Ezt már az MNB sem tagadja: drámai inflációs várakozásokról beszélt Varga Mihály

Az infláció 2019-2020-ban még a célszint közelében mozgott, majd 2022-ben közel 20 százalékra emelkedett, jelenleg pedig 4,3 százalékon áll – ismertette a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott nyitóbeszédében.

Varga Mihály rámutatott, hogy az árstabilitás elérését nehezíti a 2023-asnál magasabban beragadt inflációs várakozások szintje. "A várakozások most a 2022 eleji szinten vannak, a lakossági inflációs várakozás most 8 százalék" – fogalmazott az MNB elnöke.

A jegybank vezetője kifejtette, hogy az infláció negatív hatással van mind az egyénekre, mind a gazdaság egészére: visszafogja a beruházásokat, lassítja a növekedést és hátráltatja az ország felzárkózását. Ezért az árstabilitás megőrzése nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem gazdasági szükségszerűség is.

Márciusi kinevezése óta a jegybank kommunikációját stabilitásorientált szemlélet jellemzi, ami a piaci reakciók alapján eredményesnek bizonyult, nyugalmat teremtve a pénzpiacokon és az árfolyam területén is. Varga hangsúlyozta: "a küzdelem az infláció ellen nem ért véget, a jegybank továbbra is szigorú és óvatos monetáris politikával dolgozik azon, hogy az inflációs cél fenntartható módon teljesüljön."

A devizaárfolyammal kapcsolatban az MNB elnöke leszögezte, hogy szakítani kell azzal a korábbi elképzeléssel, miszerint a gyengébb forint tartósan előnyös az exportnak és így a gazdaság egészének. Rámutatott, hogy napjainkban az árfolyamváltozások gyorsabban és erőteljesebben gyűrűznek be a gazdaságba, mint korábban.

Mivel az import a GDP mintegy 70 százalékát teszi ki, a forint árfolyamának stabilitása kulcsfontosságú tényezővé vált. A jegybank célja, hogy a változékony piaci környezetben is fenntartsa ezt a stabilitást.

Varga emlékeztetett arra, hogy 2024 őszén a forint árfolyama még eltért a régiós trendektől, de azóta ez a különbség megszűnt, és a magyar valuta ismét összhangba került a környező országok devizáinak mozgásával, ami kedvező fejlemény.

Az MNB elnöke kiemelte, hogy 2025 eleje óta az importált termékek árindexe és az ipari termelői árak növekedése lassul, ami lehetővé teszi, hogy ezek a hatások fokozatosan beépüljenek a fogyasztói árakba, támogatva az árstabilitás elérését.

Prezentációjában Varga arra is felhívta a figyelmet, hogy a forint árfolyamváltozásának inflációba való átgyűrűzése felerősödött és felgyorsult: 1 százalékos árfolyamváltozás a korábbi 0,15 százalékpont helyett már 0,3 százalékponttal módosítja az inflációt.

Címlapkép forrása: MTI/Hegedüs Róbert