Elárulták a legendás magyar jegybankelnökök, mennyire katasztrofális a költségvetési hiány

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az MTA doktora felidézte, hogy egy évvel ezelőtt „az az egyensúlyvesztés valóban félelmetes volt, de ezen túl vagyunk”, a mostani helyzet nyugodtabb. Azt is felidézte uganakkor, hogy Európában miénk a legmagasabb infláció, és a magyar jegybanki alapkamat is a legmagasabbak között van.

Dr. Oszkó Péter, az OXO Holdings alapító-vezérigazgatója szerint csomó gazdasági paraméter konszolidálódott az elmúlt egy évben, ugyanakkor idén teljesen szétesett a költségvetés. Tavaly ilyenkor pozitívak voltak a várakozások, hiszen nagyon rossz helyzetben volt az ország. Jelenleg jobb az ország helyzete, ugyanakkor nagyon bizonytalanok a várakozások a jövőre nézve.

Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi magántanár elmondta, hogy 2022-ben még egész szépen növekedett a magyar gazdaság, szemben az idei recesszióval. Viszont, ha a két évet együtt nézzük, akkor körülbelül 1 százalékos növekedés történt. Rossz hír azonban, hogy az elfojtott infláció valószínűleg nálunk a legmagasabb, ami azt jelenti, hogy bár jelenleg csökken az infláció, de valójában hatalmas feszültségek vannak a rendszerben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Surányi György: nem volt itt gazdasági csoda, Magyarország elfelejtheti a fenntartható növekedést

Két korábbi jegybankelnököt kérdeztünk a gazdaság jelenlegi helyzetéről, az elmúlt időszak csodájáról, s hogy a korábbi lendület visszatérhet-e még. Válaszuk nem volt túl optimista.

A költségvetési hiánnyal kapcsolatban Surányi György szerint „nem az a legnagyobb katasztrófa”, ha annak mértéke 6 százalék vagy még ennél is magasabb, hanem az, hogy ez a magas hiány úgy jött létre, hogy mellette számos társadalmi probléma – termelékenység javulása, oktatás stb. – nincs kezelve. Szerinte ebből a helyzetből kijönni rendkívül nehéz, de nem lehetetlen. Surányi úgy gondolja, hogy 2-3 ezer milliárd forintot át lehetne csoportosítani úgy, hogy az nem kezdené ki a társadalmi stabilitást, sőt, éppen ellenkezőleg, erősítené azt.

Oszkó Péter a termelékenység javulásával kapcsolatban elmondta, hogy annak mértékével 2010 előtt is mindig elégedetlenek voltunk, pedig annak mértéke akkor még évi 1 százalék felett volt, szemben a mostani, 1 százalék alatti értékkel. Szerinte „nem tűnik logikusnak”, hogy úgy magas a költségvetési hiány, hogy közben nem költünk például oktatásra – merthogy oktatás nélkül nem lehet növelni a termelékenységet. Az inflációval kapcsolatban elmondta, hogy jövőre nehéz lesz elérni az infláció mértékének további csökkenését.

Surányi György elképzelhető, hogy jövőre ismét emelkedésnek indul az infláció. Ezt több okból is elképzelhetőnek tartja – egyrészt nincs összhang a fiskális és a monetáris politika, ami nehezíti az árstabilitás elérését. Másrészt a pénzromlás jelentős részét külföldről importáljuk. Ugyancsak a dezinfláció ellen fog hatni, ha valóban két számjegyű nominális béremelés lesz 2024-ben. Surányi nem tartja megismételhetőnek a 2020 előtti évek kiemelkedően magas, túlfűtött gazdasági növekedését, ugyanis jelenleg nincs konjunktúra a világban, nincs tartalék munkaerőnk és deflációt sem tudunk importálni.

Oszkó Péter felhívta rá a figyelmet, hogy egészséges gazdasági szerkezet megléte esetén magas infláció és magas kamatkörnyezet mellett is lehetséges a gazdasági növekedés. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a beruházásra szánt források hatékonyan legyenek felhasználva, hiszen csak azok képesek a magas kamatokat is kitermelni.

Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a magyar monetáris szuverenitás csupán illúzió, hiszen rengeteg szempontból függésben van az ország – függünk a nemzetközi kamatszinttől, az energiaáraktól, az uniós transzferektől. Ezek ráadásul mind olyan tényezők, amikre nincsen ráhatásunk.