Eljött a devizahitelesek nagy napja! Miről dönt ma a Kúria?

Pénzcentrum
2014. június 3. 09:02

Ma döntés várható a Kásler házaspár devizahiteles perében. Az ügy a magyar bírósági fokozatokat és az Európai Bíróságot is megjárva a Kúria elé került, ahol ma várhatóan döntés születik. Felmerül a kérdés, hogy mi lehet a döntés, illetve, hogy ennek milyen hatása lehet a többi devizahitelre. A Pénzcentrum.hu megnézte, hogy mik a per lehetséges kimenetei, mire számíthatnak a devizahitelesek.


Friss! Itt az ítélet a devizahiteles ügyben!

Ma hozhat döntést a Kúria a (devizahiteles perként elhíresült) Kásler kontra OTP perben. A házaspár azért perelte be a bankot, mert szerintük a folyósítás napján meghatározott árfolyamon kellene törleszteni a hitelt, viszont a részletek az esedékesség előtti napon megállapított eladási árfolyam alapján történnek.

A házaspár szerint ez a hitelezési gyakorlat tisztességtelen, továbbá az is nehezményezték, hogy a hitelintézet a kezelési költségeket is devizában állapította meg, ezzel további kockázatnak kitéve őket, és károkat okozva nekik.


Az ügy megjárta az Európai Bíróságot is, azonban jogerős ítélet még nem született az ügyben. A Kúria mostani döntése azért lehet érdekes minden devizahitelesnek, mert a konkrét ügy tárgyalása után átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés, illetve az egyoldalú kamatemelés témakörét, és kiegészítheti a devizahitelekről 2013 decemberében hozott jogegységi határozatát (erről lásd keretes írásunkat cikkünk végén).

Milyen hatással lesz a döntés a devizahitelekre?

A Kúria döntésének eltérő hatása lehet a későbbi perekre, és a további perekben alulmaradt bankokra is, amennyiben jogegységi határozat születik.A legfontosabb kérdés most az, hogy a különböző árfolyamok használata folyósításkor, illetve törlesztéskor módosul-e az ítélet szerint, és hogyan változik az ítélet hatására.

Kattints az infografikára a nagyításhoz!


A Pénzcentrum.hu összeszedte, hogy milyen kimenetellel számolhatunk. A fő kérdés az, hogy "Tisztességes volt-e az árfolyamrés alkalmazása?" Amennyiben azt állapítják meg, hogy az OTP tisztességesen járt el, akkor nem történik módosítás, viszont, ha másképp döntenek, akkor több lehetőség is áll a bíróság előtt. Ebben az esetben a jövőbeni árfolyamrés mindenképpen módosul, viszont az is lehet, hogy a törlesztési árfolyamot visszamenőlegesen is más szinten kellett volna megállapítani, azaz Káslerék pénzt kaphatnak vissza a hitelezőjüktől. Bármelyik eset mellé teszi le a voksát a bíró, három további megoldás kínálkozik:

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

  • A folyósítás árfolyamán kell törleszteni (Ha az eladási árfolyamon folyósított a bank, akkor a törlesztéskor aktuális eladási árfolyamon kell visszafizetni a pénzt)
  • Középárfolyamon törlesztés (Ez egyfajta salamoni döntés)
  • Egyéb köztes megoldást választ a Kúria
Mi a decemberi jogegységi határozat lényege?
A devizahitel-szerződés egészének érvénytelenségéhez vezető okokat számba véve a kúriai határozat részletesen foglalkozott azzal, hogy önmagában a devizahiteles szerződés miért nem jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, uzsorás, lehetetlen szolgáltatásra irányuló, valamint színlelt.
A jogegységi döntés kitért többek között arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a szerződés nem jogszabályba ütköző. De ha a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, az felvetheti a tisztességtelenség kérdését.

A decemberi kúriai határozat szerint, ha egy vizsgált szerződés valamilyen okból teljesen vagy részlegesen érvénytelen, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az érvénytelenség okát, és a szerződést érvényessé nyilvánítsák, ugyanis a még fennálló tartozás érvénytelenség esetén egy összegben azonnal esedékessé válna.

A határozat kiemeli, hogy a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit, a nagyszámú jogvitát okozó társadalmi problémák megoldását nem a bíróságoktól, hanem a jogalkotástól lehet várni.

A kormány indítványára az Alkotmánybíróság is foglalkozott a devizahitelek ügyével és ez év márciusában közzétett alaptörvény-értelmezésében kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

 

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. december 12. 12:02
A 4iG Csoport szerint nem igaz, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő állított a 4iG M...
Holdblog  |  2025. december 12. 09:38
Korábban írtam arról egy igen hosszú anyagot arról, hogy kik azok a szereplők különböző kontinenseke...
ChikansPlanet  |  2025. december 12. 09:16
Egy új tanulmány szerint a nanoműtrágyák segíthetnek a gazdáknak csökkenteni a környezeti károkat an...
KonyhaKontrolling  |  2025. december 12. 07:45
Sok befektető gondolkozik azon, hogy jobb-e ingatlanba fektetni, vagy inkább egy tőzsdei befektetési...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 12. péntek
Gabriella
50. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?