Szennyezett levegőt lélegeznek a magyarok: csak egy hazai város került a kedvezőbbek közé

A légszennyezés évente világszerte közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá. A szennyezett levegő nemcsak a tüdőt károsíthatja, hanem összefüggésbe hozható többek között a szív- és érrendszeri betegségekkel, a stroke-kal, a cukorbetegséggel, a demenciával és a tüdőrákkal is.

Különösen veszélyeztetettek a gyermekek és az idősek, valamint azok, akik forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élnek. A légszennyezés egészségügyi terhei ráadásul egyenlőtlenül oszlanak meg, a kapcsolódó halálesetek mintegy 89 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban történik.

Az elmúlt évtizedekben összességében tisztább lett Európa levegője. A javulás ellenére az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a légszennyezés továbbra is a régió egyik legjelentősebb környezeti egészségügyi kockázata. A probléma egyik legfontosabb mutatója a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék koncentrációja. Ezek a rendkívül apró részecskék a légutakon keresztül a szervezet mélyebb részeibe is eljuthatnak.

2011 óta valamennyi európai országban csökkent a PM2,5-nek való kitettség, ennek ellenére az EU városi lakosságának 94 százaléka továbbra is olyan helyen él, ahol a koncentráció meghaladja a WHO irányértékét. Az Európai Unió ezért szigorított a szabályokon. A felülvizsgált levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorúbb határértékeket ír elő, amelyek már közelebb vannak a WHO ajánlásaihoz. A cél az egészségügyi kockázatok további mérséklése.

Arra is van példa, hogy következetes szabályozással jelentős eredményt lehet elérni. Az Egyesült Királyság 1956-ban, az 1952-es londoni nagy szmog után fogadta el a Tiszta Levegő Törvényét. Az intézkedések nyomán London részecskeszennyezettsége azóta jelentősen visszaesett.

Magyarországon is javult a levegő, de komoly a lemaradás

Magyarországon szintén érzékelhető javulás, a WHO által ajánlott szintektől azonban továbbra is messze vagyunk. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 761 európai várost hasonlított össze. A vizsgált magyar települések közül Sopron kivételével valamennyi a lista szennyezettebb felében szerepel.

Magyarországon elsősorban a PM10 és a PM2,5 részecskeszennyezés okoz problémát. Emellett a nitrogén-oxidok, nyáron pedig az ózon is jelentős légszennyezőnek számít. Az éves adatok között ugyanakkor vannak kedvezőbb időszakok. 2023-ban például nem történt határérték-túllépés. A hosszabb távú kép azonban kevésbé kedvező.

Magyarország egyike annak a hat uniós tagállamnak, amely még nem teljesíti maradéktalanul a 2020 óta érvényes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket. A legnagyobb probléma az ammóniakibocsátásnál jelentkezik. A 2023-as kedvezőbb eredményhez képest is további 1,14 százalékos csökkentéshez lenne szükség. A következő években ennél is nagyobb feladat vár Magyarországra. 2030-tól az ammónia mellett az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és különösen a PM2,5 kibocsátását is jelentősen csökkenteni kell.

Sokat számít, hogyan közlekedünk és fűtünk

A levegőminőség javításában az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság is szerepet játszhat. A kormányzati intézkedések között fontos lehet a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentése, a levegőminőségi és klímapolitikai intézkedések összehangolása, valamint a mérőhálózat fejlesztése. A települések az autóforgalom mérséklésével, a gyaloglás és a kerékpározás támogatásával, illetve az úgynevezett iskolautcák kialakításával is javíthatják a helyzetet.

A lakosság számára is vannak olyan lépések, amelyek közvetlenül mérsékelhetik a légszennyezést. Ilyen például a hulladék és az avar égetésének mellőzése, az energiahatékonyabb fűtés, valamint az egyszer használatos termékek használatának visszaszorítása.

A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a szigorodó európai előírások mennyire gyorsan jelennek meg a magyarországi levegőminőségben. A jelenlegi adatok alapján ugyanis Magyarországon még jelentős javulásra van szükség.