Új slágerbefektetéssel kaszálnak most rengetegen: egyre többen teszik ebbe a pénzüket

Az ESG gyakorlatilag a nem pénzügyi kockázatok új objektív mérőszáma. Az angol mozaikszó (Environmental, Social, Governance) magyarul a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási hatásokat jelenti. A környezeti hatások közé tartozik például a klímaváltozás, a légszennyezés, a hulladékgazdálkodás, a társadalmi hatások közé a az emberi jogok és a társadalmi szerepvállalás, a vállalatirányítási hatások közé a szervezeti struktúra, a korrupció, vagy a munka díjazása - ismertette a szemléletmód alapjait Richter Péter, az Aegon portfólió menedzsere.

A szakértő szerint eddig is jelen voltak ezek a szempontok, csak kevésbé vizsgáltuk őket strukturáltan. Ez pedig lehetőséget ad, hogy ne csak egy, tisztán pénzügyi szempontból dönthessünk befektetéseinkről.

Az ESG alapokban kezelt vagyon a pénzáramlás egyre nagyobb szeletét hasítja ki. 2018-ban még csak 20 százalék, ma már 30 százaléka a befeketett pénznek ilyen részvényalapokba megy.

Egy friss felmérést ismertetve a szakértő elárulta az Y és a Z generáció 75%-ának fontosak az ESG szempontok befektetési döntéseik során. Mivel a feltörekvő piacokon a populáció 47 százalékát ezek a korcsoportok adják, ezeken a piacokon különösen nagy lehet az ESG szerepe a jövőben.

Az ESG befektetők három fő csoportja a nők, az Y generációsok és a 10 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező befektetők. Jelenleg egyébként Európában a legerősebb az ESG szemlélet, de már az Egyesült Államokban is gyorsan terjed.

A fejlett piacokon ennek megfelelően már az összes kezelt vagyon 36 százalékát fenntartható módon kezelik.

2005 és 2015 között egy elemzés szerint az S&P 500 (Az S&P 500 index a legnagyobb (érték szerint), tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok indexe.) tagok csődjeinek 90 százaléka elkerülhető lett volna, ha nem fektetünk átlag alatti környezeti kockázati minősítésű vállalatokba. A csődbiztosításon is látszik a nagyobb kockázat. A legalacsonyabb ESG (környezeti kockázat szerinti besorolás) besorolású befektetésekre  háromszor annyiba kerül, mint a legjobb ESG besorolásúaknál.

A feltörekvő piacokon a jó ESG besorolású befektetések 50 százalékkal felülteljesítettek, a fejlett piacokon kisebb az eltérés a teljesítményt nézve, de nem is költségesebb egy ilyen befektetés. A környezeti és a vállalatirányítási szempontokban igen nagy az eltérés ezek között a piacok között. Előbbiben 14 százalékkal, utóbbiban 24 százalékkal rosszabb a feltörekvő piacok besorolása.

Az európai vállalatok messze vezetnek ESG minősítések szempontjából, de érdekes szektoronként is megnézni ezt. A nyersanyagok terén a legnagyobb a feltörekvő piacok elmaradása. Ennek egyik oka az állami szabályozási intézményi rendszer fejletlensége.

Vállalatirányítási szempontból az is fontos, hogy a feltörekvő piacon nincs képviselve a kisbefektetők érdeke, gyakran nincs független igazgatótanács és a női igazgatók száma is igen alacsony. A feltörekvő piacokon emellett rengeteg az állami, a családi tulajdonú és az egy, vagy két befeketetős vállalkozás. A fejlett piacokon sokkal nagyobb a diverzifikáció.

Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy új költségekkel fognak járni a környezetszennyezéssel járó externáliák. Az állami nyomásgyakorlással  együtt ez hamarosan ahhoz vezet, hogy jóval költségesebb lesz a rossz ESG minősítést eredményező működés fenntartása, mint egy ESG szempontokat figyelembe vevő működésre való átállás - véli Richter Péter.

Hazánkban is tör előre az új szemlélet

Ma már a piac és termékfejlesztés középpontjában áll a zöld termékek, zöld szegmensek kialakítása és a kibocsátók ESG minősítésének előmozdítása. Ezen felül az edukáció is kritikusan fontos az  ESG szemlélet, koncepció, megértését segítő programok és oktatások kialakításával. Ebben a BÉT is fontos szerepet vállal magára - ismertette Bozsik Balázs, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói tanácsadója

Ezért a BÉT részt vesz az EU-s és hazai jogszabályi keretrendszer kialakításában és segíti a kialakult jogszabályi környezet értelmezését. Központi intézményként fontos koordinációs szereppel bírnák az ESG szemlélet terjesztésében.

Az ESG szemléletmód Bozsik Balázs szerint a vállalatok számára is előnyös. A pénzügyi előnyök közé tartozik a diverzifikáltabb befektetői bázis és az alacsonyabb tőkeköltségek lehetősége és az új finanszírozási lehetőségek (zöld termékek) kibocsátása. De ezen felül számos működési előnnyel is jár, mint a hatékonyabb hosszú távú kockázatkezelés, a saját szervezetük jobb megérthetősége és az informáltabb stratégiai döntéshozatalra nyíló lehetőség.

Az ESG szabályozási vonal rendkívül erősen tör előre. Legnagyobb mértékben a nagyvállalatokat és a tőzsdei vállalatokat érinti, de a tendencia az, hogy egyre szélesebb körben alkalmazandó lesz, a középvállalatok szintjére is ki fog terjedni. A vállalatok számára viszont ez  rövid elsősorban jelentési kötelezettséget jelent és a megtérülés csak hosszabb (kb. 10 éves) távon várható. A vállalatok pedig a minősítés által tudják majd megméretni magukat a befektetők és  egyéb érintettek számára. De az átállás folyamata időigényes.

A BÉT egyébként már kiadott egy ESG útmutatót. Ez többek között modellt ad a transzparens bővítéséhez és bemutatja az ESG-re vonatkozó törvényi szabályozás változásai. Erre az útmutatóra azért van szükség, mert a kibocsátó vállalatok jelentős részének az ESG szempontrendszer használata még teljesen új, de segíthet azon vállalatoknak is akik már rendelkeznek az alapvetőbb ismeretekkel. A cél, hogy a kibocsátok 2 éven belül teljesíteni tudják az alap kritériumokat és 3 éven belül elérjék a haladó szintet is. Előbbibe az éves, egyszerűsített jelentés tartozik az ESG szempontokból, míg utóbbi már elvárja az ESG célok meghatározását és egy szabványosítottabb jelentést is - ismertette Budapesti Értéktőzsde által előirányzott célokat Bozsik Balázs

Jár az ESG többletköltséggel?

Nem minden iparágra azonos faktorokat kell nézni. Ha megvizsgálunk különböző iparágakból származó, hasonló ESG minősítéssel rendelkező vállalatot, más szempontok alapján érték el ezt a minősítést - árulta el Naffa Helena, az Aegon portfóliómenedzsere.

Érdemes a különböző szempontokra felbontani az ESG szemléletet. Vannak iparági kockázatok is mondjuk környezeti szempontból. De ha megnézzük például a Norilsk Nickel esetét, a helyzeten a vállalatok hozzáállása is sokat tud rontani.

A vállalathoz köthető Oroszország egyik legnagyobb olajszennyezése, amikor 2020. május 29.-én egy a bányavállalat tulajdonában álló erőmű üzemanyagtartálya összeomlott és 20 000 tonna dízelolaj ömlött az Ambarnaja folyóba. A katasztrófa összefüggésben lehet a globális felmelegedéssel: a bányavállalat közlése szerint a baleset azért következett be, mert a permafroszt folyamatos olvadása miatt összeomlott a tároló egyik pillére. Tehát a klímaváltozást figyelembe vevő működéssel valószínűleg elkerülhető lett volna.

A nemzetközi trendet az ESG szempontok felvétele szempontjából két, egyidejű folyamat mozdítja elő. Egyik a keresleti oldalon jelenik meg.  A nők, az Y generációsok és  a vagyonosabb rétegek növekvő érdeklődése a szemlélet iránt. A másik a szabályozási oldal. Az Európai Unióban iránymutatással ösztönzik a befektetőket, hogy tudatosabban döntsenek befektetéseiket illetően, elsősorban a klímakockázat szempontjából.

Az újszerű, környezettudatos megközelítés alkalmazásának ráadásul nincs feltétlenül hozamáldozata, egyúttal jobban, struktúráltabban átláthatjuk a nem pénzügyi kockázatokat is.

- árulta el Naffa Helena. Az alapkezlőnél végzett mélyebb elemzések alapján pedig az ESG szemléletet felvevő partnereik, mint a hazai Richter Gyógyszergyár, vagy az orosz Tinkoff Bank részvényei az elmúlt évben megháromszorozták részvényeiket, amint javultak a kilátásaik vállalatirányítási szempontból és a főtulajdonos feladta többletjogait, azaz a transzparens működés biztosítottá vált.