5 étkezési szokás, ami kezdődő demenciára utalhat: ezekről már korán felismerhető a rettegett betegség

Az életkor előrehaladtával természetes, hogy egyre jobban figyelünk szüleink, nagyszüleink vagy más idős hozzátartozóink egészségi állapotára. A demencia korai felismerése különösen fontos lehet, hiszen bár jelenleg nincs rá gyógymód, bizonyos kezelésekkel lassítható a folyamat, így az érintettek hosszabb ideig őrizhetik meg életminőségüket.

A memóriazavar ugyan a demencia egyik legismertebb tünete, de korántsem az egyetlen. A HuffPostnak nyilatkozó neurológusok szerint az étkezési szokásokban bekövetkező tartós változások szintén felhívhatják a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben.

Ha már nem főz úgy, mint régen

Az egyik korai jel lehet, ha valaki fokozatosan felhagy azokkal az összetett ételekkel, amelyeket korábban gond nélkül elkészített.

Dr. Joel Salinas, a New York University Langone Health neurológusa szerint előfordulhat, hogy egy évtizedeken át rendszeresen főző ember először csak egyszerűbb fogásokat készít, később pedig teljesen abbahagyja a főzést.

Ennek oka, hogy egy bonyolult étel elkészítése több kognitív képességet is igényel: meg kell tervezni a menüt, be kell vásárolni, követni kell a recept lépéseit, majd össze kell hangolni a különböző feladatokat. A demencia éppen ezeket a képességeket is érintheti.

Dr. Adam Mednick neurológus szerint ezért az is figyelmeztető lehet, ha valakinek egyre nagyobb nehézséget okoz a bevásárlás, az étkezések megtervezése vagy az ételek elkészítése.

Fontos azonban, hogy egyetlen ilyen változásból még nem lehet demenciára következtetni. Az érdeklődés elvesztése, a fáradtság vagy akár fizikai problémák ugyanúgy állhatnak a háttérben.

Már nem érdekli az étel

A demencia az étvágyat és az étkezés élményét is megváltoztathatja. Az egyik lehetséges ok a szaglás romlása: az ízek érzékelésében ugyanis a szaglásnak kulcsszerepe van. Ha valaki kevésbé érzi az ételek illatát és aromáját, az evés is kevésbé lehet élvezetes.

A csökkent szaglás elveszi az étkezés élvezetének jelentős részét

- fogalmazott Salinas a HuffPostnak. A demenciával élőknél ráadásul a depresszió kockázata is magasabb lehet, ami önmagában is csökkentheti az érdeklődést az olyan hétköznapi tevékenységek iránt, mint az étkezés.

A környezet sem mindegy. Egy zajos, túl sok ingerrel járó étkezés különösen megterhelő lehet annak, akinek már nehezére esik egyszerre több dologra figyelni.

Elfelejti, hogy ennie kellene

A memória romlása az étkezéseket is érintheti. Egy demenciával élő ember elfelejtheti, hogy mikor evett utoljára, vagy akár azt is, hogy egyáltalán evett-e.

A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy a betegség a szervezet éhség- és jóllakottsági jelzéseinek értelmezését is befolyásolhatja.

Dr. Mednick szerint az agy étvágyat szabályozó területeinek károsodása csökkentheti az evés iránti késztetést, miközben a memóriazavar miatt az érintett azt is elfelejtheti, hogy nemrég étkezett. Ez akár két ellentétes eredményhez is vezethet: valaki túl keveset ehet, más esetben viszont többször is étkezhet, mert nem emlékszik az előző étkezésre.

Egyre jobban ragaszkodik ugyanazokhoz az ételekhez

Szintén árulkodó lehet, ha valaki hirtelen nagyon beszűkíti az étrendjét, és újra meg újra ugyanazokat az ételeket kéri.

A magyarázat egyszerű: ha a döntéshozatal egyre nehezebbé válik, az ismerős ételek választása levesz egy terhet az érintett válláról. Nem kell új menüt kitalálni, új hozzávalókat választani vagy egy ismeretlen ételt kipróbálni.

Salinas szerint az ismerős ételek ráadásul kiszámíthatóságot adnak, ami különösen fontos lehet akkor, amikor a mindennapok más területei egyre bizonytalanabbá válnak.

A szakértők szerint ez a merevség nem feltétlenül csak az étkezésben jelenik meg. Előfordulhat, hogy az érintett más területeken is egyre inkább ragaszkodik a megszokott rutinhoz, például ugyanahhoz a napirendhez vagy ruházathoz.

Ha hirtelen megőrül az édességért

Az egyik legfeltűnőbb változás az lehet, ha valaki korábban nem különösebben édesszájú, később viszont erős vágyat kezd érezni a sütemények, édességek és más szénhidrátban gazdag ételek iránt.

Dr. Adam Mednick szerint az édességek iránti fokozott érdeklődés az egyik leggyakrabban jelentett étkezési változás demencia esetén. Ennek hátterében az agy jutalmazási rendszerének és az impulzusok szabályozásának károsodása állhat.

Dr. Majid Fotuhi neurológus szerint az újonnan kialakuló édességvágy különösen gyakori lehet a frontotemporális demencia, vagyis az FTD esetében. Ennél a betegségnél a homlok- és halántéklebeny károsodik.

A homloklebeny fontos szerepet játszik többek között az impulzusok és a döntések szabályozásában. Ha ez a kontroll gyengül, az érintett sokkal nehezebben állhat ellen bizonyos ételeknek.

Nem minden furcsa étkezési szokás jelent demenciát

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy önmagában egyik tünet sem bizonyítja a demenciát. Egy új étkezési szokás mögött számos más ok is állhat, például depresszió, szorongás, gyógyszermellékhatás, fogászati probléma vagy egyszerűen az életkorral járó változás.

Az étkezési magatartás tartós és egyértelmű változása megfelelő orvosi kivizsgálást igényel, nem pedig találgatást

- hangsúlyozta Fotuhi. Éppen ezért akkor érdemes komolyabban venni a változásokat, ha azok tartósak, több területet érintenek, és más kognitív vagy viselkedésbeli változásokkal együtt jelentkeznek.

Mit tehet a család az étkezéseknél?

Ha egy demenciával élő hozzátartozó étkezése egyre nehezebbé válik, nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha mindenáron rá akarjuk venni az evésre. Alison Neov, időskori táplálkozásra szakosodott dietetikus szerint sokkal fontosabb a nyugodt és kiszámítható környezet kialakítása.

Segíthet, ha az étkezések nagyjából mindig ugyanabban az időben történnek, és az asztalon egyszerű, jól ismert ételek jelennek meg. A kisebb adagok is praktikusabbak lehetnek, különösen akkor, ha az érintettnek nincs nagy étvágya.

Ha az evőeszközök használata nehézséget okoz, érdemes olyan ételeket kínálni, amelyeket kézzel is könnyű elfogyasztani. Ilyen lehet például egy kisebb szendvics vagy falatnyi húsdarab.

A szakértő szerint az is segíthet, ha a családtagok együtt étkeznek. A demenciával élő ember számára egy korábban automatikusnak számító tevékenység is nehézzé válhat, ezért mások viselkedése mintaként szolgálhat. A környezetet is érdemes egyszerűsíteni: étkezés közben például célszerű kikapcsolni a televíziót és csökkenteni a zavaró ingereket.

Az édességet sem feltétlenül kell elvenni

Ha valaki hirtelen az édességeket kezdi előnyben részesíteni, nem feltétlenül célravezető teljesen megtiltani neki ezeket. A szakértők szerint bizonyos esetekben fontosabb, hogy az idős ember elegendő kalóriához és tápanyaghoz jusson, mint az, hogy minden egyes étkezése tökéletesen kiegyensúlyozott legyen.

A kevésbé tápláló ételek mellé ezért érdemes tápanyagdúsabb élelmiszereket kínálni. Egy édesség iránt vágyakozó ember például könnyebben elfogadhat egy gyümölcsből, joghurtból, banánból és magvajból készített turmixot is.

A cél elsősorban az, hogy az étkezés ne váljon mindennapos konfliktusforrássá, miközben az érintett megfelelő mennyiségű energiához és tápanyaghoz jut.

Az étkezési szokások megváltozása tehát önmagában nem jelenti azt, hogy valaki demenciában szenved. Ha azonban egy korábban megszokott viselkedés tartósan megváltozik, különösen akkor, ha memóriazavarral, a döntéshozatal romlásával vagy más szokatlan viselkedéssel együtt jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni.