Idén is rengeteg magyar kapta meg a rettegett diagnózist: ezek a daganatos betegségek érintették a legtöbb embert

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben összesen 68 261 új rosszindulatú daganatos megbetegedést jelentettek Magyarországon. A betegség kialakulásának kockázatát számos tényező befolyásolja. Az életkor és az öröklött hajlam mellett szerepet játszhat a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az étrend, bizonyos fertőzések, valamint a munkahelyi és környezeti ártalmak is. Egyetlen ok azonban rendszerint nem nevezhető meg, és daganatos betegség olyan embernél is kialakulhat, aki nem tartozik a veszélyeztetettnek tekintett csoportokba.

A gyógyulási és túlélési esélyeket jelentősen befolyásolja, hogy milyen daganattípusról van szó, milyen stádiumban fedezik fel, valamint mennyi idő telik el a diagnózis és a kezelés megkezdése között. Ezért van különös jelentősége a szervezett szűrőprogramoknak, az ajánlott vizsgálatokon való részvételnek és annak, hogy a tartós vagy szokatlan panaszokkal az érintettek időben orvoshoz forduljanak.

A KSH statisztikájában azok a betegek szerepelnek új esetként, akiknél az adott évben a fekvőbeteg-ellátásban, az onkológiai hálózatban vagy a rákszűrések során rosszindulatú daganatot ismertek fel, és bekerültek a Nemzeti Rákregiszterbe.

Több nőnél regisztráltak daganatos megbetegedést

A KSH adatai szerint 2025-ben összesen 68 261 új rosszindulatú daganatos megbetegedést jelentettek Magyarországon. Az esetek közül 33 613-at férfiaknál, 34 648-at nőknél regisztráltak. Az új betegek 49,2 százaléka férfi, 50,8 százaléka nő volt. A népességszámhoz igazított adatok alapján százezer lakosra országosan 717,5 új rosszindulatú daganatos megbetegedés jutott.

A férfiaknál százezer lakosra 731,6, a nőknél 704,3 esetet regisztráltak. Bár tehát abszolút számban több nő került be a nyilvántartásba, a saját népességükhöz viszonyítva továbbra is a férfiak körében diagnosztizáltak gyakrabban rosszindulatú daganatot.

A KSH által közölt értékek nyers incidenciaráták, vagyis nem szűrik ki a férfi- és női népesség eltérő korösszetételének hatását. Mivel a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával általában emelkedik, a két nem helyzetének pontos összehasonlításához életkor szerint standardizált adatokra is szükség lenne.

A férfiaknál gyakoribb a tüdődaganat

A KSH két kiemelt daganattípusról is közöl népességarányos adatokat. A hörgő- és tüdődaganatokból 2025-ben országosan 98,9 új eset jutott százezer lakosra. A férfiaknál ez az érték 105,4, a nőknél 92,8 volt. A tüdődaganatok gyakorisága tehát továbbra is magasabb maradt a férfiak körében, a különbség azonban már nem olyan jelentős, mint amilyen a korábbi évtizedekben volt.

A tüdődaganat kialakulásának egyik legfontosabb elkerülhető kockázati tényezője a dohányzás, de a passzív dohányzás, a légszennyezés, valamint bizonyos munkahelyi és környezeti ártalmak is növelhetik a kockázatot. A betegséget sok esetben csak előrehaladott állapotban ismerik fel, mivel a kezdeti tünetek nem feltétlenül jellegzetesek.

A női emlődaganatok esetében 2025-ben százezer nőre 156,4 új megbetegedés jutott. Ez jóval magasabb a nőknél mért tüdődaganatos mutatónál, ugyanakkor a két érték közvetlen összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy különböző betegségekről, eltérő kockázati tényezőkről és más szűrési lehetőségekről van szó.

Budapesten és Pest vármegyében regisztrálták a legtöbb beteget

A területi adatok alapján 2025-ben Budapesten vették nyilvántartásba a legtöbb új daganatos beteget, összesen 13 221-et, ezt Pest vármegye követte 9212 esettel. A fővároson kívül Borsod-Abaúj-Zemplénben is viszonylag magas, közel négyezres esetszámot regisztráltak. A legkevesebb új megbetegedést Nógrád vármegyében jelentették, ahol 1446 eset került be a nyilvántartásba, míg Tolnában 1519, Vasban pedig 1764 beteget regisztráltak.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megyék érdemi összehasonlításához százezer lakosra vetített, lehetőleg életkor szerint standardizált adatokra lenne szükség. Egy nagyobb vagy idősebb népességű vármegyében ugyanis akkor is magasabb lehet az abszolút esetszám, ha az egyes lakosok megbetegedési kockázata nem nagyobb, mint az ország más részein. Bár az abszolút adatok alapján Budapest és Pest megye értéke kiugróan magas, ez azonban elsősorban azzal magyarázható, hogy ezen a két területen él a legtöbb ember. 

Halálozásban Európa-szinten a lista élén állunk

A Statista adatai alapján 2024-ben Magyarországon százezer lakosra 307,4 daganatos betegség okozta haláleset jutott. Ez volt a legmagasabb érték az adatbázisban szereplő európai országok között. Szlovákiában 299,8, Horvátországban pedig 299,3 halálesetet regisztráltak százezer lakosra.

A magas halálozás hátterében nemcsak a daganatos betegségek gyakorisága állhat. Meghatározó az is, hogy milyen stádiumban fedezik fel az elváltozást, mennyi idő alatt jut el a beteg a diagnózistól a kezelés megkezdéséig, illetve milyen terápiás lehetőségek érhetők el számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg középkorú magyar legyint ezekre a hétköznapi tünetre: halálos betegség állhat a háttérben, jobb inkább orvoshoz menni

Világszerte emelkedik a daganatos megbetegedések száma, ráadásul egyre több esetet diagnosztizálnak az 50 év alatti korosztályban is.

A korai felismerés különösen fontos, mert számos daganattípusnál lényegesen jobbak a kezelési és túlélési esélyek, ha a betegséget még a tünetek megjelenése előtt vagy korai stádiumban diagnosztizálják. A magas incidencia önmagában ezért nem feltétlenül jelent rosszabb egészségügyi teljesítményt: részben abból is fakadhat, hogy több elváltozást fedeznek fel szűréssel. A magas halálozás azonban már arra utalhat, hogy problémák vannak a megelőzés, a korai felismerés vagy az ellátás valamely pontján.

A fiatalabb korosztályokat is egyre gyakrabban érinti a betegség

Bár a KSH adatsora nem tartalmaz életkor szerinti bontást, a nemzetközi adatok azonban arra utalnak, hogy a vastag- és végbélrák például már nem kizárólag az idősebb korosztály problémája. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a vastagbélrák továbbra is a három leggyakoribb daganatos megbetegedés közé tartozik a tagországokban, pedig az egyik legjobban megelőzhető daganattípusnak számít.

A diagnosztizált esetek száma 2000 óta a férfiaknál 21, a nőknél 15 százalékkal nőtt. Ebben a népesség elöregedése is szerepet játszik, a fiatalabb korosztályok körében tapasztalt változás azonban nem magyarázható kizárólag ezzel.

A 15–49 éves nők körében 2000 és 2022 között a vizsgált 34 OECD-ország közül 30-ban nőtt a vastagbélrák előfordulása. Az átlagos emelkedés elérte a 25 százalékot. A fiatal férfiaknál 28 országban mértek növekedést, átlagosan 23 százalékosat.

A háttérben többek között az elhízás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb arányú fogyasztása állhat. A fiatalabb betegeknél további problémát jelenthet, hogy az életkoruk miatt az orvosok és maguk az érintettek is később gondolnak rosszindulatú elváltozásra, így elhúzódhat a kivizsgálás.

Magyarországon mennek el a legkevesebben vastagbélrákszűrésre

A vastag- és végbélrák esetében a szűrés nemcsak a már kialakult betegség korai felismerését segítheti. A vizsgálatok során felfedezett és eltávolított rákmegelőző elváltozásokkal bizonyos esetekben maga a rosszindulatú betegség is megelőzhető.

Ennek ellenére az OECD adatai alapján jelentős különbségek vannak az országok között a részvételben. A jogosultak átlagosan kevesebb mint fele, 48 százaléka vett részt vastagbélrákszűrésen, Magyarország pedig a vizsgált 34 ország közül az utolsó helyen szerepelt. A magyar részvételi arány mindössze 9 százalék volt, miközben Finnországban a jogosultak 74 százaléka elment a vizsgálatra. 

Az OECD szerint azokban az országokban működnek eredményesebben a programok, ahol a jogosultakat szervezetten, automatikusan hívják be, egyszerűen használható mintavételi eszközt biztosítanak számukra, és nagy hangsúlyt fektetnek a lakossági tájékoztatásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Önként veri be a szeget a koporsójába temérdek magyar: már nem csak az idősekre, de a fiatalokra is vadászik a gyilkos kór

A vastagbél- és végbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartoznak, és egyre több fiatalt is érintenek.

Egy korábbi cikkünkben magánklinikák is arról számoltak be, hogy a nők általában tudatosabban járnak megelőző vizsgálatokra, míg a férfiak sokszor csak konkrét panasz esetén kérnek időpontot, vagy akkor, ha partnerük szervezi meg számukra a vizsgálatot.

Különösen háttérbe szorulnak azok a szűrések, amelyekhez sok tévhit, félelem vagy szégyenérzet kapcsolódik. Ilyen lehet a gyomor- és béltükrözés, valamint több nőgyógyászati és urológiai vizsgálat is. A vastagbélrák szűrése ugyanakkor nem minden esetben jelent azonnal tükrözést. Első lépésként székletből végzett, otthoni mintavételen alapuló vizsgálat is alkalmazható, és csak indokolt esetben van szükség további kivizsgálásra. A betegség korai felismerése csökkentheti annak esélyét, hogy a páciens már előrehaladott állapotban vagy sürgősségi ellátás során kapjon diagnózist.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliónyi magyar retteg ettől a vizsgálattól: pedig két tankolás árából elkerülhető lenne a tragédia

A Hetifókuszban ezen a héten az egészségmegőrzés, a rendszeres szűrővizsgálatok és a magyarok szűrési szokásainak témáját járjuk körül.