7 °C Budapest
Idős nő mellkasi fájdalomtól szenved, miközben otthon a kanapén ül. Idős kor, egészségügyi probléma, látás és emberek koncepció. Szívroham koncepció. Idős nő szenved mellkasi fájdalomtól beltérben.

Riasztó rekordot döntött egy magyar régió: itt tarol a legdurvábban ez a betegség az egész EU-ban

2026. október 9. 16:03 5 perc

A Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb az ischaemiás szívbetegségekhez kapcsolódó kórházi elbocsátások aránya az Európai Unió régiói között 2023-ban, de Dél-Alföld is az élmezőnyben szerepelt. A hazai szívinfarktus-regiszterben 2025-ben több mint 13 ezer esetet rögzítettek.

Az Eurostat regionális évkönyvének egészségügyi összesítése többek között azt vizsgálta, hogy 2023-ban az Európai Unióban bekövetkezett halálesetek mekkor része volt vezethető vissza a keringési rendszer betegségeire, többek között a szívbetegségekre. Az adatokban éles területi különbségek látszanak és Magyarország több régiója teljesített az uniós összesítés végén. A Dél-Dunántúlon az adott területen élő betegek kórházi elbocsátásainak 5,1 százaléka kapcsolódott ischaemiás szívbetegségekhez - ez volt a legmagasabb arány az uniós régiók között, megelőzve a franciaországhoz tartozó Korzikát, ahol 4,5 százalékot mértek.

Az ischaemiás szívbetegségek a szívizom elégtelen vérellátásával összefüggő kórképek. Hátterében leggyakrabban a szívet ellátó koszorúerek érelmeszesedése áll: az érfalban kialakuló lerakódások, úgynevezett plakkok beszűkítik az ereket, így kevesebb vér juthat a szívizomhoz. Az oxigénhiány mellkasi fájdalmat okoz leggyakrabban. A kórházi adatokban szereplő betegségcsoport ezért tágabb a szívinfarktusnál. Ez utóbbi akkor következhet be, ha a vérellátási zavar olyan súlyos és tartós, hogy a szívizomsejtek elhalnak. Az ischaemiás szívbetegség tehát nem minden esetben jelent szívinfarktust, az infarktus azonban e betegségcsoport egyik legsúlyosabb megjelenési formája.

Két magyar régió is az élmezőnyben szerepel

A statisztikai adatok szerint a Dél-Dunántúl mellett a Dél-Alföldön is magas volt az ischaemiás szívbetegségekhez kapcsolódó ellátások súlya: ott a kórházi elbocsátások 4,2 százalékát tették ki. Ugyanekkora arányt regisztráltak az olaszországi Molise régióban, míg a lengyel Lubelskie térségben 4,3 százalékot mértek. Az olasz Puglia és a német Mecklenburg–Elő-Pomeránia egyaránt 4,1 százalékkal szerepelt az összeállításban.

Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozásban is jelentős különbségek mutatkoznak a magyar régiók között. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó, életkor szerint standardizált halálozási ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 438,27, ezt Észak-Alföld 386,31-os és Dél-Alföld 377,54-os értéke követte. A legalacsonyabb mutatót Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, 301,83-mal, míg Budapesten 313,21 volt az érték. Észak-Magyarország rátája így mintegy 45 százalékkal meghaladta a nyugat-dunántúlit. Az életkori standardizálás kiszűri a régiók eltérő korösszetételének hatását, ezért a különbség nem magyarázható pusztán azzal, hogy az egyik térségben idősebb a lakosság.

Az ischaemiás szívbetegségek a keringési betegségek közé tartoznak. Ahogy nemrég beszámoltunk róla, Magyarország ebben is az uniós lista élén van: az ország nyolc régiójából hatban a halálesetek legalább fele a keringési rendszer betegségeihez kapcsolódott. Az Európai Unióban 2023-ban mintegy 1,6 millió halálesetet okoztak ezek a kórképek, ami az összes halálozás 32,5 százalékának felelt meg. 

Az unióban összesen 25 régióban érte el vagy haladta meg az 50 százalékot ez az arány. A legmagasabb értékeket két bolgár régióban mérték: Yuzhen tsentralen térségében 67,3, Yugoiztochenben 66,4 százalékot. A másik végletet a franciaországi Martinique jelentette, ahol a halálesetek 18,2 százalékát okozták keringési betegségek.

Évente több mint 13 ezer szívinfarktust regisztrálnak Magyarországon

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai szerint 2025-ben 13 581 heveny szívinfarktusos esetet rögzítettek Magyarországon, szinte ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az esetszám 2018-ban volt a legmagasabb, amikor 15 684 eset került az adatbázisba. Ehhez képest 2025-re mintegy 13 százalékos csökkenés történt.

A 2019 és 2023 közötti területi összesítésben Budapesten regisztrálták a legtöbb, összesen 11 554 esetet. Pest vármegyében 8817, Borsod-Abaúj-Zemplénben 4360, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 4287 szívinfarktust rögzítettek.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Ezek nyers esetszámok: a lakosság nagyságának és korösszetételének figyelembevétele nélkül nem alkalmasak arra, hogy kockázat szerint rangsoroljuk a vármegyéket. A népesebb térségekben önmagában a több lakos miatt is több eset fordulhat elő.

A szívinfarktust követő 30 nap nyers halálozási aránya 2021-ben közel 13,8 százalék volt. Ezt követően javulás következett: a mutató 2022-ben 13, 2023-ban 12,3, majd 2024-ben és 2025-ben körülbelül 11,4 százalékra csökkent.

A Regiszter szerint a túlélési esélyeket alapvetően befolyásolja, mennyi idő telik el a tünetek jelentkezése és a katéteres érmegnyitás között. Az elvesztegetett idő mintegy 80 százaléka abból adódik, hogy a betegek túl sokáig várnak a mentők értesítésével.

A rosszabb anyagi helyzet az egészségi kilátásokban is megmutatkozik

A szív- és érrendszeri betegségek terhei társadalmi szempontból sem egyenletesen oszlanak meg. Az OECD összefoglalója szerint az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű csoportokban gyakoribbak ezek a betegségek, magasabb a halálozás, és kedvezőtlenebbek az egészségi kilátások. Az érintettek nehezebben kezelik krónikus betegségeiket, és ritkábban vesznek igénybe megelőző ellátásokat.

A következmények az egészségügyi kiadásokon túl a gazdaságban is jelentkeznek. A szív- és érrendszeri betegségek teljes társadalmi költségét 2021-ben több mint 282 milliárd euróra becsülték az Európai Unióban. Ez az egészségügyi és gondozási kiadások mellett a kieső munkavégzés terheit is magában foglalja: a betegségek és az azokhoz kapcsolódó munkaképesség-csökkenés miatt mintegy 256 millió munkanap veszett el, a korai halálozás pedig további 1,3 millió munkában tölthető év elvesztésével járt.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
1 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Peekaboo
1 hónapja
Nonstop stressz és rohanás, szennyezett környezet, alkohol, dohányzás, egészségtelen táplálkozás. A modern, konzumidióta életmód ára.
0
0
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 22. vasárnap
Cecília
47. hét
November 22.
Nemzetközi Aura nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?