Erre kevesen gondoltak: ez áll valójában a magyar béremelések mögött

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset 14,1 százalékkal meghaladta a tavaly áprilisit.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: újdonság, hogy a versenyszféra bérnövekedése meghaladja az állami szféráét, miközben a nonprofit szektorba átsorolt oktatási intézmények miatt az itteni bérnövekedés továbbra is kiugró. A versenyszférában átlag felett emelkedtek a bérek a munkaerőhiánnyal küzdő és a sok minimálbérest foglalkoztató szektorokban - mutatott rá.

A háztartások fogyasztását - a teljes foglalkoztatás mellett - tovább élénkítheti az erőteljes reálbér-kiáramlás, ami előre vetíti a kereslet oldali infláció tartós fennmaradását. Amíg a háztartások az emelkedő infláció ellenére is inkább" simítják" a fogyasztásukat - azaz a magasabb árak ellenére sem csökkentik, vagy legalábbis nem arányosan a vsárlásaikat -, addig aligha várható tartós enyhülést az árfolyamatokban - fejtette ki. Mindez egyértelműen kijelöli az utat a monetáris politika számára is. Rövidtávon az inflációs kockázatok munkaerőpiaci oldalról továbbra is felfelé mutatnak, így a kamatemelésnek folytatódnia kell. Hosszabb távon pedig a forint erősítésére is szükség lehet a belső inflációs nyomás elleni küzdelemben - hangsúlyozta az ING Bank szakértője.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban is dinamikusan, az inflációt meghaladó ütemben nőtt az átlagkereset. Az átlagkereset áprilisban a versenyszférában nőtt gyorsabb ütemben, jelentős részben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése miatt, amely a magasabb bérkategóriákban is béremelési nyomást generál, de kifejti hatását az egyre több területet érintő munkaerőhiány is. Az év elején tapasztalt bérdinamika a Századvég szakértője szerint továbbra is fennmaradhat, a kérdés inkább az, hogy a munkavállalók az emelkedő inflációra tekintettel az év eleji bérmegállapodások után is ki tudnak-e alkudni újabb évközi bérfejlesztést. Az alkupozíciójukat a vállalati szféra stabil munkaerőkereslete támogatja- mutatott rá.

A minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően a várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedés áprilisban állapította meg az MTI-nek küldött kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit az erős kereslet mellett könnyen érvényesíthetnek is.  A látványosan erős áremelési és béremelési dinamika miatt a gazdaság egyre közelebb kerülhet a klasszikus ár-bér spirálhoz - vélekedett Horváth András.

A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A bankholding szakértőinek várakozása  szerint az idei bérnövekedés üteme 16 százalék körül lesz. Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, és a támaszt ad a GDP-nek - állapította meg a Magyar Bankholding vezető elemzője.