Elszálltak az európai energiaárak: számos állam volt kénytelen közbeavatkozni

Az európai szabályozó hatóságok vezetői a magas villamosenergia- és földgázárak okait és következményeit vitatták meg az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) idei első ülésein. A tárgyalásokon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt Ságvári Pál, nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes képviselte.

Az Európai Bizottság 2021. október 13-án jelentette meg közleményét a növekvő energiaárak kezelésére vonatkozó cselekvési és a támogatási eszköztárról, amelyben azonnali és középtávú megoldási lehetőségeket - többek között adócsökkentést és a piacfelügyeleti tevékenység fokozását – javasolta a tagállamok számára.

Emellett az Európai Bizottság felkérte az ACER-t, hogy 2022. április végéig részletes felülvizsgálat keretében elemezze, szükség van-e az európai uniós villamosenergia-piaci modell felülvizsgálatára. Az Ügynökség ezt az elemzést a nemzeti szabályozó hatóságok bevonásával dolgozza ki, melyeknek most kiemelt feladata a villamosenergia-piacok működése és az energiaár-válság közötti lehetséges összefüggések vizsgálata.

Ságvári Pál rámutatott, hogy a magas energiaárak minden európai uniós tagállamban komoly problémát jelentenek. Már nem csak a vállalkozások, hanem a háztartások is egyre nehezebb helyzetben vannak, sok esetben a végszámlák 30%-os emelkedéséről beszélhetünk.

Mint mondta, a pénzügyi likviditás hiánya és a források alulfedezettsége miatt egyre gyakoribbak a szolgáltatói csődök, ami korábban nem tapasztalt kihívások elé állítja a végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó szabályok érvényesítését.

A fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a tagállamok többféle beavatkozást vesznek igénybe. Ilyenek például az adók vagy a rendszerhasználati díjak csökkentése, az árbefagyasztás, a szabályozott árakra jogosultak körének kiterjesztése vagy a szociális támogatások - tette hozzá Ságvári Pál.

A MEKH elnökhelyettese kifejtette, a szabályozó hatóságok számára kiemelten fontos a hosszú távú hatások szem előtt tartása és a kiegyensúlyozott megközelítés, azaz a jól működő piacok fenntartása mellett az energetikai cégek szigorú felügyeletét és a megfizethető szolgáltatást is biztosítani kell. Mint mondta, olyan kockázatfedezeti stratégiák alkalmazására van szükség, melyek egyrészt megfelelő védelmet nyújtanak a fogyasztók számára a rövid távú áremelkedések ellen, másrészt hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik a felhasználói költségeket. A lehetséges megoldások keresésénél, a pénzügyi szektorban bevált példákat is érdemes megvizsgálni - tette hozzá Ságvári Pál.