Veszélyes kór leselkedhet a magyarokra idén ősszel: ha ilyen csípést találsz, kezdj el gyanakodni

A járványügyi kivizsgálás során megállapításra került, hogy a beteg megbetegedése előtt külföldön nem járt, így a fertőzés hazai eredetűnek tekinthető. A tavalyi évben a 31. héten bukkant fel az első hazai eredetűnek tekinthető fertőzött és a 37. hétre - amit 2025. szeptember 8-án kezdődött és 14-én ért véget - már az az évben nyilvántartott nyugat-nílusi láz megbetegedések száma elérte a 10 főt. 

Itt az első nyugat-nílusi láz fertőzött 

Az NNGYK legutolsó jelentése szerint egy 66 éves, fővárosban élő férfi betegnél a diagnosztikus vizsgálatot végeztek, amely a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét igazolta. Mivel a beteg nem járt külföldön a megbetegedése előtt, vagyis itthon szedte össze a betegséget, a fertőzés hazai eredetűnek tekinthető. Ezzel megtörtént az első hazai eredetű nyugat-nílusi láz megbetegedés diasznosztizálása Magyarországon 2026-ban. 

A nyugat-nílusi láz megbetegedéseket minden évben nyomonköveti az NNGYK és külön kitérnek rá a fertőző betegségekről szóló heti jelentésükben, ha megtörténik az első eset diagnosztizálása. Tavaly, vagyis 2025-ben a 31. héten diagnosztizáltak először hazánkban nyugat-nílusi láz megbetegedést. Az eset nagyon hasonló volt az ideihez: egy 67 éves Pest vármegyei nőbetegnél a kezelését végző kórház jelentette az esetet és kezdeményezte az NNGYK laboratóriumában a diagnosztikus vizsgálatokat, amely a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét igazolta. A 37. hétre már 10 beteget diagnosztizáltak 2025-ben.

A NNGYK éves jelentései szerint 2021-ben 8, 2022-ben 14, 2023-ban 33, 2024-ben 113 hazai eredetű nyugat-nílusi láz megbetegedésről érkezett jelentés. 2025-ben 16 esetet regisztráltak. 

Azért nagyon fontos a hazai esetek monitorozása, mert a nyugat-nílusi láz emberről emberre nem terjed jelen tudásunk szerint. Ha valaki úgy betegszik meg, hogy nem járt külföldön, akkor jó eséllyel fetőző szúnyoggal találkozott. Az sem lehetséges, hogy a szomszéd külföldön járt, őt megcsípte egy hazai szúnyog, majd átszállt másra és megfertőzte. A hazai fertőzések hátterében legnagyobb eséllyel magát a betegséget terjesztő szúnyog csípése áll. "A hazai eset ismét rámutat arra, miért fontos a szúnyogok és az általuk terjesztett kórokozók folyamatos monitorozása Magyarországon is" - írta közösségi média posztjában a Szúnyogmonitor, melyet a HUN-REN kutatói hoztak létre a hazai csípőszúnyogokat vizsgáló programhoz. 

A kutatás eddigi eredményei alapján kiderül, hogy hol és milyen eséllyel fordulhatnak elő hazánkban invazív szúnyogfajok, melyek akár a nyugat-nílusi láz terjesztéséért is felelősek lehetnek. Az észlelések alapján Budapest fokozottan ki van téve az inváziós szúnyogfajoknak. 

Mik a nyugat-nílusi láz tünetei és mennyire veszélyes betegség?

A Nyugat-nílusi vírus a flavivírusok közé tartozik, és világszerte előfordul. Több variánsa ismert, eddig legalább hét, genetikailag jól elkülöníthető változatát azonosították. Elsősorban csípőszúnyogok terjesztik, főként a Culex-nem fajai, de testnedvekkel, vértranszfúzióval és szervátültetéssel is átadható. A barna színű, 4–10 milliméteres Culex-szúnyogok testén és lábán nincs mintázat, a többi európai szúnyogtól elsősorban szájszervük különbözteti meg őket. Szabad szemmel, laikusként ezért szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a közönséges szúnyogoktól.

A vírus elsősorban madarakat betegít meg, de emlősöket – főként embereket és lovakat –, valamint kétéltűeket és hüllőket is megfertőzhet. A költöző madarak fontos szerepet játszanak a vírus kontinensek közötti terjesztésében. A fertőzés jellemzően úgy terjed, hogy a szúnyogok egy fertőzött állat vagy ember vérével felveszik a vírust, majd egy másik állatot vagy embert megcsípve továbbadják. De az emberről emberre történő fertőzés nem jellemző.

Embereknél a lappangási idő 2–6 nap, ezt követően jelentkezhetnek a tünetek. A különböző források szerint a fertőzések 75–85 százaléka tünetmentes, 10–25 százalékuknál pedig enyhe, influenzaszerű panaszok jelentkeznek. Előfordulhat láz, fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság, kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység és a végtagokon megjelenő kiütés. A gyógyulás átlagosan körülbelül egy hetet vesz igénybe. Az agyvelő- vagy agyhártyagyulladás ritka, a Szúnyogmonitor szerint 4–5 ezer fertőzöttre jut egy súlyosabb megbetegedés.

A betegség ellen emberek számára továbbra sincs elérhető védőoltás, a lovaknak viszont Magyarországon is rendelkezésre áll vakcina. A védekezés ezért elsősorban a szúnyogcsípések elkerülésére, rovarriasztók használatára és a szúnyogok elszaporodásának megakadályozására korlátozódik. Az őszi időszakban emellett érdemes az immunrendszerünkre is odafigyelni: fogyasszunk sok szezonális gyümölcsöt és zöldséget, töltsünk időt a szabadban, igyunk elegendő folyadékot, sportoljunk, és figyeljünk a megfelelő minőségű alvásra.

Nem csak Magyarországon terjed, egész Európában jelen van

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint a 2026-os terjedési szezon kezdete óta, augusztus 26-ig 124, nyugat-nílusi vírussal (WNV) érintett területet azonosítottak 15 európai országban. Ezek között 25 terület van, amelyet először minősítettek érintettnek a 2026-os szezonban. A 877 diagnosztizált eset országonkénti megoszlása idén a következők szerint alakult:

• Olaszország: 428 eset
• Görögország: 222 eset, ebből 8 esetnél nem ismert a fertőzés helye
• Spanyolország: 79 eset
• Észak-Macedónia: 49 eset
• Románia: 45 eset
• Franciaország: 28 eset
• Szerbia: 11 eset
• Horvátország: 3 eset
• Hollandia: 3 eset
• Ausztria: 2 eset
• Ciprus: 2 eset
• Németország: 2 eset
• Albánia: 1 eset
• Koszovó:* 1 eset
• Magyarország: 1 eset

Az ECDC heti összesítése kizárólag a 2026-os szezonban bejelentett, helyben szerzett emberi WNV-fertőzéseken alapul, vagyis az állatok – például lovak és madarak – körében végzett megfigyelések nem szerepelnek benne. 

Az ECDC az adatokat elsősorban azért közli, hogy segítsék a vér- és vérkészítmény-adományozással, valamint más, emberi eredetű anyagokkal (SoHO) kapcsolatos biztonsági intézkedéseket, például a potenciálisan fertőzésnek kitett véradók kizárásáról vagy szűréséről szóló döntéseket. A heti összesítés ezért nem tekinthető a nyugat-nílusi vírus európai terjedésének teljes körű járványügyi értékelésének.