Milliónyi magyar juthat koldusbotra, ha beüt a tragédia: erre nem gondoltak 2025-ben

Az életbiztosítások alacsony penetrációja Magyarországon összetett okokra vezethető vissza - szögezte le a Pénzcentrum megkeresésére Bencsik Tamás. Az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője szerint az egyik legfontosabb tényező, hogy a magyar lakosság pénzügyi kultúrája és öngondoskodási hajlandósága még mindig viszonylag alacsony, csak az utóbbi években kezdett fejlődni. Hagyományosan az emberek úgy szocializálódtak, hogy az állam gondoskodik róluk, és az egyéni pénzügyi tervezés nem volt központi kérdés.

Ezzel egybecseng a Generali kommunikációs vezetőjének, Kenyhercz Kingának a véleménye is, aki szerint a rendkívül összetett kérdésben az okok között szerepel egyrészt az alacsonyabb megtakarítási képesség, illetve az eltérő pénzügyi kultúra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá az alacsonyabb fokú pénzügyi jártasságot, tudást illetve a tudatos megtakarítási vágy hiánya. Éppen ezen okok miatt is kiemelten tartják az ügyfelek edukációját, ebben pedig nagy szerepe van a tanácsadóknak is.

Nagyságrendi különbség az európai régiók között

A Magyar Nemzeti Bank szakértői a Pénzcentrumnak elmondták: a bruttó hazai termékhez viszonyított díjbevétel alapján mért penetráció tekintetében, a korábbi visszaesés után a hazai piac fejlődő szakaszban van. A penetráció a teljes hazai piac tekintetében 2024. évi adatok alapján illeszkedik a régiós országok átlagához. A biztosítási díjbevételek GDP-t jelentősen meghaladó növekedése látható 2025-ben, ezért várakozások szerint a penetráció jelentősen emelkedhet.

Az uniós összkép alapján látható, hogy nagyságrendi különbség mutatkozik biztosítási penetrációban az uniós magországok és a kétezres években csatlakozott közép- és kelet-európai országok között. Ennek egyik oka, hogy ahol a magánszektor szerepe erősebb ezen területen, ott az üzleti biztosítók is nagyobb szerepet játszanak. A biztosítók szerepe ettől függetlenül is nagyobb azokban az országokban, ahol a biztosítási piac törés nélkül, folyamatosan fejlődött, így a biztosító intézmények gazdasági szerepe, társadalomba való beágyazottsága sokkal erősebb.

A hagyományos életbiztosítások mellett megjelentek új formák is

Hosszabb távra visszatekintve, Magyarországon az életbiztosítások díjbevétele az elmúlt 10 évben szinte folyamatosan nőtt (a COVID járvány előtt évente mintegy 3-7%-kal), miközben a szerződések száma 2016 óta minimálisan (évente maximum 1-1,5%-kal) csökkent, azonban ez a tendencia 2024-ben megállt, és azóta növekedés látszik a szerződések számában. A szerződésszámok korábbi csökkenése mögött is az egyszeri díjas biztosítások csökkenése állt, mivel a folyamatos díjas (folyamatosan megtakarítani képes szerződők száma) eddig is évente 1-2%-kal nőtt.

Az elmúlt 20 évben nagy átrendeződés zajlott a különböző szerződéstípusok között is, hiszen a hagyományos életbiztosítások mellett először egyre nagyobb számban jelentek meg a befektetési egységekhez kötött (úgynevezett unit-linked) életbiztosítások, majd ezek egy részét felváltva egyre nagyobb számban jelentek meg (mind a hagyományos, mind az unit-linked alapú) az adóösztönzővel is támogatott nyugdíjbiztosítások.

Az életbiztosítási szerződések elterjedtségi szintjének megítéléséhez figyelembe kell venni a hosszú távú megtakarítások elhelyezésére alkalmas, egyéb előtakarékossági termékek elérhetőségét, amely Magyarországon az utóbbi években elsődlegesen a lakossági állampapírokra és a befektetési alapokra koncentrálódik. Az életbiztosítások további térnyerése szempontjából kihívás, hogy a múltban a potenciális ügyfelek egy része számára a befektetési alapú biztosítási termékek bonyolultnak és drágának tűntek. Ezzel szemben az állami garancia biztonságával is támogatott költségelőny a lakossági állampapírok esetében számottevő volt, de a vagyonkezelési költségek a sok befektetési jegy esetében is alacsonyabbak voltak a biztosítók által érvényesített szintnél.

Ugyanakkor ezeket a látszólagos hátrányokat jelentős mértékben ellensúlyozni képes a biztosítási termékekhez hozzátartozó életbiztosítási védelem és számos más, kiegészítő biztosítási fedezet lehetősége, amely egyéb befektetési opciónál nem érhető el. A rendszeres díjfizetésű életbiztosítások további, a háztartások megtakarítási lehetőségei szempontjából fontos tulajdonsága, hogy havi rendszerességű, kisebb összegű megtakarítások összegyűjtésével olyan ügyfelek számára is valós öngondoskodási lehetőséget biztosítanak, akik nagyobb kezdeti megtakarítással nem rendelkeznek.

Az MNB is igyekszik növelni az emberek életbiztosításokba vetett bizalmát, ezért az első Etikus koncepcióval költséglimiteket szabott meg az unit-linked termékeknek. Ennek eredményeképp jelentősen javultak a termékek a piacon, erősödött a bizalom az életbiztosítások iránt, a szerződések megtartási ideje pedig érezhetően nőtt. Az MNB részben 2025-től, részben pedig 2026-tól alkalmazandó, elsősorban a hozampotenciálban kifejezhető értékajánlat erősítését célzó új, Etikus 2.0 koncepciójától azt várja, hogy az eddiginél magasabb ügyfélértéket megtestesítő termékek jelennek meg a piacon. A jegybank szakértőinek várakozásai szerint az ügyfelekre szabott, egyedi teljes költségmutató és az életbiztosítási termékek jobb értékajánlata megfelelő alapot teremt az életbiztosítási piaci egészséges fejlődéséhez, bővüléséhez.

Ezért nő a nyugdíj- és egészségbiztosítások száma

Bencsik András a Pénzcentrumnak kifejtette: az elmúlt évek bizonytalan gazdasági környezete, és annak hatása az emberek anyagi helyzetére szintén nincs pozitív hatással az életbiztosítás kötési hajlandóságra. Azonban a demográfiai változások, mint például a növekvő várható élettartam és az időskori függőségi arány emelkedése, egyre nyilvánvalóbb mindenki számára, és egyre inkább ráirányítják a figyelmet elsősorban a nyugdíjcélú öngondoskodás szükségességére. Emellett a nyugdíjbiztosítások esetében a 20 százalékos adó-visszatérítési lehetőség jelentős ösztönző a hosszú távú megtakarításokhoz.

Az egészségbiztosítások területén a díjbevétel növekedésnek két fontos oka van: a növekvő kereslet és a drágább szolgáltatások. Folyamatosan nő az igény a magán egészségbiztosítások iránt, és egyre többen felismerik, hogy a magán egészségügyi ellátás könnyebben elérhető biztosítói szolgáltatásokon keresztül. Az emberek elsősorban a várakozási idő csökkentése miatt kötnek ilyen biztosítást, hiszen jellemzően néhány napon belül sorra lehet kerülni a magánrendelőkben. Emellett a professzionális szolgáltatás (beleértve az ellátásszervezést, a kellemes intézményi környezetet, a kiváló szakembereket és modern diagnosztikai eszközöket) is döntő tényező.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért fizetnek vagyonokat a magyarok a fogorvosoknak: nagyon durva, de a legtöbben ugyanazt a hibát követik el

Egyre drágább a szép mosoly: ma már egyetlen fogászati kezelés is komoly anyagi terhet ró a legtöbb háztartásra.

Fontos azonban, hogy a növekedés nagyrészt a vállalati biztosításoknak köszönhető, hiszen a biztosítással rendelkezők többsége céges keretek között veszi igénybe a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítást, jellemzően csoportos szerződéssel. Ezzel együtt azonban azt tapasztalható, hogy bővül az egyéni magán egészségügyi biztosítottak köre is.

Emellett a díjbevétel növekedésének másik oka, hogy a magánellátások költségei jelentősen megemelkedtek az elmúlt években, ami még az általános fogyasztói árindex emelkedés előtt elkezdődött. Ez még erősebb hatással van a díjbevétel emelkedésére, mint az erősödő kereslet, bár az is igaz, hogy van kölcsönhatás is a két tényező között, hiszen a megemelkedett költségeket egyre kevesebben tudják saját zsebből fizetni, ami szintén a magán-egészségbiztosítási szolgáltatásra való igény növekedéséhez vezet – mondta végezetül a Pénzcentrumnak Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.