Így oldaná meg az EU a súlyos gyógyszerhiányt: Magyarország is jól járna

A Magyarországon tapasztalható gyógyszerhiány korántsem egyedi, az egész Európai Unió hasonló gondokkal küzd, holott ez tűnik az egyik legsikeresebb húzóágazatának, amely bőven többletet termel. 2010 és 2016 között a járműgyártás után a gyógyszerek előállítása nőtt a leginkább az ipari ágazatok közül. A kivitel messze nagyobb, mint a behozatal, és ez a felállás a koronavírus-járvány alatt csak még inkább megerősödött: 2022-re már 111,5 milliárd eurónyi importra 287 milliárd eurónyi export jutott - írja a Telex.

A lap szerint a pandémia különböző területek sérülékenységére is rámutatott, így a gyógyszrriparéra is. A járvány éppolyan zavarokat okozott, mint például az autógyártásnál, mert az alapanyagoknál és a köztes termékeknél az uniós gyógyszeripar erősen rászorul Kínára és Indiára, de a gondok már korábban kezdődtek. Májusban a tagállamok több mint kétharmada – köztük Magyarország – panaszkodott egy dokumentumban az Európai Bizottságnál amiatt, hogy 2017 és 2019 között 60 százalékkal emelkedtek a fejlett országokból álló OECD-tagok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) gyógyszerhiányról szóló bejelentései. A gyógyszerészek körében végzett felmérések alapján minden uniós országban előfordult, hogy nem volt elég valamilyen termékből.

Emögött sokféle okot találtak a dokumentumot jegyző EU-tagok, a kereslet váratlan megugrásától, gyártási és minőségi gondoktól kezdve gyárbezárásokon vagy -áthelyezéseken át szűk ellátási keresztmetszetekig és az ellátás átláthatatlanságáig. De egy indokot külön kiemeltek. „A fenti problémák mellett az EU egyre inkább függővé válik a gyógyszerellátásában néhány gyártótól és régiótól, ami biztonsági dimenziót is ad a kérdésnek.”

A dokumentumot aláíró tagállamok – így Magyarország – arra panaszkodtak, hogy a hatóanyagok közel fele Kínából származik, és szinte minden gyártó Pekingtől függ a köztes alapanyagoknál, ráadásul sokszor néhány nagy cég kezében összpontosul ezek előállítása. Az eredmény, hogy „néhány gyártótól függ Európa (és a világ) gyógyszerellátásának nagy része”.

Egymás elől kapkodják el a gyógyszereket a tagállamok

Az Európai Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok között sem egyenlő a hozzáférés. „Nem titok, hogy a nagyobb és gazdagabb tagállamok először és gyorsabban szereznek gyógyszereket” – ismerte el áprilisban Margarítisz Szkínász. Az Európai Bizottság európai életmódért felelős alelnöke szerint így gyakorlatilag első és másodosztályú uniós állampolgárokra szakad szét az EU.

A Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) adatai alátámasztják a problémát. A szervezet tavalyi felmérése szerint míg Németországban az EU-ban 2017 és 2020 között engedélyezett szerek 92 százaléka, Magyarországon csak 41 százaléka volt elérhető. Utóbbi ugyan a 47 százalékos uniós átlag alatt marad, de messze nem a legrosszabb mutató, Litvániában például mindössze 16 százalék.

Hatalmas reform van készülőben

Az új javaslatokért felelős Európai Bizottság áprilisban egy javaslatcsomagot tett le az asztalra, hogy orvosolja a problémákat. Az uniós testület szerint az elmúlt két évtized legnagyobb reformjával hozzáférhetőbbé, megfizethetőbbé és innovatívabbá válhatnak a gyógyszerek. Az egységes piacuk megteremtése segítene, hogy az EU-ban „minden beteg időben és méltányos módon hozzáférjen biztonságos, hatékony és megfizethető gyógyszerekhez”, és a tagállamok közötti különbségeket is csökkenthetné.

Az Európai Bizottság többek között ösztönözné, hogy a gyártók mind a 27 tagállamban egyszerre engedélyeztessék a gyógyszereiket és EU-szerte gondoskodjanak az ellátásról. Ilyenkor két évvel tovább védenék a termékeiket a versenytársaktól (ez adat- és piaci védelmet jelent, hogy ne lehessen hamar lemásolni a drágán kifejlesztett szereket). A májusi állásfoglalás, amelyet az uniós országok kétharmada – köztük Magyarország – támogatott, üdvözölte a javaslatot, de „szerintünk az EU-nak további drasztikus lépéseket kell tennie, hogy javítsa a gyógyszerellátás biztonságát”.