Tetszik, nem tetszik, nincsenek csodák: a valódi költségek mindig beépülnek az élelmiszerárakba

A kecskeméti AgroFood 2025 Konferencián szakértők egyetértettek abban, hogy a következő időszakban a hazai és nemzetközi piacokon nyugalomra lenne szükség a helyzet rendeződéséhez. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke kiemelte, hogy 2025 első negyedévében az árbevételnél enyhe csökkenés volt tapasztalható, miközben az értékesítés stagnált.

A szakember szerint a jövőben azok az ágazatok teljesíthetnek gyengébben, amelyeket közvetlenül érint a ragadós száj- és körömfájás, illetve a madárinfluenza. Hozzátette, hogy Magyarországon az élelmiszerekre rakódó központi terhek azért magasak, mert több mint egy évtizede a fogyasztási adók váltak a költségvetés bevételi oldalának meghatározó részévé, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese mérsékelt optimizmusról számolt be, mivel belföldön a kiskereskedelmi forgalom 0,4%-kal, az élelmiszer-jellegű költések pedig 1,2%-kal növekedtek. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportja tavaly 13,8 milliárd forintot tett ki, míg az import 9,7 milliárd forint volt, ami több mint 4 milliárd forintos többletet eredményezett.

"És mivel Magyarország élelmiszer-külkereskedelme döntően az EU-ra fókuszál, az ottani gondok nálunk is megjelennek. Ilyenkor pedig az emberek jellemzően az olcsóbb élelmiszerek felé kezdenek fordulni" - mondta Giczi Gergely.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeriparnak komoly versenyképességi kihívásokkal kell szembenéznie, de szerencsére most a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben állnak rendelkezésre források a fejlesztésekre. "Az irányok egyértelműek: a magasabb hozzáadott értékű termékekre és a versenyképesség fokozására kell fókuszálni" - közölte.

Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a pulykaágazatnál az első négy hónapban az előző év azonos időszakához képest nagyobb mennyiséget dolgoztak fel, és mind belföldön, mind exportra többet értékesítettek. Ugyanakkor rámutatott, hogy a madárinfluenza komoly gondokat okoz az ágazatnak, és ha fő termékeiket nem 66%-ban külföldre értékesítenék, akkor nehéz helyzetben lennének.

Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar lemaradásban van, és jelentős fejlesztésekre lenne szükség. "A következő időszakban nagyon fontos lesz a tudásátadás és a tudásszerzés. De összességében az alapokat kellene újra átgondolni" - tette hozzá.

Az integrációk jövőjével kapcsolatban Ruck János kiemelte, hogy a baromfiágazatban a madárinfluenza ellehetetleníti a kiszámítható működést. Éder Tamás szerint alapvető problémát jelent, hogy az elmúlt egy évben Magyarországon volt messze a legtöbb kitörés Európában. "Szervezett integrációk kellenek ahhoz, hogy tömegtermékek esetén eredményesen tudjunk fellépni. De az elmúlt 10 évben ezen a téren már történtek előrelépések" - mondta.

Az árrésstop hatásairól Ruck János úgy vélekedett, hogy az nem volt komolyabb hatással a fogyasztásra, inkább csak a kedélyeket borzolta fel. Éder Tamás szerint az intézkedés következtében teljesen nyilvánossá váltak a cégek árkialakítási stratégiái, ami konfliktusokat eredményezett. Emellett megnőtt az import iránti igény, illetve a brandelt termékek forgalma.

Giczi Gergely rámutatott, hogy bár tavaly az elmúlt 20 év legnagyobb reálbér-növekedése volt tapasztalható, ez nem jelent meg a fogyasztásban, mivel a lakosság elkezdett jelentősen spórolni. Egy inflációs sokknak 2-3 éves kifutása van, aminek mostanra talán már a végén járunk.

A hazai és nemzetközi termékek arányával kapcsolatban Ruck János megjegyezte: "Azért egy valamire jó volt ez az árrésstop: kiderült, hogy a brand termékekre milyen mértékű árrést tesznek a kereskedők. Ezen a téren nagyobb fogyasztóvédelmi ellenőrzés kellene."

Éder Tamás szerint a helyzet normalizálódásához tartós reáljövedelem-növekedés és nyugalom szükséges, hogy az emberek el merjék költeni a pénzüket. Giczi Gergely is a nemzetközi piacok rendezését és az azokat felkavaró folyamatok elcsitulását tartja fontosnak.

Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő a 2023-as történelmi mértékű visszaesés ellensúlyozására. Az idei év első negyedévében újabb 0,8 százalékos csökkenést regisztráltak, ami jelzi, hogy a kilábalás még távol van.

A válság mélységét mutatja, hogy 2023-ban az exportpiac sem tudta enyhíteni a veszteségeket. A legjelentősebb terhelést az árszabályozó intézkedések, kötelező akciózások, az árfigyelő rendszer és az EPR-díjak jelentették, amelyek nemcsak az árképzésre gyakoroltak nyomást, hanem jelentősen torzították a piacot is.

"Volt olyan termék, ahol a gyártói márkák árai átlagosan 100 százalékkal emelkedtek, míg a saját márkás termékeké csupán 23 százalékkal - az ársapkák eltörlése után ezek a különbségek egyértelműen kirajzolódtak" - hívta fel a figyelmet Éder Tamás.

Az iparági nehézségeket fokozza a munkaerőhiány és az emelkedő bérköltségek. Szinte minden élelmiszeripari szegmensben akut probléma a munkaerő megtartása, miközben a cégeknek folyamatosan fejleszteniük kellene technológiájukat a versenyképesség megőrzéséhez.

Éder Tamás szerint a hazai élelmiszeriparnak mindezek ellenére van lehetősége az erősödésre, ha sikerül a technológiai fejlesztéseket ösztönözni, és valódi versenyképességi előnyöket kialakítani. "Nemzetközi szinten is versenyképesek lehetünk, ha támogatjuk a fenntarthatósági célokat, és megfelelő méretű, hatékony üzemeket fejlesztünk ki."