A Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon Bod Péter Ákos, Dr. Oszkó Péter és Surány György a magyar gazdasági kilátásokról és kihívásokról beszélgettek.
Két korábbi jegybankelnököt kérdeztünk a gazdaság jelenlegi helyzetéről, az elmúlt időszak csodájáról, s hogy a korábbi lendület visszatérhet-e még. Válaszuk nem volt túl optimista.
Nincs mese.
Népszavazási kezdeményezést is indítottak.
Nemcsak az árfolyamkockázat számít.
Minél tovább húzódik a teljes megoldás, annál mélyebb sebeket kap az ország.
A gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta.
Hamarosan a kormány asztalára kell tenniük javaslatukat a bankoknak arról, milyen eszközzel segítenék a devizahiteleseket. Az Index úgy tudja, bankszövetségi berkekben ötféle javaslatot vizsgáltak, de végleges döntés még nincs, csak egy előzetes koncepciót mutatnak be holnapután. A legfontosabb kérdések között van többek között az, hogy hogyan osszák meg a terheket az állam, az adósok és a bankok között, illetve hogy átmeneti vagy évtizedes távlatokra szóló megoldással álljanak-e elő - írja laptársunk az Index. A Portfolio.hu-t Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója arról tájékoztatta, hogy a munkabizottság a megalakulásától számított két hét múlva (vagyis jövő hétfőn) készülhet el javaslatával, de az nem biztos, hogy nyilvános lesz.
Az EBRD éves közgyűlésén tartott egyik panelbeszélgetésben több alkalommal is bírálatok kereszttüzébe került a külföldi fizetőeszközben történő eladósodás túlzott mértéke.
"Hiába lenne Surányi György a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium élén is MSZP-s politikusok, Kiss Péter, illetve Veres János állnának" - értesült az Index MSZP-s forrásokból. Laptársunk szerint a szocialista frakció ebben az esetben tudná támogatni Surányit. Az SZDSZ ugyanakkor korábban már világossá tette, egy szakértői kormányban nem szokás pártpolitikusokat szerepeltetni. Mi szólhat az MSZP-s politikusok mellett és ellenük? Egyre több olyan vélemény van, miszerint Veres kormánytagsága jó kompromisszum lehet.
Június 14-én alakulhat meg az új magyar kormány, a kormányprogrogram benyújtása május 30-ra várható. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy az elmúlt ciklusban létezőnél kevesebb országgyűlési bizottságra, kevesebb államtitkárra, kisebb kormányzatra lehet számítani. Valószínű, hogy a minisztériumi struktúra is átalakul. Az MSZP kongresszusa május 20-án szavaz a kormányprogram fő irányiról, a héten
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható". A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk
Bokros Lajost, a Világbank igazgatóját illetve Surányi Gyögyöt, a CIB Bank igazgatóságának elnökét is lehetséges pénzügyminiszter jelöltként említi a Magyar Nemzet egyik mai cikkében. Bokros Lajos jelenleg a Világbank igazgatója, ugyanakkor szeptemberben vagy októberben tér vissza végleg Washingtonból. Bokros a budapesti CEU tanára lenne, mellette az üzleti életben dolgozna, tanácsadói
A Matáv 2004. április 28-án megtartotta évi rendes Közgyűlését. A Közgyűlés úgy határozott, hogy (100 Ft névértékű) részvényenként 70 forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak a 2003. évi eredményből 2004. június 2. az osztalékfizetés kezdőnapja. Május 20-án kell tartani Matáv részvényt az osztalékhoz. Surányi György bekerült az igazgatóságba. A közgyűlésen megújításra kerültek a vezető
2.5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről határozott a CIB Bank egyedüli tulajdonosa az Intesa Holding International. A bank MSZSZ szerint 8.5, IFRS szerint 10.8 milliárd forintos mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2003-as évet. A kizárólagos részvényes a 2004. április 1-jétől 2007. március 31-éig terjedő időszakra dr. Surányi György, Giovanni Boccolini, Massimo Pierdicchi, Gianfranco
Surányi György előadásában elsősorban az euró bevezetésének kritériumait elemezte. Éles kritikával szólt a maastrichti feltételekről, a Stabilitási és Növekedési Egyezményekről. Ezek a bent levő országokat és a csatlakozókat is inkább hátrányosan érintik a feltételek inkonzisztenciája miatt. Az euró gyors bevezetése súlyos növekedési áldozatokat hozna - vélte a CIB elnöke. A probléma nem az,
Az euró lehetséges bevezetéséről ennek feltételeiről tartottak ma kerekasztal beszélgetést. A vita résztvevői Draskovics Tibor, Járai Zsigmond, Surányi György és Oblath Gábor voltak. Draskovics Tibor elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium a konvergencia program keretében az euró bevezetésének időpontját 2008-2010 között tudja elképzelni, a hatásokat a különböző időpontok vonatkozásaiban vizsgálja.
