Itt a bejelentés: új kötelező orvosi vizsgálatot vezetnek be Magyarországon, őket érinti a módosítás

A rendelkezés a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is érvényes. A korai felismerés és az időben megkezdett kezelés elengedhetetlen, hiszen így jelentősen csökkenthető a magzatkárosodás kockázata.

A szigorítást a riasztó hazai statisztikák indokolják. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a fertőzöttek száma, amíg 2023-ban 1157 esetet regisztráltak, addig 2025-ben már 2053-at. A negatív trend az idei évben is folytatódott, hiszen 2026 első felében 1369 fertőzöttet jelentettek be, ami jelentős ugrás a tavalyi év azonos időszakának 782 esetéhez képest.

Ennél is aggasztóbb a veleszületett szifiliszes esetek elszaporodása, hiszen 2023-ban mindössze 7, 2025-ben 74, 2026 első fél évében pedig már 63 ilyen csecsemőt regisztráltak. A valós helyzet ráadásul még ennél is súlyosabb lehet, mivel a hivatalos összesítés nem tartalmazza a fertőzés következtében elhalt magzatokat.

A betegség terjedése egyre nagyobb arányban érinti a nőket. Míg 2023-ban az esetek kevesebb mint harmada érintett nőket, 2026 közepére ez az arány megközelítette az 50 százalékot, ami a várandóssági szűrés szempontjából rendkívül fontos figyelmeztető jel. Területileg az esetszámok eloszlása egyenetlen, lakosságarányosan messze Heves vármegyében a legrosszabb a helyzet, de Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegye, valamint Budapest is a leginkább érintett területek közé tartozik.

A hazai tendencia egybevág a romló európai folyamatokkal. A legfrissebb nemzetközi járványügyi adatok szerint az Európai Unióban évek óta rekordokat dönt a nemi úton terjedő fertőzések, köztük a szifilisz száma. Különösen kirívó, hogy az unióban jelentett veleszületett fertőzések több mint 60 százaléka mindössze három országból – Bulgáriából, Portugáliából és Magyarországról – származik. A szakemberek szerint a növekedés hátterében valós terjedés áll, amelyet a védekezési hajlandóság, elsősorban az óvszerhasználat csökkenése, valamint az időben történő tesztelést gátló társadalmi stigmatizáció is felerősít.

A hazai szűrőrendszer kiterjesztése éppen erre a problémára ad célzott közegészségügyi választ. A második trimeszteri ismételt vizsgálat és a szülőszobai gyorsteszt azt a biztonsági hálót jelenti, amellyel a később szerzett, a gondozásból való kimaradás miatt rejtve maradó vagy hiányosan követett fertőzések is kiszűrhetők, megelőzve ezzel a legsúlyosabb újszülöttkori szövődményeket.