A stagnálásnak is örülhetünk: ezek a valós kilátások most Magyarországon

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban az előző hónaphoz képest 0,1%-kal nőtt. Az ipari export volumene 3,3%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 3,5, a 14%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 14,0%-kal emelkedett. Az ipar belföldi értékesítése 3,5, a feldolgozóiparé 3,8%-kal kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (95%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,2, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,0%-kal emelkedett, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 10,8%-kal csökkent.

A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28%-át képviselő járműgyártás volumene 2,8%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 1,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,2%-kal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 11%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a leginkább – 15,6%-kal meghaladta 2024 márciusának szintjét. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 50%-kal bővült, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 1,2%-kal mérséklődött.

A 8,5%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 20%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 41, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 14,8%-kal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások nőttek, miközben a hazaiak visszaestek. A legnagyobb (22%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,3%-kal nőtt az előző év márciusához viszonyítva. Hét alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé (0,5%-kal) a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább (45%-kal) a csekély súlyú dohánytermék gyártásában. A többi három alágazatban 0,6 és 13,9% között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,8%-kal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten. Az előző havi visszaesés után a 3,5%-os feldolgozóipari súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 11,8%-kal bővült 2024 márciusához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártásban 7,2%-kal nőtt termelés, mind a belföldi, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.

A termelés alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban

Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 11,4%-os volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 14,6%-os visszaesést Pest régióban regisztráltuk.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,0%-kal mérséklődött 2024 márciusához mérten. Az új belföldi rendelések 8,0%-kal visszaestek, az új exportrendelések 0,2%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány március végén 10,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2025. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,4%-kal csökkent. Az összes értékesítés 63%-át adó külpiaci eladások volumene stagnált, a 37%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,0%-kal mérséklődött. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 25%-kal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,8%-kal csökkent. A többiben 1,8 és 9,7% közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.