Sok magyar túl későn kér segítséget: ezek a hétköznapi tünetek akár szívinfarktust is jelezhetnek

A szívinfarktus tüneteiről sokaknak a hirtelen fellépő mellkasi fájdalom jut eszébe, pedig bizonyos esetekben már napokkal vagy akár hetekkel korábban jelentkezhetnek olyan panaszok, amelyek figyelmeztető jelként szolgálhatnak. A Huffington Post kardiológusok és szakértők segítségével gyűjtötte össze azokat a tüneteket, amelyek a szívrohamot megelőző időszakban is megjelenhetnek, és amelyekre különösen akkor érdemes odafigyelni, ha újonnan alakulnak ki, erősödnek vagy szokatlanok.

A legismertebb figyelmeztető jel a mellkas közepén jelentkező fájdalom, nyomás, szorítás vagy kellemetlen teltségérzés. A panasz hátterében angina is állhat, amely akkor alakul ki, amikor a szívizom átmenetileg nem jut elegendő oxigénhez. Különösen komolyan kell venni, ha a fájdalom korábban nem jelentkezett, egyre gyakrabban tér vissza, hosszabb ideig tart, erősebbé válik, vagy már kisebb fizikai megterhelés, esetleg nyugalom közben is fellép.

A szívből eredő fájdalom nem feltétlenül marad a mellkas területén. Kisugározhat az egyik vagy mindkét karba, a vállba, a hátba, a nyakba, illetve az állkapocsba is. Egyesek fájdalom helyett zsibbadást, nyomást vagy nehezen meghatározható kellemetlenséget éreznek. Az ilyen tüneteket különösen akkor indokolt kivizsgáltatni, ha fizikai terheléssel összefüggésben jelentkeznek, vagy mellkasi szorítással, légszomjjal és verejtékezéssel társulnak.

Nem csak a fájdalomra érdemes figyelni

Figyelmeztető jel lehet az is, ha valaki a korábban könnyen elvégzett hétköznapi tevékenységektől hirtelen sokkal hamarabb kifullad. Ilyen lehet például a lépcsőzés, a séta, a kerti munka vagy egy kisebb tárgy felemelése. A légszomj mellkasi panasz nélkül is jelentkezhet. Ha az érintett terhelhetősége rövid idő alatt látványosan romlik, vagy a nehézlégzéshez gyengeség, szédülés, mellkasi kellemetlenség társul, orvosi vizsgálatra van szükség.

A szívinfarktus emésztőrendszeri problémákhoz hasonló tüneteket is okozhat. Jelentkezhet hányinger, hányás, gyomortáji fájdalom, teltségérzés vagy gyomorégéshez hasonló panasz. Ezek mellett hideg verejtékezés, szédülés, illetve szokatlanul erős fáradtság is felléphet.

A kevésbé jellegzetes tünetek miatt az érintettek könnyen emésztési zavarra vagy kimerültségre gyanakodhatnak. Az American Heart Association szerint a nőknél a mellkasi fájdalom mellett gyakrabban fordulhat elő légszomj, hányinger, hányás, váll- vagy hátfájdalom, valamint szokatlan gyengeség is.

Több kockázati tényező életmódváltással

A szívinfarktust megelőző tünetek egyeseknél tartósabbá vagy intenzívebbé válhatnak. Ugyanakkor nincs olyan panasz vagy meghatározott időtartam, amelyből biztosan meg lehetne jósolni, hogy mikor következik be a szívroham - mondták a szakértők.

Ha a mellkasi szorítás vagy fájdalom erős, néhány percnél tovább tart, visszatér, illetve a karba, a nyakba vagy az állkapocsba sugárzik, különösen légszomjjal, verejtékezéssel vagy hányingerrel együtt, érdemes hívni a segélyhívót. A beteg ilyenkor jobb ha nem maga vezet be a kórházba, mert állapota útközben hirtelen rosszabbodhat. 

A szívinfarktus esélye rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott étrenddel, a dohányzás elhagyásával és az egészséges testsúly fenntartásával csökkenthető. Fontos a vérnyomás, a vércukor- és a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, valamint az orvos által előírt gyógyszerek megfelelő szedése is.

Aki már átesett szívinfarktuson vagy más szív-érrendszeri betegséggel él, annak különösen fontos a kontrollvizsgálatokon való részvétel és a kockázati tényezők kezelése. Az újonnan kialakuló vagy megváltozó panaszokat ebben az esetben sem szabad a következő tervezett vizsgálatig halogatni.

Évente több mint 13 ezer szívinfarktust regisztrálnak Magyarországon

A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai szerint 2025-ben 13 581 heveny szívinfarktusos esetet rögzítettek Magyarországon, szinte ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az esetszám 2018-ban volt a legmagasabb, amikor 15 684 beteg került az adatbázisba. Ehhez képest 2025-re mintegy 13 százalékos csökkenés történt.

Az abszolút esetszámok ugyanakkor önmagukban nem alkalmasak az egyes évek vagy vármegyék helyzetének pontos összehasonlítására. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott területen hányan élnek, illetve milyen a lakosság korösszetétele. Ezért használják a standardizált rátát is, amely azt mutatja meg, hogy 100 ezer főre hány infarktusos eset jutott.

A területi adatok alapján 2019 és 2023 között Budapesten regisztrálták a legtöbb, összesen 11 554 esetet. Pest vármegyében 8817, Borsod-Abaúj-Zemplénben 4360, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 4287 szívinfarktus történt. Ezek azonban nyers esetszámok, így a lakosság nagyságának és korösszetételének figyelembevétele nélkül nem alkalmasak a vármegyék kockázat szerinti rangsorolására.

Csökkent a harminc napon belüli halálozás

A szívinfarktust követő 30 nap nyers halálozási aránya 2021-ben közel 13,8 százalékkal érte el a vizsgált időszak (2014-2026 között) legmagasabb értékét. Ezután folyamatos javulás következett: a mutató 2022-ben 13 százalékra, 2023-ban 12,3 százalékra, 2024-ben és 2025-ben pedig körülbelül 11,4 százalékra csökkent. A 2026-os, még nem lezárt adat jelenleg megközelítőleg 11,9 százalék.

A túlélési esélyeket alapvetően befolyásolja, hogy mennyi idő telik el a tünetek jelentkezése és a katéteres érmegnyitás között. A Regiszter szerint az elvesztegetett idő mintegy 80 százaléka abból adódik, hogy a betegek túl sokáig várnak a mentők értesítésével. Az életkilátások szempontjából a kórházi kezelés után is fontos az előírt gyógyszerek következetes szedése. A Regiszter adatai szerint a kezelés megszakítása növeli a későbbi halálozás és egy újabb szív-érrendszeri esemény kockázatát.