Rettenetes kórt terjesztő kullancs jelent meg a Balatonnál: itthon is elszabadulhat a vérzéses láz?

Mint arról korábban beszámoltunk egy magyar kutatócsoport a Hyalomma rufipes kullancs 10 olyan egyedét fedezte fel a Balaton nyugati térségében, amelyek már bizonyítottan hazánkban jöttek világra. Ez a kullancs kifejlett állapotban eléri a fél centiméteres méretet, jól lát, gyorsan mozog, képes követni az áldozatát, ráadásul hordozhatja a krími-kongói vérzéses láz kórokozóját.

A kutatók mindenkit megnyugtatnak, egyelőre nem kell járvány kitörésére számítani, sőt az is előfordulhat, hogy az időjárás még azelőtt kisöpri őket, mielőtt igazán otthonosan érezhetnék magukat. Mint ismert, hazánkban 20-30 őshonos kullancsfaj él, ezekhez csatlakozott a most felfedezett. A Hyaloma egyébként egy kullancsnemzetség, amelybe világszerte 27 faj tartozik, ezekből eddig kettőt találtak meg Magyarországon.

A krími-kongói vérzéses láz vírusát számos állatfaj hordozza tünetmentesen, az emberi szervezetbe kerülhet úgy is, ha a fertőzött állat vagy ember testnedveivel érintkezünk, de a legfőbb vektorai a Hyalomma nemzetiségbe tartozó kullancsok.

A vírus okozta betegség az embereknél fejfájással, lázzal, izom- és ízületi fájdalmakkal, hátfájással, hasfájással jár. Általában néhány nap vagy egy-két hét alatt lezajlik a betegség, de esetenként súlyosbodik, és körülbelül 30 százalékban halálos. Célzott terápia nem létezik ellene.

Keve Gergő, az ÁTE Parazitológiai és Állattani Tanszékének munkatársa a lapnak kiemelte, hogy a felfedezés egyelőre csak ökológiai szempontból érdekes, járványtól nem kell tartani, mivel a kullancs jelenléte rendkívül korlátozott. Egyelőre a klímaváltozás szempontjából érdekes és intő jel arra, hogy a figyelmünk nem lankadhat.

Tegyük meg a kellő óvintézkedéseket!

Bár sokan a hidegebb hónapokban is kitartóan róják a kilométereket, azért a futás, túrázás igazi szezonját a tavaszi és a nyári hónapok jelentik. Ilyenkor alig várjuk, hogy „felköthessük a nyúlcipőt” és a parkban, vagy ha tehetjük a természetben, kimozogjuk magunkból a stresszt és felpezsdítsük a vérünk. Erre rajtunk kívül, még leginkább a kullancsok várnak, amelyek némelyike veszélyes betegségeket terjeszthet. Úgyhogy érdemes odafigyelni a megelőzésre.

A természetben azonban a kullancsok szemszögéből nézve megfelelő alanyok vagyunk a táplálkozásra, ugyanis ezeknek az élőlényeknek minden fejlődési szakaszukban szükségük van vérszívásra, amit állatok vagy emberek csípése során tudnak megtenni. A kullancsok érzékszerveikkel megérzik az ember közelségét, és rejtekhelyükön az alkalmas pillanatot bevárva, megtapadnak a mozgásban lévő táplálékforrás ruházatán vagy bőrfelületén. A testen olyan helyet keresnek, ahol vékony a bőr, ezért a könyök- és térdhajlatot, valamint a felkar belső felületét és a deréktájékot részesítik előnyben.

Természetesen ez ne vegye el a kedvünket a mozgástól, csak tegyük meg a kellő óvintézkedéseket, ha erdőben, valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területen, illetve a városban, az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb parkokban készülünk a mozogni.

Viseljünk inkább világos színű, hosszú ujjú pólót, valamint sűrű szövésű, szintén világos színű nadrágot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba. Használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra juttatva. Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát.

Ezekkel az óvintézkedésekkel megelőzhetőek lehetnek a fertőzött kullancsok által terjesztett betegségek, melyek közül hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás. Szerencsére ez utóbbi esetében elérhetőek megelőzési lehetőségként védőoltások is.

• A Lyme-kór legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik, és csak enyhe fájdalommal, esetleg viszketéssel jár. Ritkán súlyosabb idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak. Szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.
• Az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás esetében a fertőzés jelentős részben tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, és néhány nap után a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus, vírus ellenes terápiája nincs, a kórházi ellátás során a tüneteket enyhítő kezelést alkalmaznak, viszont a fertőzés megelőzésében segíthetnek a védőoltások. A prevenció lehetőségéről érdemes a háziorvossal konzultálni. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen az adott kullancsszezonra szeretteink és saját magunk számára is.

Jó tudni!

• Nem mindegyik kullancs hordoz fertőző betegséget, ám Európában, így Magyarországon is élnek különböző kórokozóval fertőzött kullancsok.
• Az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, onnan másznak fel a ruházatra, lábunkra és nem a fákról potyognak ránk.
• Az FSME-vírus okozta kullancsencephalitisnek nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges. A betegség megelőzésében ugyanakkor segíthetnek a védőoltások.