Rengeteg magyart csap arcon a valóság: súlyos diagnózis vár sokakra az orvosi rendelőkben

Az utóbbi pár év nem kedvezett sem az egészségünknek, sem az egészségügynek: a Covid miatt nem csak nagyot nőtt világszerte a halálozások száma, de közvetetten romlott az egyéb betegségek diagnosztizálása az egészségügy leterheltsége miatt. Azonban nem csak az orvosi ellátások nehezebb elérhetősége volt negatív hatással arra, hogy érezzük magunkat: a lezárások miatt nagyon sokan nem tudtak eleget mozogni, társaságba járni és rengeteg olyan tevékenységről kellett lemondanunk, melyek fontosak ahhoz, hogy egészségesnek érezzük magunkat.

Most az Eurostat felmérése alapján megnéztük, mennyire éreztük magunkat egészségesnek Magyarországon tavaly, és hogy alakult azoknak az aránya az EU-ban, akik úgy gondolták, jó az egészségi állapotuk. Nos, 2021-ben az EU-n belül a 16 év felettiek körében átlagosan 10-ből 7 ember (69%) jónak vagy pedig nagyon jónak ítélte meg az egészségi állapotát. Ez az arány egyébként magasabb volt a férfiaknál, közülük 72% gondolta úgy, hogy jól van, míg a nőknél csak 67% volt ez a szám.

A legegészségesebb országok

Az EU-n belül a legtöbben Írországban találták magukat egészségesnek (81%), ezt követte Görögország 78%-kal, harmadik helyen pedig Ciprus és Luxemburg állt, mindkét országban a lakosság 77%-a találta jónak az egészségét. A lista legalján az EU-ból Litvánia végzett (48%), míg az utolsó két helyen megosztva Lettország és Portugália állt mindkettő 50%-kal.

Mennyire érzik jól magukat a magyarok?

Magyarországon tavaly átlagosan a lakosság 64,8% százaléka ítélte meg úgy, hogy jó az egészsége. Ez az arány nálunk is magasabb volt a férfiak esetében, közülük 68% gondolta úgy, hogy jól vagy nagyon jól van, míg a nők esetében csak 61,9% érezte így.

Ezzel egyébként majdnem 5%-kal alatta vagyunk az EU-s átlagnak: a férfiaknál 3,6%-kal, a nőknél pedig 4,7%-kal volt alacsonyabb a szubjektív egészségmegítélés.

Összesítésben sem sikerült túl jó helyet elérni: a 27 uniós tagállam közül összehasonlításban a 20. helyen voltunk csak annak a tekintetében, mennyire érezte magát egészségesnek a lakosság. Az sem túl biztató, hogy a régió szomszédos országaiban mindenhol a magyaroknál többen válaszoltak úgy, hogy jónak vagy nagyon jónak ítélik meg az egészségüket.

Például Romániában 72,8% volt ez az arány, amivel az EU-n belül a 9. helyen voltak a románok, de Bulgária is előttünk végzett a 18. helyen 67,6%-kal. Szlovénia a 14. volt, itt a lakosság 69,1%-a mondta jónak az egészségét. A folyamatos követendő példaként emlegetett Ausztria a 11. helyet érte el az összehasonlításban 72,3%-kal, de Csehországban is 67,8% volt ez az arány. Érdekes, hogy Németországban, ahol hagyományosan jó az egészségügy, csak az emberek 63,2%-a gondolta úgy, jó az egészsége, így a németek az összehasonlításban a 22. helyen voltak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos következménye lehet a gyógyszerhiánynak: erre számíthatnak a patikákban a magyar betegek

A gyógyszerszektor szereplői egy ideje pedzegetik, hogy a gyógyszerhiány hatásait nem sokáig lehet már tompítani, mely a lakosságot is negatívan fogja érinteni.

Az egészség nem pénz kérdése, vagy mégis?

A felmérésben az európai gazdasági térség országai vettek részt, így 2020-ból van adat Norvégiából és Svájcból is, vagyis a kontinens két leggazdagabb országából. Figyelemre méltó, hogy ezekben az országokban mennyire magas volt azoknak az aránya, akik úgy érezték, jó az egészségük. Norvégiában 74,7% volt ez az arány, míg Svájcban 83,3%, ezzel pedig Európán belül itt tartották a legtöbben jónak az egészségi állapotukat. Természetesen mindkét ország jóval felette volt a 2020-as EU átlagnak, ami 69,5% volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar dolgozót betegíthet meg a saját cége: szörnyű igazságra derült fény

A rezsiemelés miatt a cégek is kénytelenek lecsavarni a fűtést, ennek viszont a munkavállalók látják kárát.

Szubjektív szempontok

Könnyű lenne párhuzamot vonni a magyar egészségügy évtizedek óta húzódó mostoha helyzete, a reformok elmaradása és aközött, hogy itthon ennyire rossz eredményt értünk el az egészséget vizsgáló kutatásban, azonban közel sem ennyire egyszerű kérdésről van szó.

Nem szabad viszont elfelejteni, hogy itt egy nagyon szubjektív felmérésről van szó.

A kutatásban nem arról kérdezték a válaszadókat, milyen az orvos által megítélt egészségi állapotuk, vagy van-e valamilyen krónikus betegségük, esetleg tartós egészségügyi problémájuk. A válaszadóknak a felmérésben arra kellett válaszolniuk, ők maguk hogyan ítélik meg az egészségüket; abba pedig, hogy valaki, hogy érzi magát, belejátszhatnak olyan tényezők, mint a válaszadók társadalmi és anyagi helyzete, vagy éppen a mentális állapotuk.

A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje 2022

Alig heverte ki a világ a pandémiát, februárban máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, emelkednek a vállalkozások és a háztartások energiaköltségei, nem mellesleg évtizedes rekordokat döntöget az infláció Magyarországon, egyes élelmiszerek pedig Európán belül nálunk emelkednek a legyorsabban. Egy ilyen mozgalmas, kiszámíthatatlan év végén kíváncsiak vagyunk hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki!

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás élesedik az orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint

A parlament tegnap délután 136 igen és 56 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az egészségügyi átalakításról szóló törvénycsomagot.