Rendkívüli! Megvan a 2026-os költségvetés, maradnak a különadók

Rendkívüli időpontban, csütörtök délután 3 órára hirdetett kormányinfót Gulyás Gergely és Nagy Márton miniszterek, valamint Vitályos Eszter kormányszóvivő. A kormányülésen a 2026-os költségvetés volt a fő téma.

Gulyás Gergely arról számolt be: a költségvetés kapcsán meg kell érteni a környezetet, nehéz évek vannak mögöttünk, ugyan még mindig tart a háború, de a jövő évi "békeköltségvetés" lesz, a gyermeket nevelő családokkal a fókuszban. A korábban már ismertetett intézkedések forrásai is részesei ennek, mint az édesanyák adómentessége.

A rezsicsökkentést fenntartják és a 13. havi nyugdíjak is, a költségvetést 13 százalékos minimálbér-emelkedéssel számol, valamint 6 havi fegyverpénzt az egyenruhásoknak. Emellett egyszerűsödik az adórendszer, és a béremelésekre is képeztek céltartalékot - mondta a kancelláriaminiszter. A tervezet óvatos tervezés eredménye, de lehetőséget ad mindenkinek, hogy "egyet előreléphessen" - tette hozzá.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette: a 2026-os költségvetés visszatér az adócsökkentés politikájához. A költségvetési tanácsnak jövő héten, a parlamentnek május 2-án küldik meg a 2026-os büdzsé tervezetét. A jövő évi költségvetést idénre 2,5 százalékos, 2026-ra pedig 4,1 százalékos reál GDP-növekedéssel tervezték. Az infláció a kormány szerint 2025-ben 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,6 százalék lehet. Idén 73,1, míg jövőre 72,3 százalék lehet az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Jövőre 4100 milliárd forintos hiánnyal számol a kabinet.

A miniszter kiemelte, hogy a 2026-os büdzsé fő számait a gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés szempontjai mentén állították össze. Az államadósság csökkentése továbbra is prioritás, miközben a költségvetés szerkezetében jelentős átrendeződéseket is terveznek. A felsőoktatásban tanuló hallgatók számával kapcsolatban is jelezte: az idei 88 ezres létszám 2026-ra 75 ezer főre csökkenhet. Ez is része annak az átfogó kormányzati stratégiának, amely a hatékonyságot, a célzottabb forráselosztást és a hosszú távú gazdasági versenyképességet igyekszik növelni.

A 2026-os költségvetés főbb számait ismertette Nagy Márton a kormányinfón. A kiadási főösszeg megközelíti a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételek körülbelül 34 ezer milliárd forintra tehetők. A pénzforgalmi hiány 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint lehet, ami a GDP 3,7%-át jelenti.

A kormány célja továbbra is a költségvetési hiány mérséklése, különös tekintettel a kamatkiadások csökkentésére. Az elsődleges egyenleg várhatóan egyensúlyban marad, ami azt jelenti, hogy a költségvetés gazdasági hatása semleges lesz. A kamatkiadások GDP-arányos mértéke 2026-ra 3,7%-ra csökkenhet a 2025-ös 4%-ról.

Kiemelt terület marad a családpolitika: 2026-ban 4800 milliárd forintot fordít erre a kormány, a rezsivédelemmel együtt pedig ez az összeg eléri az 5600 milliárd forintot. A háromgyermekes anyák SZJA-mentessége, valamint a kétgyermekesekre is kiterjesztett kedvezmények 270 milliárd forintot igényelnek, míg a családi adókedvezmények megduplázására 210 milliárd forintot különítettek el. A cél, hogy ezek a támogatások hosszú távon is fenntarthatóak legyenek.

Nagy Márton kiemelte, az extraprofitadók kapcsán úgy gondolkodik a kormány, ameddig az extraprofit van addig az adó is megmarad. A bankrendszerben megmarad az adónem a magas alapkamat miatt. A kiskerekedelmi különadó és a biztosítói különadó is fennmarad 2026-ban - annak ellenére, hogy korábban azt ígérte a kabinet, hogy 2026-ban már nem élnek ezek az adók.

A 2026-os költségvetésben a lakossági állampapírok után fizetendő kamatkiadásokra a kormány mintegy 800 milliárd forintot különít el. A nyugdíjkiadások összege eléri a 7700 milliárd forintot, amely fedezi a 3,6%-os inflációkövető emelést, valamint lehetőséget ad nyugdíjprémium kifizetésére is, amennyiben a GDP-növekedés meghaladja a 3,5%-ot – a kormány ugyanis 3,1%-os inflációval és 3,5% fölötti gazdasági bővüléssel számol. A 13. havi nyugdíj is része a tervezett kiadásoknak.

A 2026-os költségvetésben továbbra is jelentős összegeket szán a kormány a honvédelemre és a gazdaságfejlesztésre. A védelmi kiadások a GDP 2%-át teszik ki, amelyből 1900 milliárd forint a honvédség fejlesztésére jut. Gazdaságfejlesztésre összesen 4900 milliárd forintot fordítanak, fele-fele arányban uniós és hazai forrásból. Az agrárium kiemelt támogatást kap: az ágazat 1300 milliárd forinthoz jut, főként uniós támogatások révén.

A költségvetés több jelentős béremelést is tartalmaz. A rendvédelmi dolgozók fél évnyi fegyverpénzt kapnak, ami 450 milliárd forintos kiadást jelent. A minimálbér 2026-ra 13%-kal emelkedik, míg a közszférában 15%-os illetményemelés jön januártól, folytatva a korábban megkezdett bérmegállapodást. Bérkorrekció várható az önkormányzatoknál – főként a kisebb településeken –, valamint az igazságügy és más alkotmányos szervezetek területén is.

A 2026-os költségvetésben kiemelt cél az adórendszer egyszerűsítése és digitalizálása. Ennek részeként a helyszíni adóellenőrzések teljesen papírmentessé válnak, az eredményeket elektronikusan rögzítik és továbbítják. Emellett bővülnek a fizetési könnyítések: magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében az automatikusan biztosítható keret 2 millió forintra nő, míg a megbízható adózók évente egyszer 5 millió forintig automatikusan kapnak fizetési kedvezményt.

A társasági adókedvezmények rendszere is átalakul, hogy ösztönözze a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését. A munkahelyteremtés után igénybe vehető kedvezmény mértéke 50%-kal emelkedik. Jelentősen nő a kutatás-fejlesztési célú kedvezmények plafonja is: a felsőoktatási kutatóhelyekkel közös projektek esetén az adóalapból levonható összeg 50 millióról 150 millió forintra nő.

Nagy Márton egy újságírói kérdésre közölte, hogy az árrésstop miatt nincsen keresztárazás a boltokban, gyelőre mindenki fegyelmezetten betartja a kormányzati előírásokat. Áprilisban 4 százalék lehet az infláció, és az élelmiszerinfláció pedig 5 százalék lehet - tette hozzá. Gondolkodnak rajta, hogy más termékekre is kiterjesszék az árrésszabályozást. A fókusz elsősorban a háztartási és szépségápolási termékekre helyeződhet át. Bár nem zárható ki, hogy újabb élelmiszertermékek is bekerülnek az intézkedés körébe, a következő szakaszban várhatóan inkább nem élelmiszer jellegű árucikkek kerülnek előtérbe. 

A kormány május végén dönt az árrésstop sorsáról és esetleges folytatásáról, ugyanakkor Nagy Márton hangsúlyozta: a jövőben is határozottan fellépnek az árak indokolatlan emelése ellen.

Gulyás megerősítette, hogy a száj- és körömfájással kapcsolatban alapos a gyanú, hogy egy újabb telepen jelent meg a vírus. Pár órán belül megérkezik a hivatalos vizsgálat eredménye.

Nagy Márton szerint a Dunaferr nehéz helyzetéért elsősorban a brüsszeli döntések tehetők felelőssé: a zöld átállás és a szankciók miatt megemelkedett energiaárak vezettek a cég csődjéhez. Bár a Liberty megpróbálta megmenteni a vállalatot, és az Eximbankkal közösen hitelt is nyújtottak, a piac instabilitása miatt nem sikerült javítani a helyzeten.

A miniszter szerint jelenleg négy-öt érdeklődő van a Dunaferr eszközeire. A dolgozók sorsa kapcsán úgy fogalmazott: folyamatosan egyeztetnek velük, és biztos abban, hogy átképzéssel vagy más eszközökkel meg tudják oldani az elhelyezésüket, ha a gyár végül nem folytatja működését.

Nagy Márton elmondta, hogy a 2026-os költségvetésben 400 forint körüli euróárfolyammal számoltak.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA