Életbevágó adatokat titkoltak el eddig a magyarok elől: a szálak a kórházakba vezetnek, ez még csak a kezdet

Az NNGYK most egy sajtótájékoztató keretében adott mélyebb betekintést az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanáról. A nyilvános adatközlés a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) éveken át felépített adatbázisára épül. A statisztikák egységes fogalomrendszeren és nemzetközi tapasztalatokon alapulnak, így a betegek a korábbinál lényegesen érthetőbb formában tájékozódhatnak az egészségügyi intézményekben előforduló fertőzésekről.

A kórházi fertőzések intézményi adatainak közzététele régóta visszatérő igény volt – mondta az új rendszer bemutatóján Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos. A cél azonban nem az, hogy az intézmények között egyszerű rangsort állítsanak fel, hanem hogy az adatok segítségével felismerhető legyen, hol van szükség beavatkozásra, illetve mennyire eredményesek a fertőzések visszaszorítására tett intézkedések.

EZ IS ÉRDEKELHET

Most közölték a magyar kórházakról: erre a hatalmas változásra kell készülni szeptembertől

Szeptember elejétől bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzések legfrissebb adatai.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közé számos különböző megbetegedés tartozik. Ilyenek lehetnek például a műtéti sebfertőzések, a centrális kanüllel összefüggő fertőzések, a húgyúti katéterhez kapcsolódó húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás vagy a Clostridioides difficile által okozott fertőzések.

Oroszi Beatrix szerint a modern orvosi ellátás fejlődése önmagában is növelte bizonyos fertőzések kockázatát: ma olyan súlyos betegségeket kezelnek, illetve olyan invazív beavatkozásokat végeznek, amelyekre néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt lehetőség. Minél összetettebb az ellátás és minél több az invazív beavatkozás, annál nagyobb lehet a fertőzés veszélye is.

Éppen ezért a kórházi fertőzések nullára csökkentése nem reális cél. A szakember szerint ugyanakkor jelentős részük megelőzhető: általában 20-30 százalékos arányról lehet beszélni, bizonyos fertőzéseknél pedig akár az esetek fele is elkerülhető lehet megfelelő intézkedésekkel. A cél ezért az, hogy a fertőzéseket mérjék, azonosítsák, figyeljék a trendeket, és ez alapján avatkozzanak be.

Évente több millió beteget érintenek a kórházi fertőzések Európában

A probléma korántsem kizárólag Magyarországot érinti. A sajtótájékoztatón elhangzott ECDC-adatok szerint a legutolsó, 2022–2023-as európai pont-prevalencia vizsgálat alapján évente mintegy 4,3 millió beteg szerez egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést az Európai Unió tagállamaiban.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések minden országban jelen lévő problémát jelentenek, az eredményes visszaszorításukban ugyanakkor döntő szerepe van annak, hogy az egyes egészségügyi rendszerek mekkora erőforrást fordítanak az aktív esetfelkutatásra, a surveillance-re, az infekciókontrollra és a megelőzésre.

Magyarországon a fő adatforrást a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) jelenti. Veress István, az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályától a tájékoztatón elmondta: az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények egységes európai esetdefiníciók alapján jelentik az adatokat, a közzétételbe pedig validált, ellenőrzött adatkörök kerülnek.

Az alkalmazott definíciók epidemiológiai esetdefiníciók, vagyis nem feltétlenül azonosak azokkal a klinikai meghatározásokkal, amelyeket egy-egy beteg kezelése során használnak. Az egységes módszertan ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a surveillance-adatok országosan és nemzetközileg is értelmezhetők legyenek.

Szeptembertől intézményenként lehet majd látni az adatokat

A kormány döntése alapján az első intézményi adatokat szeptember 1-jéig kell nyilvánosságra hozni. A közzétételhez az NNGYK új online dashboardot készített. A fő navigációs oldalon külön panelen jelennek majd meg az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, a járványok és az európai pont-prevalencia vizsgálat eredményei.

A felhasználó kiválaszthatja az intézményt és az évet, majd kártyákon és grafikonokon jelennek meg az adott kórház adatai. Ahol elegendő adat áll rendelkezésre, ötéves idősorokat is bemutatnak. A 2025-ös év kiválasztásakor például a 2021 és 2025 közötti trend is látható lesz. Ennek jelentősége azért nagy, mert a szakemberek szerint egyetlen év adata önmagában sokkal kevesebbet mond, mint az, hogy egy fertőzési mutató több éven keresztül növekszik, csökken vagy stagnál.

A nyilvános adatok letölthető adattáblázat formájában is hozzáférhetők lesznek. Oroszi Beatrix azt is jelezte, hogy még azelőtt, hogy a széles nyilvánosság megismerné az adatokat, valamennyi érintett kórháznak megküldik a rá vonatkozó statisztikákat.

Az adatok frissítése egyelőre évente történik majd. Oroszi Beatrix szerint a jelenlegi kapacitások mellett nincs lehetőség gyakoribb adatfelvételre és adatközlésre, a rendszer működtetése ráadásul jelentős manuális munkát jelent az érintett kórházaknak is.

Így mutatják meg, hol áll egy kórház a hasonló intézmények között

A dashboard egyik legfontosabb eleme a percentilisalapú összehasonlítás lesz. Nem az összes magyar kórházat állítják egymás mellé, hanem az azonos intézménytípusba tartozó szolgáltatók értékeit vizsgálják. A felület megmutatja például az adott mutató minimumát, maximumát, mediánját és különböző percentiliseit, és ezen belül jelöli az adott kórház helyzetét.

Ez azért fontos, mert teljesen eltérő betegpopulációt kezelhet például egy országos centrum és egy kisebb, egyszerűbb ellátást végző kórház. Az NNGYK módszertani dokumentuma is rögzíti, hogy az intézmények adatait elsősorban azonos vagy hasonló ellátási profilú szolgáltatókhoz kell viszonyítani.

Szeptemberben három adatkörrel indul a rendszer

Az első ütemben a Clostridioides difficile-fertőzések, az egészségügyi ellátással összefüggő járványok és az európai pont-prevalencia vizsgálat eredményei kerülnek fel a nyilvános felületre. November végéig a multirezisztens kórokozók okozta fertőzésekkel és a véráramfertőzésekkel bővül a rendszer.

A CDI esetében látható lesz többek között az esetszám, az incidencia arány, az incidencia sűrűség, valamint a székletmintavétel gyakorisága. Az incidencia arány azt mutatja meg, hány fertőzés jut tízezer kórházi kibocsátásra, az incidencia sűrűség pedig százezer ápolási napra vetíti a fertőzések számát.

A mintavételi gyakoriság különösen fontos az adatok értelmezésénél. A C. difficile-fertőzés felismeréséhez ugyanis megfelelő vizsgálatra van szükség, így ahol gyakrabban végeznek mintavételt, ott nagyobb eséllyel találják meg a fertőzött betegeket is. A magasabb fertőzésszám ezért önmagában nem feltétlenül jelent rosszabb ellátást.

Emiatt nemcsak egy kiugróan magas, hanem akár a nulla esetszám is további vizsgálatot indokolhat. A szakemberek szerint ugyanis azt is érdemes megnézni, hogy az adott intézmény milyen intenzíven kutatja és diagnosztizálja a fertőzéseket.

A kórházi járványoknál az egészségügyi dolgozók érintettsége is látszódhat

Külön panelen szerepelnek majd az egészségügyi ellátással összefüggő járványok. Ezeket specifikus és nem specifikus járványokra bontják. A specifikus járványok jellemzően közvetlenül az egészségügyi ellátáshoz kötődnek, ritkábbak, általában kevesebb beteget érintenek, ugyanakkor súlyosabbak is lehetnek.

A nem specifikus járványok a lakosság körében is előforduló fertőzésekhez kapcsolódnak, például influenzához vagy calicivírushoz. Ezek általában gyakoribbak, és egyszerre több beteget, illetve egészségügyi dolgozót is érinthetnek. A dashboardon az intézményi járványszámok mellett az érintett ápoltakra és egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok is megjelenhetnek.

A sajtótájékoztató egyik visszatérő üzenete volt, hogy egy magasabb fertőzési adatból nem lehet automatikusan rosszabb ellátásra következtetni. Az egyik ok a betegösszetétel. Egy nagy centrumkórházban több súlyos beteg, több intenzív terápiára szoruló páciens és több invazív beavatkozás lehet, mint egy alacsonyabb progresszivitási szintű intézményben.

A másik fontos tényező az esetfelkutatás intenzitása. Egy olyan kórházban, ahol több laboratóriumi vizsgálatot végeznek, aktívan keresik a fertőzéseket és erős surveillance-rendszer működik, akár több esetet is azonosíthatnak. Az NNGYK ezért azt kéri, hogy egyetlen mutatóból ne vonjanak le messzemenő következtetéseket.

Ezért nem kerül fel minden rendelkezésre álló adat

A most induló rendszer korlátja, hogy még az azonos intézménytípusba tartozó kórházak betegösszetétele sem feltétlenül egyforma. Surján György, az NNGYK Egészségmonitorozási Főosztályától a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházankénti fertőzési számok közlése könnyen azt a benyomást keltheti, mintha minden fertőzést maga az intézmény „okozna”, miközben a kialakulásukban számos tényező játszik szerepet.

Vannak a kórház által közvetlenül befolyásolható tényezők, ilyen például a kézhigiénés gyakorlat, de vannak nehezen vagy egyáltalán nem befolyásolhatók, például az épület adottságai vagy a kórtermek mérete. Emellett szerepe van a betegösszetételnek és a véletlennek is.

Surján György és Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem biostatisztikus egyetemi tanára ezért egy kockázatkiigazítási módszertant dolgozott ki. Ennek célja, hogy az intézményeket ne egyszerűen egymással vessék össze, hanem minden kórház eredményét ahhoz a standardhoz viszonyítsák, amely a saját betegösszetétele mellett várható lenne.

Ehhez csak olyan tényezők használhatók, amelyek nem csupán a fertőzött, hanem valamennyi beteg esetében rendelkezésre állnak. Ilyen lehet a homogén betegségcsoport, a beteg életkora és neme, illetve a kórházi tartózkodás hossza.

A módszertani dokumentum szerint a kiinduló megoldás lényege, hogy megbecsülik, egy adott kórház betegösszetétele mellett országos átlag alapján hány fertőzés lenne várható, majd ezt vetik össze a ténylegesen jelentett esetszámmal.

A szakemberek célja ezzel az, hogy azonosítsák a szokatlan eltéréseket, megkeressék azok okait, és folyamatosan fenntartsák a figyelmet a kórházi fertőzések problémáján. A végső cél pedig az lesz, hogy mindez ne pusztán több nyilvános adatot eredményezzen, hanem ténylegesen csökkenjen a megelőzhető egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert