Meglépték! Nyilvánosságra hozták a magyar kórházak fertőzési adatait: itt a legsúlyosabb a helyzet

Bár az egészségügyi intézményeknek régóta jelenteniük kell az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok egy részét a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerbe (NNSR), az így felhalmozott adatok intézményi bontásban sokáig nem voltak szabadon hozzáférhetők a nyilvánosság számára. Aki az utóbbi években egy-egy kórház fertőzési mutatóira volt kíváncsi, annak közérdekű adatigénylésekre kellett támaszkodnia, az adatok kiadásáért pedig több alkalommal jogi eljárások is indultak. Így miközben az állam rendelkezett részletes információkkal a kórházi fertőzésekről, a betegek nem tudtak nyilvános rendszerben tájékozódni az egyes intézmények adatairól.

Az áprilisi kormányváltást követően azonban fordult a helyzet. A Tisza-kormány májusban kormányhatározatban rendelte el az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési adatainak nyilvánosságra hozatalát. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) számára szeptember 1-jei határidőt szabtak az első validált és szakmailag értelmezett intézményi adatkör közzétételére.

Az utóbbi három hónapban az NNGYK kidolgozta az intézményi fertőzési adatok feldolgozásának és értelmezésének módszertanát, kialakította a kórházakra lebontott adatbázist, és elkészítette azt az interaktív felületet, amelyen csütörtök éjjeltől már bárki rákereshet az egyes intézmények mutatóira. A rendszert a bevezetés előtt több körben ismertették az egészségügyi intézményekkel és a sajtó képviselőivel is. A nyilvános adatközlés nem titkolt célja az egészségügyi rendszer átláthatóságának növelése, a szakmai fejlesztések ösztönzése és a betegbiztonság erősítése.

Ahogy az adatközlést megelőző háttérbeszélgetésen Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos is hangsúlyozta, bár a kórházi fertőzéseket teljesen megszüntetni nem lehet, egy részük azonban megfelelő infekciókontrollal megelőzhető. A fertőzések terjedését ugyanis több tényező is befolyásoljatöbbek között a megfelelő gyakoriságú kézfertőtlenítő-használat, a kórházi környezet tisztasága és az is, hogy milyen gyorsan ismerik fel és különítik el a fertőzött betegeket. A zsúfolt kórtermek, az elavult infrastruktúra vagy a munkaerőhiány emellett szintén megnehezítheti a védekezést.

Az sem mindegy, milyen betegeket kezel az adott intézmény. Az idősebb, súlyos alapbetegségekkel élő vagy legyengült páciensek (például onkológiai kezelésekre érkezők) eleve fogékonyabbak lehetnek a fertőzésekre, miközben az invazív beavatkozások és a hosszabb kórházi tartózkodás tovább növelhetik a kockázatot. Abból tehát, hogy egy kórházban több fertőzést regisztrálnak, önmagában nem következik, hogy ott rosszabb az ellátás.

Három adatkör érhető el jelenleg nyilvánosan

Jelenleg három fő adatkör érhető el: az egyes kiemelt jelentőségű egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF), az egészségügyi ellátással összefüggő járványok (EEÖJ), valamint az ötévente elvégzett európai pont-prevalencia vizsgálat (PPV) eredményei. A három adatsor azonban nem ugyanazt méri, ezért az eredményeik sem vethetők közvetlenül össze egymással.

Az intézményeknek a beteg kibocsátását vagy halálát követő 14 munkanapon belül jelenteniük kell a Clostridioides difficile okozta fertőzéseket (CDI), a multirezisztens kórokozók okozta fertőzéseket és a véráramfertőzéseket. Első körben a CDI-adatok váltak nyilvánossá, a másik két fertőzés mutatói a következő hónapokban várhatóak. Ezeknél külön jelzik az adott intézményben szerzett és a más kórházból behurcolt eseteket. Az esetszám mellett az incidencia – a 10 ezer kibocsátásra jutó fertőzések száma –, az incidencia-sűrűség – a 100 ezer ápolási napra jutó esetek száma –, valamint a székletmintavétel gyakorisága is látható. Utóbbi azért fontos, mert jelzi, milyen intenzíven keresik a fertőzést az adott intézményben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Életbevágó adatokat titkoltak el eddig a magyarok elől: a szálak a kórházakba vezetnek, ez még csak a kezdet

Szeptember elejétől bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzések legfrissebb adatai.

Az EEÖJ-adatok ezzel szemben nem az egyedi fertőzéseket, hanem a kivizsgált és megerősített járványokat mutatják. Külön kezelik az elsősorban az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó specifikus, illetve a lakosság körében is előforduló nem specifikus járványokat, például az influenzát.

A PPV pedig egy ötévente, közös európai módszertannal készülő pillanatfelvétel: azt vizsgálja, hogy egy adott időpontban a kórházban fekvő betegek mekkora részét érinti valamilyen egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés. A most nyilvánosságra hozott eredmények a 2022-es, még a koronavírus-pandémia idején végzett felmérésből származnak.

Most először intézményi szinten is láthatók a különbségek

A frissen megjelent adatok alapján elmondható, hogy az utóbbi években sajnos nem javult a helyzet a magyar kórházakban a fertőzések tekintetében. A koronavírus-járvány előtti években lassan emelkedtek az esetszámok, a pandémia alatt tovább romlott a helyzet, majd ezen a magasabb szinten stabilizálódtak a fertőzések.

Az új rendszer legfontosabb változása, hogy az országos számok mellett most már az egyes intézmények adatai is megismerhetők. A különbségek jelentősek lehetnek, az NNGYK szakértői azonban figyelmeztettek, hogy az értékeket nem szabad egyszerű kórházi rangsorként olvasni: a betegforgalom, a betegösszetétel, az ellátás jellege és a fertőzések felderítésének intenzitása egyaránt hatással van rájuk. Alább az infografikákon a kórházakat típus szerint (első, második, harmadik szintű és specializált), azon belül pedig betűrendben vizsgáltuk.

Az NNGYK ezért az intézmények összevetésénél is azt hangsúlyozza, hogy elsősorban a hasonló profilú kórházakat érdemes egymás mellett vizsgálni. Egy országos centrum és egy kisebb kórház betegösszetétele, az elvégzett beavatkozások összetettsége és az ellátott esetek súlyossága ezeknél nagyban eltérhet. 

A kiugró adatok mutathatják meg, hol kell beavatkozni

Az intézményi adatok értelmezéséhez egy, a magyar viszonyokra kialakított kockázatkiigazítási modellt is létrehoztak. Ez több, az összehasonlítást torzító tényezőt, például a betegek életkorát, nemét, betegségeinek összetételét és a kórházi tartózkodás hosszát is igyekszik figyelembe venni. Ez is azt hivatott segíteni, hogy ne a kórházakat rangsorolják, hanem könnyebben felismerjék az anomáliákat. Hiszen ha egy intézmény adatai jelentősen eltérnek a várhatótól, érdemes megvizsgálni, mi áll ennek hátterében. A kiugró érték nem feltétlenül jelentenek azonban problémát, hiszen akár hatékonyabb esetfelkutatás, több mintavétel eredménye is lehet.

Oroszi Beatrix rövid távon a fertőzések 20–30 százalékának megelőzését tartja reális célnak. Az első években ugyanakkor akár emelkedhet is a jelentett fertőzések száma, ami nem feltétlenül romlást jelent, hanem azt, hogy a kórházak intenzívebben keresik, nagyobb arányban felismerik és következetesebben jelentik az eseteket, mint az utóbbi években. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Fajsúlyos változás jön az orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint a Tisza-kormány egészségügyi reformja

A Tisza Párt egészségügyi programja több pénzt, önálló minisztériumot, rövidebb várólistákat, erősebb alapellátást, szuperkórházakat és komolyabb prevenciót ígér.

Csökkent, majd megtorpant a CDI-fertőzések gyakorisága

Az intézményi adatok összesítése alapján 2021-ben még 8282 újonnan kialakult, egészségügyi ellátással összefüggő CDI-esetet regisztráltak, 2022-ben 7457-et, 2023-ban 6829-et, 2024-ben 6881-et, 2025-ben pedig 6772-t. Öt év alatt így mintegy 18 százalékkal csökkent a jelentett esetek száma. Tavaly az esetek közül 6523, vagyis több mint 96 százalék a jelentő intézményben szerzett fertőzés volt, 249 esetet pedig más fekvőbeteg-ellátó intézményből behurcoltként tartottak nyilván.

Még látványosabb a változás, ha a betegforgalomhoz viszonyítjuk az eseteket. Tízezer kórházi kibocsátásra 2021-ben 62,1 CDI-fertőzés jutott, 2022-ben 48,8, 2023-ban 40,5, 2024-ben szintén 40,5, 2025-ben pedig 40,1. Az incidencia tehát öt év alatt mintegy 35 százalékkal esett vissza. 

Az ötéves változást ugyanakkor óvatosan kell értelmezni. Az egyes évek adatbázisaiban nem pontosan ugyanannyi intézmény szerepel, miközben a kórházi struktúra összevonások és beolvadások miatt is változott. Az idősor ezért jól mutatja az általános tendenciát, de nem pontosan ugyanazon intézményi kör teljesítményét követi végig.

A fertőzési mutatók mellett a diagnosztikai aktivitást is érdemes figyelni és együtt értelmezni. Ezer ápolási napra 2021-ben 4,80 C. difficile kimutatására irányuló székletminta jutott, 2022-ben 4,24, 2023-ban 3,75, 2024-ben 3,70, 2025-ben pedig 3,78. A mintavételi gyakoriság tehát 2021-hez képest több mint ötödével csökkent.

A koronavírus átírta a kórházi járványok statisztikáját

Az egészségügyi ellátással összefüggő járványok idősorának értelmezésénél különösen fontos a koronavírus-járvány hatása. A pandémia éveiben ugyanis az egészségügyi ellátással összefüggő járványok jelentősen megemelték a bejelentett események számát, és azok összetételét is átalakították.

2025-ben összesen 302 egészségügyi ellátással összefüggő járványt jelentettek Magyarországon. Ezek közel kétharmada, 199 eset nem specifikus járvány volt (vagyis a kórházon kívül is elkapható betegségek, például influenza), míg 103, vagyis 34,1 százalék a jellemzően vagy kizárólag az egészségügyi ellátórendszeren belül kialakuló, specifikus járványok közé tartozott.

A specifikus járványok között egyértelműen a multirezisztens kórokozók (MRK) domináltak: a 103 esetből 71-et, vagyis közel 69 százalékot ezek okoztak. További 14 járvány C. difficile-hez kapcsolódott, 18 eset hátterében pedig egyéb kórokozó állt.

A nem specifikus járványoknál 2025-re lényegében kiegyenlítődött a légúti és az enterális megbetegedések aránya. A 199 járványból 103, azaz 51,8 százalék légúti volt, míg 91 (45,7 százalék) enterális volt, további öt pedig egyéb típusba tartozott.

A hosszabb távú adatokban jól látható a koronavírus hatása. Míg 2020 előtt a nem specifikus járványok között jellemzően az enterális megbetegedések domináltak, 2020 és 2023 között a légúti járványok kerültek előtérbe. 

Az európai vizsgálatban a betegek 5,8 százalékánál találtak fertőzést

A kórházi fertőzésekről egy harmadik nézőpontból ad képet az európai pont-prevalencia vizsgálat (PPV). Az ECDC által ötévente koordinált felmérés nem egy teljes év fertőzéseit számolja össze, hanem egy adott időpontban készített pillanatfelvételt ad a kórházak járványügyi helyzetéről. A következő PPV-t 2027-ben adják majd ki.

A most nyilvánosságra hozott magyar adatok a 2022-es vizsgálatból származnak, amelyben 92 aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény vett részt, összesen 60 924 betegággyal. A felmérésbe 30 196 beteget vontak be, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések országos prevalenciája pedig 5,8 százalék volt. Vagyis a vizsgálat időpontjában nagyjából minden tizenhetedik bevont betegnél fennállt legalább egy ilyen fertőzés.

Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy egy év alatt a kórházi betegek 5,8 százaléka fertőződött meg. A prevalencia azt mutatja meg, hogy a vizsgálat adott időpontjában a bent fekvő betegek mekkora hányada volt érintett, ezért ez a szám például a korábban elemzett C. difficile fertőzés éves incidenciájával sem hasonlítható össze közvetlenül.

A 2022-es eredmények értelmezésénél ráadásul a pandémia hatását is figyelembe kell venni. A felmérés egy rendkívüli időszakban készült, amikor maga a koronavírus-járvány és a kórházi működés is eltért a megszokottól, így a következő, 2027-es vizsgálat teljesen más képet adhat majd a magyar egészségügy aktuális helyzetéről.

Az NNGYK oldalán közzétett adatokból a következő időszakban újabb elemző cikkekkel készülünk majd a Pénzcentrum oldalán.