Gulyás Gergely bejelentése: nagy változás jön a palackvisszaváltásban, ezt várja el a kormány a MOHU-tól

Áprilisban jönnek a 2026-os adótörvények!

Egyelőre nem született döntés arról, hogy jövőre változik-e a kiskereskedelmi különadó – mondta el Gulyás Gergely hozzátéve: a kérdés ugyan szóba került a legutóbbi kormányülésen, de konkrét határozat még nincs róla. A kormány hagyományosan a költségvetéssel együtt terjeszti be az adótörvényeket, amelyeket úgynevezett megalapozó törvényként

május elején fognak benyújtani az Országgyűlésnek.

Gulyás hozzátette, hogy azért sem tudott részletes tájékoztatást adni a költségvetésről, mert még több fontos döntés hátravan. Az ágazati különadókat érintő végleges információk – például hogy mely adónemek maradnak vagy szűnnek meg –

várhatóan április folyamán válnak ismertté, ezekről akkor adunk majd részletesebb tájékoztatást.

Találkozik Trump és Orbán?

Gulyás Gergely kijelentette: folyamatos a kapcsolattartás Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között, és miniszteri szinten is zajlanak találkozók. A magyar-amerikai kapcsolatok jelenleg kifejezetten intenzívek és tartalmasak, ami jó alapot adhat egy olyan gazdasági együttműködés kialakításához, amely képes lehet ellensúlyozni a vámok negatív hatásait.

A miniszter üdvözölte, hogy az amerikai kormány 90 nappal elhalasztotta a Kínán kívüli országokra tervezett új vámintézkedések bevezetését. Gulyás szerint ez időt ad arra, hogy az Európai Unió tárgyaljon az Egyesült Államokkal való gazdasági együttműködés erősítésére.

A kormány célja, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mind az európai, mind az amerikai fél számára kölcsönösen előnyös, és lehetővé teszi, hogy elkerüljék a jelentősebb vámemeléseket.

A Kormányinfón Gulyás Gergely arra a kérdésre reagált, hogy Magyarország önállóan mentesülhet-e az Egyesült Államok által bevezetni tervezett vámok alól. A miniszter egyértelművé tette, hogy ilyen lehetőség nincs, mivel Magyarország az Európai Unió részeként egy egységes gazdasági térséghez tartozik, ahol nincsenek külön vámhatárok a tagállamok között.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország sem bilaterálisan, sem egyoldalúan nem tud vámkönnyítést elérni az Egyesült Államokkal szemben. Az esetleges gazdasági együttműködéseknek ezért uniós szinten kell megvalósulniuk. Gulyás ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország nyitott az olyan amerikai megállapodásokra, amelyek a magyar gazdaság számára kedvezőek, de vámügyekben csak közösségi alapon lehet eljárni.

Mi a helyzet a banki díjemelésekkel?

A Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a bankok vállalták: visszavonják az áprilisra tervezett inflációkövető díjemeléseket, és a számlavezetési, valamint egyéb banki díjakat a 2024. december 31-i szintre állítják vissza. Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban 2025. januári állapotról beszélt, a gyakorlatban sok bank már január elején emelt árakat, így ezek az emelések sem maradhatnak érvényben. A kormány elvárja, hogy a pénzintézetek valós tehercsökkentést hajtsanak végre az ügyfelek érdekében.

A tárgyalások során felmerült a tranzakciós illeték kérdése is, amelyet a bankok jellemzően áthárítanak az ügyfelekre. A kormány szerint ez a gyakorlat nem tartható fenn, és további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy az ügyfeleket ne terheljék indokolatlan többletköltségek. A cél, hogy az intézkedések kézzelfogható könnyebbséget jelentsenek a lakosság számára.

Mesterségesen előállított vírus okozta a száj- és körömfáj járványt?

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány laboratóriumi vizsgálatok segítségével annak lehetőségét is vizsgálja, hogy mesterségesen előállított vírusról van-e szó. Bár egyelőre írásos bizonyíték nincs, több szakmai forrás is komolyan felvetette, hogy a kórokozó nem természetes módon jött létre, hanem laboratóriumi körülmények között.

A szóbeli tájékoztatás arról szólt, hogy egy kémcsőben

– mondta a miniszter. A járvány eddig mintegy 10-11 ezer haszonállatot érintett, és volt olyan nyugat-magyarországi település, ahol 3000 állatot kellett leölni. A miniszter ismertette, hogy a fertőzött állatokat előbb vakcinálják, majd – mivel húsuk emberi fogyasztásra már nem alkalmas – elpusztítják őket. A miniszter hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben kizárólag ez a járható út a fertőzés megfékezése érdekében.

A kormány korábbi ígérete alapján az érintett gazdák 100 százalékos állami kártalanítást kapnak. A kompenzáció pontos összege az állatok számától és értékétől függ, és a jelenlegi szabályozás szerint egyértelmű és átlátható feltételek mentén történik. Gulyás szerint az eljárás rendjét a gazdák alapvetően elfogadják, még ha az állatállomány elvesztése súlyos érvágást is jelent számukra.

Munkáshitel adatok

Eddig nagyjából 16 ezer fiatalnak folyósítottak munkáshitelt, további négyezer esetben pedig folyamatban van az elbírálás - közölte Vitályos Eszter. A Munkáshitel Program keretében eddig több mint 16 600 hitelügyletet folyósítottak, további 4200 kérelem elbírálása még folyamatban van. Az átlagos hitelösszeg 3,9 millió forint, a kérelmek 36%-a a keleti régióból érkezett, míg a dunántúli és pesti térségek mindössze 5-5%-kal részesednek. A Vidéki Otthonfelújítási Programban 3536 pályázó nyújtott be utólagos támogatási kérelmet összesen 9,2 milliárd forint értékben, az átlagos támogatási igény 12,6 millió forint volt. A programot 2024. március 26-tól az 5000 fő alatti településeken élő nyugdíjasok számára is elérhetővé tették.

A „1+kkv beruházásélénkítő program” keretében 6800 vállalkozás érdeklődött, 1885 pályázat érkezett be a 48 milliárd forintos keretösszegre, összesen 137 milliárd forintnyi igényt jelezve. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programra 8592 vállalkozás jelentkezett, a 9 milliárd forintos keretet már túligényelték, a kérelmek összege meghaladja a 10 milliárd forintot. Az exportösztönző hitelprogram 350 milliárd forintos kerettel indult, eddig 1999 kérelmet fogadtak be több mint 105 milliárd forint értékben. Emellett lezárult a kkv-k versenyképességét támogató, 100 milliárd forintos tőkeprogram, amelynek pályázatai jelenleg feldolgozás alatt állnak.

Néhány évvel később egymillió anya lehet szja-mentes

Koncz Zsófia arról beszélt, hogy a nemzet alapja a családokban rejlik, 2010 óta pedig fokozatosan bővítik a családtámogatásokat. 2026-ban 550 milliárd forinttal emelkedik a családokra szánt összeg, tavaly ez 3754 milliárd forint volt. Jövőre már félmillió anya lesz szja-mentes, 2027-ben pedig már 1 millió. Ilyen a világon nincsen - fogalmazott. 

Konkrétan a 2025-ös költségvetésben 3754 milliárd forintot különítenek el erre a célra, amelyet 2026-ig további jelentős összegekkel bővítenek. A központi elem az anyasággal kapcsolatos juttatások – például a CSED, GYED és örökbefogadói díj – szja-mentessége, amely 2025. július 1-től lép életbe.

További jelentős változás, hogy 2025. október 1-től a háromgyermekes édesanyák életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. 2026-tól ez a kedvezmény fokozatosan a kétgyermekes édesanyákra is kiterjed, életkor szerint, négy év alatt teljes körűen. A kormány célja, hogy 2026-ra félmillió, 2029-re pedig egymillió magyar édesanya élvezhesse az szja-mentességet.

A 30 év alatti édesanyák számára bevezetett adómentesség is bővül: eltörlik az eddigi kereseti korlátot, így a teljes jövedelmük szja-mentessé válik, és a mentesség a 2023 előtt született gyermekekre is kiterjed. Ez az intézkedés kiemelten segíti az egygyermekes fiatal anyákat, akár havi 129 ezer forintnyi adómegtakarítással. A módosításoknak köszönhetően várhatóan további 10-15 ezer fiatal édesanya csatlakozhat az adókedvezményhez, így összesen mintegy 35 ezren részesülhetnek érdemi támogatásban.

Többek között megújult a Csipcsirip bölcsőde is!

Koncz Zsófia családügyi államtitkár a Kormányinfón arról is beszélt, hogy újabb döntést hozott a kormány a kisgyermekes családok támogatására, amely a bölcsődei ellátás fejlesztését célozza. Szerinte az elmúlt másfél évtizedben jelentős előrelépés történt: míg 2010-ben alig 32 500 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre, mára ez a szám meghaladja a 69 ezret, és több mint három és félszer annyi településen érhető el bölcsődei szolgáltatás, mint korábban.

Jelenleg már 1230 településen működik bölcsőde, köztük 900 olyan helyen, ahol 2010-ben még nem volt ilyen intézmény

– állította a politikus.

Ez szerinte nemcsak a nők foglalkoztatottságát javította – a 3 év alatti gyermeket nevelő édesanyák körében a munkanélküliségi ráta mára 4,4%-ra csökkent –, hanem a letelepedni vágyó fiatal párok döntéseit is pozitívan befolyásolja. Hozzátette, hogy a kormány tavaly 5,5 milliárd forintos uniós forrásból elindított egy programot is, amely a bölcsődei szolgáltatások igénybevételével járó költségek fedezésében segíti a családokat.

Hiába a sok felújítás?

A Kormányinfón szóba került az óvoda- és bölcsődeépítési program átláthatósága, miután több olyan esetre derült fény, ahol az intézmények jelentős állami vagy uniós támogatással épültek meg, mégsem működnek rendeltetésszerűen – például az alsószentmártoni bölcsőde 340 millió forintból épült, de még nem fogadott gyerekeket, míg a kazári 677 milliós beruházás ügyében már az OLAF is vizsgálódik. A kormány szerint minden ilyen esetben az uniós szabályok szerint zajlanak az ellenőrzések, és ha az OLAF vizsgálatot kér, a magyar hatóságok kötelesek lefolytatni az eljárásokat. A családügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy sok helyen valóban kihasznált és működő bölcsődék jöttek létre, de a problémás eseteket kivizsgálják, különösen ha uniós forrásokat érint.

Száj- és körömfájás járványra is reagált a kormány

Gulyás Gergely beszámolt a kormányülésen az aktuális járványhelyzetről, amelyről részletes tájékoztatást a belügyminiszter és az agrárminiszter adott. A jelenlegi helyzet kedvező: nincs új fertőzött telep, és az eddig érintett négy helyszínen kívül nem mutattak ki további fertőzést, noha a hatóságok országszerte naponta több száz mintát vizsgálnak. A cél, hogy ez így is maradjon, ezért továbbra is érvényben maradnak a szigorú állategészségügyi intézkedések, amelyek betartása az egész ország érdeke.

Külön hangsúlyt kapott az elhullott állatok biztonságos kezelése. A kormány kiemelte, hogy a tetemeket kizárólag olyan helyszíneken lehet eltemetni, ahol nem fenyeget a vízbázis szennyezésének veszélye. A fertőzött telepek közvetlen közelében történő eltemetés ezért kizárt, és a hatóságok szerint az égetés sem megoldás, mivel növeli a fertőzés terjedésének kockázatát. A jelenlegi gyakorlat tehát a biztonságos, környezetvédelmi szempontból is megfelelő eltemetést részesíti előnyben.

A vizsgálatok jelenleg is folynak annak kiderítésére, hogyan került a vírus az érintett telepekre. A miniszter elmondta: nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy mesterségesen előállított vírusról van szó. A kormány továbbra is együttműködésre kér mindenkit annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább, és minél előbb helyreálljon a normális működés az érintett térségekben.

A falugondnoki program is bővül

A kormány újabb intézkedéseket hozott a kistelepülések megerősítésére – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. Az egyik legfontosabb döntés, hogy 2026. január 1-jétől az eddigi 10 00 fő alatti települések helyett már az 1 500 fő alatti falvak is csatlakozhatnak a falugondnoki szolgálathoz. A pályázati lehetőségek már idén megnyílnak, hogy a szolgálatok működése már 2025. november 1-jén elindulhasson az új helyeken is. Emellett növelik a falugondnoki normatívát is, vagyis több forrás jut ezeknek a nélkülözhetetlen szolgáltatásoknak a fenntartására.

Fontos lépés az is, hogy az állami tulajdonban lévő, de helyben nem használt ingatlanokat az önkormányzatok igényelhetik közösségi célokra. Így újabb közösségi terek jöhetnek létre, különösen ott, ahol jelenleg ilyen lehetőség nincs.

A kormány döntött az önkormányzati dolgozók bérének emeléséről is a legkisebb településeken. A 10 ezer fő alatti falvakban dolgozó önkormányzati alkalmazottak bére 2025. július 1-jétől 15 százalékkal nő, majd 2026. január 1-jén újabb 15 százalékos emelés jön. A cél, hogy azok, akik ezeken a településeken nagyon sokféle feladatot látnak el – gyakran a hivatali, szociális és közösségi szerepeket is egyszerre – végre méltóbb elismerésben részesüljenek.

A kormány tegnapi ülésén szintén tárgyalt a Magyar Falu Programról, és itt is fontos döntéseket hoztunk – jelentette be Gulyás Gergely, aki közölte, hogy számtalan településen van olyan ingatlan, ami állami, továbbá nem állami tulajdonban van, de azokat nem használják. Példaként említette az ingatlanokat, ahol takarékszövetkezetek működtek korábban.

Az elmúlt évtizedekben nagyon sok helyen ezek az épületek is ott állnak, sokszor elhagyatottan. Ezért a nemzetgazdasági miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy a korábbi takarékszövetkezeti épületeket vásárolja meg az állam, majd a tervek szerint ezeket az önkormányzatok tulajdonába adja a kormány. 

Tehát bejelentette, hogy minden faluba kerül visszaváltó automata is az atm mellé. 

Megvolt a kötlségvetés első olvasata

A kormányülésen megtörtént a jövő évi költségvetés első tárgyalása. A tervek szerint még két-három alkalommal visszatérnek a részletek és az intézkedések megvitatására. Az első megbeszélés alapján úgy döntöttek, hogy már az idei évben szükség van az infláció letörésére. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint az eddig bevezetett intézkedések eredményesek voltak: az élelmiszerinfláció már megállt az árrésstopnak köszönhetően.

A telekommunikációs szektorban is történnek lépések: a tavaly év végi árak változatlanok maradnak a jövő év közepéig.

Emellett a kormány elfogadta a bankok önkéntes felajánlását is.

Címlapkép forrása: MTI/Bruzák Noémi