Fajsúlyos bejelentés ékezett a magyar államadósságról: enyhítenek a szabályokon, ebből mi lesz?

Az új szabályozás szerint a teljes államadósságon belüli devizaarány 27 és 33 százalék között maradhat anélkül, hogy az eltérést azonnali lépésekkel kellene korrigálni. Az idei év végére kitűzött, 30 százalék alatti érték teljesülése ugyanakkor bizonytalan a forint árfolyamának ingadozása miatt, miközben 2026-ban a tervezett jelentős devizakibocsátások várhatóan felfelé tolják a mutatót.

Az adósságkezelő 2023 elején már megemelte a devizaadósság úgynevezett benchmarkját 25-ről 30 százalékra, és ezt egészen 2025 elejéig sikerült is tartania. A januári eurókötvény- és a nyári dollárkötvény-kibocsátások azonban a célérték fölé tolták az arányt: az ÁKK által számított 90 napos mozgóátlag szerint október végén 31 százalékon állt a devizaadósság részaránya.

A szerdai sajtótájékoztatón Hoffmann Mihály elnök-vezérigazgató ismertette a 2026-os finanszírozási tervet. Prezentációjában az idei év végére 29,9 százalékos devizaarányt jelzett előre, ami arra utal, hogy a korábbi szigorú célértéket akár a mostani rugalmasítás nélkül is teljesíteni lehetett volna.

Az adósságkezelő korábban azt is mérlegelte, hogy a rendelkezésre álló devizaforrásokból visszavásárol rövidebb lejáratú államkötvényeket. Augusztusban ehhez még megvolt a fedezet, akkor a kincstári egységes számla egyenlege meghaladta a 3000 milliárd forintot. November végére azonban ez az összeg 2162 milliárd forintra csökkent. Különösen látványos a devizatartalék apadása: három hónap alatt közel 2000 milliárd forintról 756,5 milliárd forintra esett vissza.

A tartalékok csökkenése mögött feltehetően egyrészt a költségvetés általános finanszírozási igénye, másrészt a szeptemberi jen- és az októberi, egymilliárd eurós kötvénylejáratok állnak. A kisebb devizatartalék jelentősen beszűkítette a visszavásárlási lehetőségeket. Az ÁKK kérdésre úgy fogalmazott: "az ÁKK mindig az adott piaci és likviditási helyzet függvényében hozza meg a döntést" az ilyen típusú műveletekről.

Az adósságkezelő adatai szerint november eleje óta a napi devizaarány a forint korábbi erősödésének köszönhetően 30 százalék alatt alakult. A december második felében bekövetkezett forintgyengülés azonban veszélybe sodorhatja a cél teljesülését, mivel az euró/forint árfolyam az október végi szintekre tért vissza, miután átmenetileg a 380-as szint közelébe erősödött. Az év végi cél eléréséhez a forintnak ismét nagyjából 380-as árfolyam környékére kellene visszaerősödnie az utolsó kereskedési napokban.

A 2026-os finanszírozási tervben az ÁKK 2541 milliárd forintos nettó devizakibocsátással és összesen 5445 milliárd forintos teljes nettó kibocsátással számol. Ezeket az október végi adatokkal összevetve körülbelül 31,4 százalékos devizaarány prognosztizálható. Ha a forint tovább gyengül, a mutató a most meghatározott 33 százalékos felső határt is megközelítheti jövőre.

A gyakorlatban csekély a különbség aközött, hogy az év végén pontosan 29,9 vagy 30,2 százalék lesz-e a devizaadósság aránya. Az ÁKK eddig is rugalmasan kezelte a benchmarkot, most pedig hivatalosan is bejelentette a szélesebb toleranciasávot.