Készülhetnek az elszálló gyógyszerárakra a magyarok? Lesz itt aztán ne mulass

A nemzetgazdasági miniszter nemrég közzétett Facebook-bejegyzése, amelyben Greskovits Dáviddal, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökével folytatott egyeztetésről számolt be a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedése kapcsán, bizonytalanságot keltett a gyógyszerpiaci szereplők körében.

Bár konkrét intézkedésekről egyelőre nincs hivatalos információ, a szakmában már megindultak a találgatások. Egyes források 15 százalékos patikai árrésmaximalizálásról beszélnek, míg mások a szabadáras termékekre vonatkozó ársapka bevezetésétől tartanak. A patikusok nyugtalanságát fokozza, hogy Nagy Márton korábban újabb árkorlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba, ám a beígért bejelentés egyelőre elmaradt.

A hazai patikák tavaly közel 1200 milliárd forint bruttó bevételt értek el, amelynek 60 százaléka támogatott készítményekből, 40 százaléka pedig szabadáras termékekből származott. Míg a közfinanszírozott szerek árrését 2007 óta nem emelték, addig a nem támogatott készítmények árai jelentősen növekedtek - egy átlagos doboz ára öt év alatt megduplázódott, jelenleg körülbelül ötezer forint.

A 2020 és 2024 közötti időszakban a támogatott gyógyszerekből származó bevétel 56 százalékkal, míg a szabadáras termékekből származó bevétel 118 százalékkal nőtt. A szakértők szerint a drasztikus áremelkedés részben a kormány által a támogatott készítményekre kivetett extraadóknak tudható be, amelyek hatására a gyártók a szabadáras termékek árában próbálták kompenzálni veszteségeiket.

"Ha a miniszter posztja azt jelentené, hogy ársapkát húz ezekre a termékekre, az egyértelműen és jelentősen rontaná a patikák jövedelmezőségét. Viszont nem járna azzal az előnnyel, hogy a 13 ezer forintos fogamzásgátlóért a jövőben csak ötezret kellene fizetni" – magyarázta lapunknak egy gyógyszerpiaci elemző, aki teljesen értelmetlennek tart egy ilyen hatósági beavatkozást a patikai árakba.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint valószínűbb, hogy a miniszter a gyógyszergyártókat kérte önmérsékletre, nem pedig a patikák árréseit célozta meg. Ezt támasztja alá az is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter utasítására nemrég kezdődtek egyeztetések a patikai árrésekről.

A közfinanszírozott gyógyszerek átlagos patikai árrése jelenleg 7,8 százalék, az 5500 forintnál drágább készítményeknél pedig mindössze 3,2 százalék. A kis forgalmú gyógyszertárak több mint negyede, a közepes forgalmúak 14 százaléka már most is veszteséges a működési támogatás ellenére. Hankó Zoltán szerint minden olyan intézkedés, amely a gyógyszertári ágazat árrés-jellegű bevételeinek csökkenésével járna, gyógyszertárak bezárásának kockázatát hordozza, és politikai szempontból is kontraproduktív lenne.