Ezt a szektort sem kímélte a járvány és a vad időjárás: a piac gyakorlatilag összeomlott

A lap hétfői cikkében rámutat: tavaly a korlátozó intézkedések után a termelők, akik a bevételeik közel 70 százalékát tavasszal realizálják, súlyos károkat szenvedtek. A piac lényegében összeomlott, leállt a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés.

Az AKI adatai szerint tavaly Magyarországon 1566 hektáron termeltek dísznövényt, az erre használt területből szabadföldi 1474 hektár, fedett, fűthető 78, fedett, fűtetlen pedig 11 hektár volt. A terület 92,7 százalékát faiskolaként használták a gazdálkodók, 2,7 százalékán vágott virágot és vágott zöldet, 4,6 százalékán pedig cserepes és hagymás dísznövényt termesztettek. A díszkertészetek 22,4 százaléka kizárólag vágott virággal, 25,3 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2020-ban.

A dísznövény-kertészetek 2266 munkatársat foglalkoztattak. Az ágazat 2020. évi 11,5 milliárd forint nettó árbevételéből a legnagyobb mértékben a faiskolai növénytermesztés részesedett 7,54 milliárddal, a vágott virág és a vágott zöld 0,9 milliárdot, a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növények pedig 3,1 milliárdot hoztak. A kivitel értéke 2019-ben 2777 millió, 2020-ban pedig 2967 millió forint volt. A behozatal 2019-ben 2555 millió, 2020-ban 2401 millió forintot ért el.

A hazai dísznövényexport alapvetően az uniós tagországokba irányult. A legjelentősebb exportpiac Románia volt 220 millió forint értékű kivitellel, Szlovákiába 202 millió, Németországba pedig 129 millió forintért exportáltak a hazai termelők dísznövényt. Az import csaknem 80 százaléka Hollandiából érkezett. A nyers és a drogformában beszerzett hazai gyógynövények (termesztett és vadontermő) együttes mennyisége meghaladta a 2700, illetve az 1600 tonnát 2020-ban.