Ez ám a nagy áram-bumm: ilyet az egész EU-ban szinte csak Magyarországon látni

A 2018-as stagnálás és a 2019-es 1,1%-os visszaesés után az Európai Unió 27 tagállamának villamosenergia-fogyasztása 4,4%-kal csökkent 2020-ban. Az év elején elsősorban az enyhe időjárás mérsékelte a keresletet, majd a pandémia miatt egyre szélesebb körben bevezetett korlátozások miatt április és május hónapban a fogyasztás több mint 10%-kal volt alacsonyabb. A korlátozások enyhítésével a kereslet fokozatosan közeledett a 2019-es szinthez.

A villamosenergia-fogyasztás visszaesése jellemzően kisebb volt, mint a GDP csökkenése. A 27 EU-tagállam 6%-os GDP visszaeséséhez 4,4%-os villamosenergia-fogyasztáscsökkenés társult, mivel Európa-szerte az alacsonyabb energiaigényű szolgáltató szektorokban csökkent a legnagyobb mértékben az aktivitás. A régiós országokkal összevetve azt láthatjuk, hogy míg a magyar GDP visszaesésének nagyságrendje megfelelt a régiós országokra jellemzőnek, a villamosenergia-keresletcsökkenés számottevően kisebb volt. Mivel az ipari termelés hasonlóan alakult, a szolgáltató szektor villamosenergia-fogyasztásban betöltött aránya pedig kisebb, valószínű, hogy az otthoni munkavégzés miatt megemelkedő lakossági fogyasztás támasztotta meg a hazai villamosenergia-keresletet.

A fogyasztással párhuzamosan az európai villamosenergia-termelés is visszaesett: a 27 tagország aggregált termelése 2020-ban 115 TWh-val csökkent. Ugyanakkor a növekvő kapacitások és a kedvező időjárás következtében a megújuló termelés tovább tudott bővülni. A magas szén-dioxid-kvótaárak hatására a csökkenő keresleti környezetben tovább folytatódott a szén-gáz-helyettesítés. Így Európa-szerte a szénerőművi termelés esett vissza a legnagyobb mértékben, átlagosan 22%-kal.

Az év során a karbonmentes technológiák részaránya 59%-ra emelkedett az EU 27 országában. Míg a megújulók részaránya 30%-ról 34%-ra emelkedett, a nukleáris technológiáé 27%-ról 25%-ra csökkent. A karbonmentes technológiák piaci részesedését tekintve Magyarország Európa középmezőnyében helyezkedik el.

Az év során eltérően alakult a hazai lakossági és nem lakossági célú villamosenergia-felhasználás. A piaci áraknál lényegesen alacsonyabb egyetemes szolgáltatási árak, a munkahelyek megtartását segítő támogatások, a kikapcsolási moratórium és a fizetési könnyítések együttes hatására a lakossági villamosenergia-fogyasztás 4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Különösen az utolsó negyedévben nőtt dinamikusan a lakossági felhasználás, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a pandémia miatti intézkedések következtében a lakosság sokkal több időt töltött otthon, részben a közoktatási intézményekre vonatkozó korlátozások, részben pedig az otthoni munkavégzés terjedése miatt.

Az ipari villamosenergia-fogyasztás a GDP-hez hasonló mértékben esett vissza, a második negyedévben például 14%-kal volt alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A kilábalás időszakának sajátossága, hogy a villamosenergia-kereslet növekedése meghaladta a GDP növekedésének ütemét. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az energiaintenzívebb ipari ágazatok fellendülése a tavaszi korlátozások feloldása után szinte azonnal megindult, míg a kevésbé energiaigényes szolgáltató szektorokban (vendéglátás, szórakoztatóipar) tartósan alacsony maradt az aktivitás.

A hazai termelés 2,3%-kal bővült tavaly és folytatódott a megújuló technológiák térnyerése. 2020 végén már több mint 1400 MW kereskedelmi célú naperőmű és 700 MW-t meghaladó háztartási méretű kiserőművi kapacitás járult hozzá a termeléshez. A hálózatra csatlakozó naperőművek termelése 1 TWh-val emelkedett az előző évhez viszonyítva.

A növekvő megújuló termelés jelentős hatást gyakorol a hazai villamosenergia-ellátás szerkezetére. A kihívást az jelenti, hogy a naperőművi termelés napon belül ingadozik, a termelés szintje pedig függ az időjárás alakulásától, és sokkal nehezebben jelezhető előre, mint a hagyományos technológiák esetében.

Az elemzés szerint a naperőművi termelés napközbeni felfutása, majd esti lecsengése egyelőre nem befolyásolta a hazai erőművek menetrendezési szokásait, a gáz- és lignittüzelésű erőművek termelésére továbbra is csak az éjszakai órákban történő leterhelés jellemző. A megújuló termelésingadozásaihoz való alkalmazkodás alapvetően az import változásán keresztül történt.