Az elöregedő európai társadalmakban egyre súlyosabb terhet jelent a nyugdíjak finanszírozása.
Riasztó rekordot döntött egy magyar régió: itt tarol a legdurvábban ez a betegség az egész EU-ban
A Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb az ischaemiás szívbetegségekhez kapcsolódó kórházi elbocsátások aránya az Európai Unió régiói között 2023-ban, de Dél-Alföld is az élmezőnyben szerepelt. A hazai szívinfarktus-regiszterben 2025-ben több mint 13 ezer esetet rögzítettek.
Az Eurostat regionális évkönyvének egészségügyi összesítése többek között azt vizsgálta, hogy 2023-ban az Európai Unióban bekövetkezett halálesetek mekkor része volt vezethető vissza a keringési rendszer betegségeire, többek között a szívbetegségekre. Az adatokban éles területi különbségek látszanak és Magyarország több régiója teljesített az uniós összesítés végén. A Dél-Dunántúlon az adott területen élő betegek kórházi elbocsátásainak 5,1 százaléka kapcsolódott ischaemiás szívbetegségekhez - ez volt a legmagasabb arány az uniós régiók között, megelőzve a franciaországhoz tartozó Korzikát, ahol 4,5 százalékot mértek.
Az ischaemiás szívbetegségek a szívizom elégtelen vérellátásával összefüggő kórképek. Hátterében leggyakrabban a szívet ellátó koszorúerek érelmeszesedése áll: az érfalban kialakuló lerakódások, úgynevezett plakkok beszűkítik az ereket, így kevesebb vér juthat a szívizomhoz. Az oxigénhiány mellkasi fájdalmat okoz leggyakrabban. A kórházi adatokban szereplő betegségcsoport ezért tágabb a szívinfarktusnál. Ez utóbbi akkor következhet be, ha a vérellátási zavar olyan súlyos és tartós, hogy a szívizomsejtek elhalnak. Az ischaemiás szívbetegség tehát nem minden esetben jelent szívinfarktust, az infarktus azonban e betegségcsoport egyik legsúlyosabb megjelenési formája.
Két magyar régió is az élmezőnyben szerepel
A statisztikai adatok szerint a Dél-Dunántúl mellett a Dél-Alföldön is magas volt az ischaemiás szívbetegségekhez kapcsolódó ellátások súlya: ott a kórházi elbocsátások 4,2 százalékát tették ki. Ugyanekkora arányt regisztráltak az olaszországi Molise régióban, míg a lengyel Lubelskie térségben 4,3 százalékot mértek. Az olasz Puglia és a német Mecklenburg–Elő-Pomeránia egyaránt 4,1 százalékkal szerepelt az összeállításban.
Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozásban is jelentős különbségek mutatkoznak a magyar régiók között. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó, életkor szerint standardizált halálozási ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 438,27, ezt Észak-Alföld 386,31-os és Dél-Alföld 377,54-os értéke követte. A legalacsonyabb mutatót Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, 301,83-mal, míg Budapesten 313,21 volt az érték. Észak-Magyarország rátája így mintegy 45 százalékkal meghaladta a nyugat-dunántúlit. Az életkori standardizálás kiszűri a régiók eltérő korösszetételének hatását, ezért a különbség nem magyarázható pusztán azzal, hogy az egyik térségben idősebb a lakosság.
Az ischaemiás szívbetegségek a keringési betegségek közé tartoznak. Ahogy nemrég beszámoltunk róla, Magyarország ebben is az uniós lista élén van: az ország nyolc régiójából hatban a halálesetek legalább fele a keringési rendszer betegségeihez kapcsolódott. Az Európai Unióban 2023-ban mintegy 1,6 millió halálesetet okoztak ezek a kórképek, ami az összes halálozás 32,5 százalékának felelt meg.
Az unióban összesen 25 régióban érte el vagy haladta meg az 50 százalékot ez az arány. A legmagasabb értékeket két bolgár régióban mérték: Yuzhen tsentralen térségében 67,3, Yugoiztochenben 66,4 százalékot. A másik végletet a franciaországi Martinique jelentette, ahol a halálesetek 18,2 százalékát okozták keringési betegségek.
Évente több mint 13 ezer szívinfarktust regisztrálnak Magyarországon
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai szerint 2025-ben 13 581 heveny szívinfarktusos esetet rögzítettek Magyarországon, szinte ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az esetszám 2018-ban volt a legmagasabb, amikor 15 684 eset került az adatbázisba. Ehhez képest 2025-re mintegy 13 százalékos csökkenés történt.
A 2019 és 2023 közötti területi összesítésben Budapesten regisztrálták a legtöbb, összesen 11 554 esetet. Pest vármegyében 8817, Borsod-Abaúj-Zemplénben 4360, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 4287 szívinfarktust rögzítettek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ezek nyers esetszámok: a lakosság nagyságának és korösszetételének figyelembevétele nélkül nem alkalmasak arra, hogy kockázat szerint rangsoroljuk a vármegyéket. A népesebb térségekben önmagában a több lakos miatt is több eset fordulhat elő.
A szívinfarktust követő 30 nap nyers halálozási aránya 2021-ben közel 13,8 százalék volt. Ezt követően javulás következett: a mutató 2022-ben 13, 2023-ban 12,3, majd 2024-ben és 2025-ben körülbelül 11,4 százalékra csökkent.
A Regiszter szerint a túlélési esélyeket alapvetően befolyásolja, mennyi idő telik el a tünetek jelentkezése és a katéteres érmegnyitás között. Az elvesztegetett idő mintegy 80 százaléka abból adódik, hogy a betegek túl sokáig várnak a mentők értesítésével.
A rosszabb anyagi helyzet az egészségi kilátásokban is megmutatkozik
A szív- és érrendszeri betegségek terhei társadalmi szempontból sem egyenletesen oszlanak meg. Az OECD összefoglalója szerint az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű csoportokban gyakoribbak ezek a betegségek, magasabb a halálozás, és kedvezőtlenebbek az egészségi kilátások. Az érintettek nehezebben kezelik krónikus betegségeiket, és ritkábban vesznek igénybe megelőző ellátásokat.
A következmények az egészségügyi kiadásokon túl a gazdaságban is jelentkeznek. A szív- és érrendszeri betegségek teljes társadalmi költségét 2021-ben több mint 282 milliárd euróra becsülték az Európai Unióban. Ez az egészségügyi és gondozási kiadások mellett a kieső munkavégzés terheit is magában foglalja: a betegségek és az azokhoz kapcsolódó munkaképesség-csökkenés miatt mintegy 256 millió munkanap veszett el, a korai halálozás pedig további 1,3 millió munkában tölthető év elvesztésével járt.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







