Elintézte az árrésstop, esélytelen a kamatvágás Magyarországon: ezt mindenki megérzi a zsebén

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a jelenlegi szigorú és óvatos monetáris politikáját követve akár egy évig is fenntarthatja a 6,5%-os alapkamatot. Bár az infláció átmenetileg a jegybanki célsávon belülre csökkenhet, az árrésstopok későbbi kivezetése újabb áremelkedési hullámot indíthat el, amit a döntéshozóknak már most figyelembe kell venniük.

A Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint augusztusban az infláció az előző havi 4,3%-os szinten maradhatott, az árrésstopok november végéig történő meghosszabbítása pedig elsősorban politikai döntés volt.

A júliusi 4,3%-os inflációs ráta, bár a vártnál magasabb volt, mégis az április óta mért legalacsonyabb értéket jelentette. Közben a kormány november végéig meghosszabbította az élelmiszerekre és higiéniai termékekre vonatkozó árrésstopot. A piac most azt figyeli, mikor csökken 4% alá az áremelkedési ütem, ami 2022 novembere óta először jelentené azt, hogy az infláció a jegybank 3±1 százalékos célsávján belülre kerül.

A szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy az árrésstopok bevezetése mintegy 1,5 százalékponttal mérsékelte az inflációt, vagyis ezek nélkül a tényleges áremelkedés 6% közelében lenne. A Portfolio által megkérdezett 11 elemző közül heten 4,3%-os augusztusi inflációt prognosztizálnak, ami szokatlanul egységes véleményt tükröz.

Az MBH Bank elemzői szerint az üzemanyagárak csökkenése jelentős tényező lehet abban, hogy a fogyasztói árak augusztusban stagnálhattak, miközben az élelmiszeráraknál enyhe emelkedésre számítanak. A forint erősödése fékezhette a tartós fogyasztási cikkek árát, ahol havi alapon ismét enyhe visszaesés következhetett be.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a lakossági energia és az üzemanyagok árcsökkenése augusztusban lefelé húzhatta az inflációt, de az év végéig várhatóan 4% felett marad az áremelkedési ütem.

Nagy János, az Erste Bank elemzője felhívta a figyelmet egy lehetséges meglepetésfaktorra: a háztartási energia területén felfelé mutató kockázat jelentkezhet, mivel a szokásosnál hidegebb téli és tavaszi időjárás után az éves elszámoló számlák augusztusban érkeznek meg a fogyasztókhoz.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint jelenleg nem látszik erős átárazás a vállalatok részéről, bár az élelmiszeráraknál jelentős az árnyomás mind az importárak, mind a termelői árak tekintetében. "Nem számítunk arra, hogy a 2021 előtt megszokott méretes akciózásokkal egyhamar újra találkozzunk" - tette hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a maginfláció minimális csökkenésére számít, ami éppen elegendő lehet ahhoz, hogy 4% alá süllyedjen a mutató. Véleménye szerint továbbra is az élelmiszerek adják az inflációs hozzájárulás legnagyobb részét.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint a jelenlegi inflációs ráta nem kiemelkedően magas, de a jegybanki célt meghaladja – ahhoz tehát magas, hogy a jegybank kamatot csökkentsen, ahhoz viszont alacsony, hogy stagflációról beszélhessünk. Elismerte ugyanakkor, hogy az árrésstopok nélkül lényegesen magasabb lenne az infláció.

A következő hónapokra vonatkozóan a szakértők többsége szerint az infláció ismét emelkedhet, majd az év végén újra csökkenhet. Az MBH Bank elemzői úgy vélik, hogy a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5% körül alakulhat az infláció, majd decemberre 4% közelébe süllyedhet.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató közgazdásza kiemelte, hogy az árrésszabályozás meghosszabbítása az év második felében is hozzájárulhat a kedvezőbb inflációs folyamatokhoz, de a következő hónapokban – elsősorban a bázishatások miatt – az infláció kismértékű gyorsulására számítanak. Fontosnak tartja megemlíteni a 400 forint alatt stabilizálódó forintot is, ami az importált infláció csökkenésén keresztül támogatja a hazai dezinflációs folyamatokat.

Trippon Mariann szerint a januári jövedéki adóemelés elhalasztása az év első hónapjaiban 4% alá szoríthatja a fogyasztói árindexet, de ez csak rövid távon mérsékli az inflációt, miközben növeli annak kockázatát, hogy az árkorlátozások kivezetését követően jelentősen megugrik az infláció, ami nem segíti az inflációs várakozások horgonyzását.

A szakértők közül egyedül Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója számít arra, hogy már az idei év végére 4% alá csökkenhet az infláció. Szerinte szeptembertől újabb felfutás, majd novembertől nagyobb csökkenés várható, elsősorban a bázishatásoknak köszönhetően.

Nagy János szerint nemcsak az árrésstopok fenntartása hordozhat középtávon kockázatot, hanem a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések is, amelyek fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásoknak.

Virovácz Péter előrejelzése szerint az előttünk álló hónapokban ismét emelkedhet az áremelkedés általános üteme, és októberben 5% közelében tetőzhet. Az ING Bank az árrésstopok november végi kivezetésével számol, így az év végi inflációs ráta is viszonylag magas maradhat a magas bázis ellenére is.

A jegybank közel egy éve tartja 6,5%-os szinten az alapkamatot, és a jelenlegi inflációs kilátások alapján egyelőre nincs lehetősége annak módosítására. A Monetáris Tanácsnak számolnia kell azzal is, hogy az árkorlátozó intézkedések nem maradhatnak fenn a végtelenségig, ami újabb inflációs megugrást eredményezhet. Ha kitartanak amellett, hogy a célsáv tartós elérése a kamatcsökkentés előfeltétele, akkor akár 2026 végéig is várniuk kell a lazítással.

A régiós és fejlett jegybankok kamatvágásai mellett időről időre felerősödnek a piacon a lazítással kapcsolatos várakozások, melyeket eddig rendre lehűtött az MNB. Kérdés, meddig tud kitartani ebben a környezetben a jegybank, ahol magasan ragad az infláció és növekszik a kamatelőny.

Trippon Mariann szerint az őszi hónapokban nincs esély a kamat csökkentésére, és ha idén egyáltalán sor kerül lazításra, az legkorábban decemberben következhet be. Becsey Zsolt úgy véli, a monetáris politika nagyjából év végén vagy a jövő év elején juthat el oda, hogy kamatvágásra szánhatja el magát, de ehhez szükséges az amerikai gazdaság és a Fed további enyhülése is.

Virovácz Péter szerint a friss inflációs adat vélhetően nem sarkallja az MNB-t üzenetei újragondolására, így maradhat a szigorú és óvatos monetáris politika. Az alapkamat 6,50 százalékon maradhat az év végéig, mivel a belső és külső kockázatok továbbra is jelentősek. Új narratívát legkorábban a szeptemberi Inflációs jelentés hozhat, de nagyobb a valószínűsége, hogy a decemberi riportban találkozunk majd komolyabb újdonsággal.

Regős Gábor hangsúlyozta, hogy az árrésstopok 2026 közepén esedékessé váló eltörléséből fakadó inflációs ugrást a monetáris politikának már most is figyelembe kell vennie, így ezért sem valószínű a monetáris kondíciók lazítása – kérdés, hogy erre egyáltalán jövőre lesz-e lehetőség.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA