Döntött a Kúria: mi lesz így a devizahitelemmel?

Megszületett a Kúria ítélete a Kásler házaspár devizahiteles perében, ahol a bank által megállapított árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamát kell alkalmazni a hitelszerződés folyósításakor és a törlesztéskor egyaránt. Megállapították ugyanis, hogy mivel tényleges átváltás nem történik ezért az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.

Mit jelent az ítélet?

Az ítélet értelmében az árfolyamrés semmis, vagyis az OTP Bank nem használhatja ennél a szerződésnél a saját maga által meghatározott árfolyamokat, ehelyett a jegybank által meghatározott középárfolyam a mérvadó folyósításkor és törlesztéskor egyaránt.

Ezek szerint visszamenőleges hatályú az ítélet?

Visszamenőleges hatályú az ítélet, vagyis az adósságra és a törlesztőrészletre is hatással lesz az ítélet:

• Kásleréknek nagyjából az adósság fél és másfél százaléka közötti összeg jár vissza. Ennek oka, hogy az MNB középárfolyamán kellett volna folyósítani a pénzt, ehelyett a vételi árfolyamon kapták meg a kölcsönt.

• A törlesztőrészletek csökkennek, de itt az eladási árfolyam helyett alkalmazzák a központi bank által meghatározott árfolyamot.

Ha visszamenőleg alacsonyabb a törlesztőrészlet akkor pénz is jár vissza?

Igen, a korábban említett folyósítási árfolyam miatt jár vissza pénz. Káslerék pénzét 2008. május 29-én, 149,96 forintos frank árfolyamon folyósították. A bíróság mostani ítélete szerint az akkori MNB árfolyamot alkalmazva (148,03 forint) az egész felvett összegre vetítve (14,4 millió forint) a visszajáró tétel 89 903 forintra rúg.

A korábbi törlesztőket is újraszámolják és ebből is vissza jár a különbözet (és a kamatai) Kásleréknek, az összeget az ingadozó árfolyamok miatt nehéz pontosan megmondani.

Mit jelent a többi devizahitelesnek, hogy Káslerék nyertek?

Az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón kiderült, hogy a Kúria jogegységi határozatot készül kiadni a devizahitelek ügyében. Június 16-án ugyanis további pontokat tisztázhatnak a szerződéstípussal kapcsolatban, ennek nyomán pedig minden bírósági perben útmutató lehet a ma születet ítélet. Ezekben a pontokban születhet jogegységi határozat:

• A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e amiatt, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. (Más okok miatt nem érvénytelen - dőlt el decemberben).

• Az árfolyamkockázattal kapcsolatban a bankok által adott téves tájékoztatás okozhat-e tisztességtelenséget, vagyis semmisségi okot?

• Az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő szerződési feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének?

• Az árfolyamrés tisztességtelen szerződési feltétele-e? A Kúria egyedi tanácsa erről most úgy döntött, hogy az.

Ennyi pénzért nem éri meg perelni, de jó lenne kevesebbet fizetni!

A kormány őszre ígérte a devizahitelesek megsegítő csomagját, azonban lehet, hogy ez már korábban elkészül, mivel a Kúria jogegységi határozatát is csak őszre várták. Lehetséges, hogy a jogegységi határozatot a kormány kötelezővé teszi a devizahiteles szerződések esetében, vagyis az összes ilyen típusú szerződést újra kell számolni, és a törlesztőrészletek is csökkenhetnek ennek köszönhetően.

Nekem autóhitelem van, akkor is a középárfolyamon számolják a törlesztőmet?

A jelenlegi ítélet csak egy szerződésre érvényes, azonban a két hét múlva esedékes jogegységi határozat az összes lakossági devizahitelre alkalmazható lesz, vagyis a deviza alapú autóhitelek esetén is, viszont a céges kölcsönökre ez nem lesz igaz.

Én már végtörlesztettem/ beléptem az árfolyamgátba, akkor nekem nem jár majd vissza pénz?

Mivel itt eleve a múltban történt jogszerűtlenségről van szó, ezért minden élő és már lezárt szerződés esetén járhat vissza a pénz, kérdés, hogy az adott összegért érdemes-e bírósághoz fordulni. Erre megoldást jelenthet, ha a kormány későbbi jogegységi határozatot kötelezően alkalmazhatóvá nyilvánítja.