Veszélyes diéta hódít Magyarországon: komoly baj lehet belőle, ha rosszul csinálod

Az időszakos böjt, amely az étkezéseket egy meghatározott idősávra korlátozza, népszerű módszer a súlycsökkentésre és-megőrzésre. Ez a gyakorlat tipikusan egy nyolcórás étkezési időszakot jelent egy nap folyamán, míg a maradék 16 órában csak tiszta folyadékok fogyasztása engedélyezett. Vannak más változatok is, mint például hetente vagy havonta két-három napos böjti periódusok.

Korábbi vizsgálatok előnyösnek találták ezt a módszert számos egészségügyi mutató javulását illetően, beleértve az élettartam növekedését, a vérnyomás csökkenését és a tesztsúly csökkenését. Ezek az eredmények azonban elsősorban rövid távú tanulmányokból származnak, és állatokon végzett kutatásokra is támaszkodnak.

Ezzel szemben egy 2022 áprilisában közzétett tanulmány, amely 139 túlsúlyos vagy elhízott kínai felnőttet követett nyomon egy évig, nem mutatott ki jelentős előnyöket a kalóriaszámlálás alternatívájaként sem a fogyásban, sem a szív- és érrendszeri egészség tekintetében.

Egy friss kutatás szerint azonban az időszakos böjtölés növelheti a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál kockázatát. A Chicagóban bemutatott előzetes kutatás szerint azoknál, akik nyolc órán belül étkeztek, 91%-kal magasabb volt ez a kockázat összehasonlítva azokkal, akik 12-16 órán belül étkeztek.

A tanulmányt még nem bírálták el és nem publikálták. Victor Wenze Zhong professzor szerint eredményeik arra utalnak, hogy szükség lehet az étrendi ajánlások finomítására annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az egyén egészségi állapotának és a legfrissebb tudományos bizonyítékoknak.

Az új tanulmány 20 000 ember adatát elemezte, akik kétnapos étkezési szokásaik alapján kerültek bevonásra. Az elemzés összefüggést talált a nyolcórás étkezési ablak és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál között.

Számos szakértő aggodalmát fejezte ki ezen új kutatás kapcsán. Kritikák merültek fel többek között amiatt, hogy az emberek táplálkozási mintázatait mindössze két nap alapján sorolták be csoportokba egy átlagosan nyolcéves vizsgálat során. Továbbá felmerült kérdésekre választ nem adó tényezők is vannak: például nem világos, hogy az időkorlátos étkezők milyen típusú munkát végeztek-e vagy mennyire volt jellemző rájuk dohány- és alkoholfogyasztás.

A tudomány területén gyakori ellentmondó eredményekkel találkozhatunk; ez igaz az időszakos böjtölést vizsgáló kutatásokra is. A tanulmány minősége mellett fontos tényező lehet még annak ismerete is, hogy pontosan mit eszik valaki ebben az idősávban.

Összegezve elmondható, hogy bár néhány korábbi kutatás kedvező hatást tulajdonított az időszakos böjtölésnek bizonyos egészségügyi paraméterekre nézve, legfrissebb eredmények azt sugallják, hogy további vizsgálódásra van szükség annak megértése érdekében, hogyan befolyásolja ez a gyakorlat hosszú távon az egészségünket.