Itt az átfogó uniós stratégia az energiaválságra: egy a baj, Magyarország ebből is kimaradhat

Itt az utolsó utáni pillanat: a szakemberek szerint sürgősen foglalkozni kell az olyan, mára tartósan fennálló problémákkal, mint a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrás-felhasználás, az éghajlatváltozás hatásai, valamint az egészséget és a jóllétet fenyegető környezeti kockázatok.

A Régiók Európai Bizottsága (CoR) pedig úgy véli, hogy a fenntarthatóság eléréséhez a természet rezilienciájának fokozása és az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés mellett elengedhetetlen, hogy teljesen átalakítsuk a gondolkodásunkat.

Teljesen meg kell változtatni a gondolkodásunkat

A döntéshozók szerint a következő rendszerek kulcsfontosságúak ehhez:

• hogyan termeljük az élelmiszereinket,
• hogyan állítjuk elő és fogyasztjuk az árukat,
• hogyan közlekedünk,
• hogyan építjük fel a városainkat és régióinkat.

Úgy tűnik, hogy az erőforrás-felhasználás csökkentése és az unió körforgásos gazdaságra való átállása döntő fontosságú ahhoz, hogy a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás csökkentése, illetve a virágzó gazdaságok, a fenntartható jóllét biztosítása és színvonalas munkahelyek teremtése révén 2050-re elérhessük az klímasemlegességet.

Az egy főre jutó anyaglábnyom uniós szinten 14,1 tonna volt 2021-ben, ami mintegy 40–70 százalékkal haladja meg a fenntartható szintekre vonatkozó, rendelkezésre álló becsléseket, amelyek nagyjából összhangban vannak a környezeti terhelés bolygónk tűrőképességének határain belüli korlátozásával. Az energiaválság nyomán a fogyasztás csökkentéséről szóló vita eddig nagyrészt az energiára összpontosított, ám az általános erőforrás-fogyasztás csökkentésének szükségességét figyelmen kívül hagyták. Ezzel összefüggésben kell a figyelmünket a körforgásos gazdaság aktualizált nyomonkövetési keretrendszerére irányítani, amely az új mutatók között tartalmazza a fogyasztási lábnyomot, anyaglábnyomot, az anyagfüggőséget és erőforrás-termelékenységet

– mutatott rá a plenáris ülésen Loredana Capone, a Régiók Európai Bizottságának tagja, a vélemény előterjesztője.

Hangsúlyozta, hogy a körforgásos gazdaság nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos (mivel nyersanyagokat takarít meg és kevesebb hulladékot termel), hanem az Európai Unió stratégiai autonómiáját is növeli, hiszen csökkenti a termékek és az elsődleges erőforrások behozatalától való függőséget és az új behozatalok iránti igényt. Emellett növeli a területek és növekedési modellek fenntarthatóságát, azok versenyképességét és rezilienciáját, miközben senkit és egyetlen területet sem hagy hátra.

A tagállamok már elkezdték a célzott szakpolitikák kidolgozását a körforgásos gazdaságra vonatkozóan, bár országos szinten az ajánlások egyértelműen túlsúlyban vannak a kötelező célokkal szemben. A Régiók Európai Bizottsága szerint a számítási modellek és módszerek és az elért eredményekről szóló jelentések tekintetében azonban további iránymutatásra és harmonizációra van szükség, a következők érdekében:

• az erőforrás-felhasználás beépítése és csökkentése, valamint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés elleni küzdelem elősegítése;
• a nemzeti, regionális és önkormányzati éghajlat-politikai stratégiák közötti összhang fokozása;
• annak a nemkívánatos fejleménynek az elkerülése, hogy a terhek a csökkentett anyagfelhasználásról a megnövekedett környezeti, gazdasági vagy társadalmi hatásokra helyeződjenek át;
• a meglévő és új szakpolitikák hatásainak értékelése, nemcsak uniós és tagállami, hanem helyi és regionális szinten is.

A plenáris ülésen kiemelték: olyan átfogó stratégiákra van szükség, amelyek beépítik a körforgásos gazdaság elveit a különböző ágazatokba, ideértve többek között a lakhatást, a közlekedést és a közbeszerzést. Utóbbi célja, hogy a fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások irányába terelje a piacot​. A kezdeményezések között megemlítették az innovációs kohézió növelését célzó, úgynevezett regionális innovációs völgyek programjának hatályának kiterjesztését a körforgásos gazdaságra, hogy elősegítsék az innovációt a régiók közötti szakadékok áthidalásával.

Fenntartható irányba terelnék a fogyasztást

Tovább bővítenék a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket is, ahol a díjakat minden egyes termékkategória esetében módosítanák, figyelembe véve a termékek tartósságát, javíthatóságát, újrafelhasználási potenciálját és a veszélyes anyagok jelenlétét, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva és harmonizált kritériumok alapján a belső piac életképes és helyes működésének biztosítása érdekében.

A rendelkezdésre álló adatok szerint a háztartások fogyasztása több mint egynegyedével (26 százalékkal) nőtt 2000 és 2019 között az Európai Unióban. Ennek ellensúlyozása érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy a kínálatot és a termelést célzó meglévő politikákat ambiciózus keresletoldali intézkedésekkel egészítsék ki annak érdekében, hogy a fogyasztást fenntartható irányba tereljék.

És még egy fontos pont: egyre hangsúlyosabb a vízügyi ágazat körforgásos gazdasághoz való hozzájárulásának jelentősége. A döntéshozók így üdvözlik a víz-újrafelhasználásról szóló rendeletet, amely a víz biztonságos újrafelhasználásának biztosítása érdekében a víz minőségére és ellenőrzésére és kockázatkezelésre vonatkozó minimumkövetelményeket állapít meg, illetve feltáró intézkedéseket szorgalmaz.

Ezekre a következők érdekében van szükség:

• a tápanyagkörök bezárásának ösztönzése, hasznosított anyagokra vonatkozó célértékek meghatározása révén a hulladékokról szóló keretirányelv, a szennyvíziszapról szóló irányelv és a műtrágyákról szóló rendelet keretében;
• az ivóvíz és a szennyvíz veszélyes anyagokkal szembeni védelmét szolgáló intézkedések forrásnál történő ellenőrzésének biztosítása;
• a háztartások vízfogyasztásának csökkentését célzó környezettudatos tervezés ösztönzése a nyilvánosság széles körű tájékoztatása, célzott pénzügyi támogatás és az ökocímkék használata révén.

A lineáris kitermelő gazdaságról a regeneratív-körforgásos gazdaságra való átállás azonban jelentős összegű beruházást igényel egy olyan időszakban, amikor a városok és a régiók elégtelen pénzügyi erőforrásokról számolnak be. A megoldás? A javaslat szerint egy alternatíva lehet, ha az Európai Bizottság a többéves pénzügyi kereten belüli finanszírozási előirányzatai kapcsán előnyben részesítené azokat a kezdeményezéseket, amelyek erősítik az oktatást, valamint a munkaerő átképzését és továbbképzését ezekben a régiókban, és emellett előmozdítják a körforgásos gazdaság projektjeibe és a rezilienciaépítésbe történő beruházásokat is.