Belefulladnak az adósságba a magyar kórházak: veszélyben lehet az ellátás?

Egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal, összesen 59 milliárd forintra nőtt a magyarországi kórházak adóssága idén júliusra. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint a kórházak adósságállománya drasztikus ugrást mutatott az egy hónappal korábban mért 49,5 milliárd forinthoz képest.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára rámutatott, hogy a hiány annak ellenére termelődik újra a tavalyi ütemben, hogy az egészségügy idén 80 milliárd forintos beépülő többletforrást kapott. Az eladósodást ráadásul nem csupán az infláció hajtja, a kötött bértáblák miatt az intézmények különféle juttatásokkal próbálják átcsábítani és megtartani a szakszemélyzetet, ami komoly bérversenyt indított el. Emellett az ellátások jelentős része továbbra is veszteséges, a kapott állami finanszírozás pedig sok helyen épp csak a bérek kifizetésére elegendő.

Július végére számos intézmény tartozása lépte át az egymilliárd forintos határt. A legnagyobb, 3,14 milliárd forintos adósságot a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet halmozta fel, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház követett 2,62 milliárd forinttal.

A fővárosi intézmények közül az Észak-budai Szent János Centrumkórház és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház is kétmilliárd forint feletti kifizetetlen számlaállományt görgetett maga előtt, de az egymilliárdos határt közelítette meg vagy lépte át többek között a Szent Imre Kórház, a baleseti központ, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is.

Bár a kórházak 2025 végén is tetemes, 95,5 milliárd forintos adóssággal zárták az évet, a mintegy 4500 kis- és középvállalkozásból álló beszállítói kör továbbra is biztosítja a működéshez szükséges eszközöket. A cégek ugyanakkor óvatosak. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a nyár elején ugyan 500 milliárd forintos többletforrást ígért az idei évre, a piac egyelőre kivár, hiszen kérdéses, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében ez az összeg ténylegesen megérkezik-e, és pontosan milyen prioritások mentén használják fel.

Különösen nehéz helyzetben vannak az egyetemi klinikák, amelyek adóssága nyár közepére meghaladta a 22 milliárd forintot. Csúcsintézményként a legösszetettebb, legveszteségesebb eseteket is el kell ellátniuk, miközben üzemeltetésük nem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz tartozik. Így a megemelkedett rezsiköltségek és a korszerűtlen ingatlanállomány fenntartása is súlyos, közvetlen terhet jelent számukra. Jelentős változást hozhat, hogy 2027-ben megszűnnek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k). A szakmai érdekképviselet szerint az alapítványi modell amúgy sem jelentett pénzügyi előnyt az adósságrendezésben, a feladatok visszavétele viszont ösztönözheti az államot a finanszírozási feltételek érdemi javítására.

Az egyre mélyülő adósságválság közepette az elmúlt hetekben több kórházigazgatót is leváltottak. Rásky László szerint azonban az intézményvezetők mozgástere az elmúlt években annyira beszűkült, hogy mára inkább adminisztrátorokká, mintsem valódi menedzserekké váltak, így a tartozások felhalmozódásában a személyes ráhatásuk minimális. Bár a személycserék pontos háttere nem ismert, a szakember úgy véli, a jelenlegi, kapacitáshiányos és alulfinanszírozott helyzetben bizalomromboló lépések helyett kiszámíthatóságra és bizalomépítő intézkedésekre lenne szükség.