Nagyot fordul a kamat a holnapi MNB döntés után? Már most fel merjük írni egy cetlire a változást

A jegybank 2023 szeptembere óta változatlanul 6,5%-on tartja az irányadó rátát, és a szakértők szerint ez a helyzet a keddi döntés után sem fog változni. Bár a gazdaságpolitika számára előnyös lenne az alacsonyabb kamatszint a gazdasági növekedés élénkítése érdekében, a májusban 4,4%-ra emelkedett infláció még mindig a jegybanki célsáv (3±1%) felett van, ami nem teszi lehetővé a monetáris lazítást.

"Nagy valószínűséggel minden marad változatlan, így az alapkamat is 6,5%-on. A jegybanki kommunikáció kulcsszavai is az óvatosság és a türelem maradhatnak" - vetítette előre Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Hozzátette, hogy pozitív fejlemény az inflációs várakozások mérséklődése, bár ezek még mindig magasak.

Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató elemzője szerint jelenleg a monetáris politika szempontjából az izraeli-iráni konfliktus jelenti a legnagyobb kockázatot. Véleménye szerint a bizonytalan geopolitikai környezetben, felfelé mutató inflációs kockázatok mellett nincs lehetőség kamatcsökkentésre, sőt az év végi kamatcsökkentés esélyét is nagymértékben befolyásolja majd a közel-keleti helyzet alakulása.

Az MBH Bank szakértői szerint az elmúlt időszak makrogazdasági adatai és geopolitikai fejleményei vegyes képet mutatnak a várható kamatpálya szempontjából. Fontosnak tartják, hogy folytatódjon a májusban látott kedvező inflációs trend, illetve a gyorsan emelkedő bérek csak mérsékeltebben jelenjenek meg az árakban. Az év végéig egy 25 bázispontos kamatcsökkentést tartanak elképzelhetőnek, amennyiben az inflációs kilátások jövőre 4% alatti átlagos szintet valószínűsítenek, a forint árfolyama stabil marad, és a Fed is megkezdi az érdemi kamatcsökkentéseket.

"Az izraeli-iráni háború újfent megmutatta azt is, hogy a forint továbbra is érzékeny a geopolitikai turbulenciákra, ami megint csak az óvatosságot indokolja jegybanki részről" - emelte ki Becsey Zsolt, az UniCredit Bank elemzője.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanknak figyelembe kell vennie az árrésstopok és megállapodások kivezetése után várható inflációs ugrást, ami meghaladhatja az 1 százalékpontot is, így egyelőre nem gondolkodhat lazításban.

Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója szerint az év végi kamatok tekintetében folyamatos a bizonytalanság. Véleménye szerint a racionális érvek a tartás mellett szólnának a nem csökkenő inflációs nyomás miatt, amely felszínre fog törni az árrésstop végével.

A keddi ülés egyik legfontosabb momentuma lesz az MNB friss gazdasági előrejelzésének közzététele. A márciusi prognózisban 2025-re 1,9-2,9 százalékos, 2026-ra pedig 3,7-4,7 százalékos GDP-növekedést jelzett előre a jegybank, ami a jelenlegi piaci várakozásokhoz képest kifejezetten optimistának számít. Az elemzők többsége 2025-re már csak 0,5-1 százalékos, 2026-ra pedig 2,5-3 százalékos növekedést vár.

Az inflációt a jegybank korábban 2025-re 4,5-5,1 százalékra, 2026-ra pedig 2,9-3,9 százalékra becsülte. Az idei előrejelzések azóta inkább lefelé mozdultak, jövőre viszont az árrésstopok kivezetése miatt szinte minden elemző újabb inflációs sokkra számít. Nyeste Orsolya szerint az új Inflációs Jelentés előrejelzései fontos információkat adhatnak a kilátások megítéléséhez. Kulcskérdés lehet, hogy a jegybank mikorra várja az infláció tartós visszatérését a toleranciasávba, amiből következtetni lehet a monetáris enyhítési ciklus kezdetére is.

(Címlapkép: MTI/Lakatos Péter)