Cudar idők jönnek 2023-ban: elhúzódó recesszióra, hitelválságra számítanak a szakemberek

2022 utolsó negyedévében folytatódott a negatív trend a magyar lakosság fizetőképességét illetően, az utolsó három hónapban átlagosan tovább romlott a háztartások pénzügyi helyzete. A családok fizetőképességét jelző mérőszám, az Intrum és a GKI által készített Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI) a negyedik negyedévben átlagosan 2,3-as értéket vett fel, ami 2013 óta a legkisebb. Az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig több mint 90 százalékos a csökkenés.

A fizetőképességet olyan tényezők befolyásolják, mint a foglalkoztatottság, a jövedelmek vagy az áremelkedések – az elmúlt évben főleg a kétszámjegyű infláció, az energiahordozók árainak emelkedése és a stagnáló bérek miatt kerültek rosszabb helyzetbe a háztartások. A magyar infláció 2022 novemberében 22,5 százalékos volt, a legmagasabb az EU-ban. A problémát tovább tetézte a benzin ár-sapkájának decemberi megszüntetése – emiatt a fizetőképesség decemberben érte el a mélypontot. Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója rámutatott, hogy a magyar lakosság elsősorban a globális gazdasági problémák hatásait érzi:

Az energiapiac bizonytalansága és a kínai gazdaság gyengélkedése világszerte gátolja a gazdasági növekedést. Az bizonyos szempontból jó hír, hogy a magyar és nemzetközi számok nem hirtelen, mély krach irányába mutatnak, emiatt például nem kell tartani a munkanélküliség elszabadulásától. A fejlett gazdaságok lakossági és vállalati szektora is jelentős tartalékokkal rendelkezik. Nem mondható magasnak a háztartások eladósodottsága, illetve a megtakarítási rátája rég nem látott szintre emelkedett, többek között a pandémia alatt folyósított támogatások miatt. Ezen megtakarítások reálértékének egy részét az infláció már erodálta, ugyanakkor még maradt annyi, hogy tompítsa a recesszió mértékét.

A magyar GDP 2022 harmadik negyedévében, éves összehasonlításban még nőtt, bár az előző negyedévhez képest már 0,4 százalékkal csökkent, azaz technikai recesszióba került. A friss fizetőképességi adatok folytatódó recessziót vetítenek előre, ahogy csökken a belső fogyasztás.

Magyarországon az európai átlagnál kisebbek a lakosság tartalékai, emiatt nagyobb a kockázata annak, hogy sok háztartás fizetésképtelenné válik. Dr. Molnár László, a GKI vezérigazgatója rámutatott: tavaly fordulat állt be nemteljesítő hitelek statisztikáiban, részben a hitelmoratórium vége miatt. „A hitelmoratórium bevezetése nyomán, 2020 végén még csökkentek a nem teljesítő hitelek, a tavalyi harmadik negyedévében viszont már 3,9 százalékra nőtt a 90 napon túli késedelemmel rendelkező személyi hitelek aránya. A modellszámítás eredményei, valamint a makrogazdasági folyamatok arra engednek következtetni, hogy a bankrendszernek a következő időszakban fel kell készülnie a lakossági nemteljesítő hitelek arányának jelentős növekedésére.”