Van menekülőút a rettegett népbetegség elől: kevés magyar ismeri a módszert, életet menthet

A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak az Európai Unióban és Magyarországon is. Az EU-ban 2019-ben 100 halálesetből 37-ért, míg hazánkban 49-ért felelős ez a betegségcsoport az Eurostat adatai szerint.2 A szakértők egyetértenek abban, hogy a betegségeket sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani, ezért az egészséges életmód és a prevenció népszerűsítése különösen fontos a szív egészségének szempontjából.

Tíz európai országban, Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, valamint Törökországban végzett felmérés ezért annak járt utána, mennyire tájékozottak az emberek a szív egészségével összefüggő témakörökben. Jó hír, hogy a felmérés szerint a magyar megkérdezettek az átlagnál jóval tájékozottabbak.

Tájékozottságból jeles

A magyar válaszadók 91 százaléka ugyanis tudta, mi az az EKG (elektrokardiogram), ez pedig kiemelkedő érték a vizsgált országokat tekintve – ennél valamivel magasabb arányt (93 százalék) kizárólag a szerb válaszadók értek el. Preventív lépések terén is jeleskednek magyar megkérdezettek, akiknek a négyötöde (80 százalék) mért az elmúlt hat hónapban vérnyomást, amely a bolgárok 81 százaléka után a második legjobb aránynak bizonyult a vizsgált országok körében.

A válaszadók több mint fele (64 százalék) ismerni is véli a vérnyomáscsökkentés különböző módszereit is, azonban ez sokak számára leginkább (49 százalék) gyógyszeres megoldást jelent. A megelőzést segítő módszerek, mint például az egészséges táplálkozás (13 százalék), a pihenés (11 százalék), mozgás (6 százalék) vagy a stressz kerülése (5 százalék) már lejjebb kerültek a prioritáslistán. A felmérésben szereplő országok közül egyedül a görögök és a horvátok jelölték nagyobb arányban az egészséges táplálkozást a gyógyszeres megoldásoknál. A fizikai aktivitás fontosságának felismerése azonban még a legmagasabb arányt elérő cseheknél sem érte el a 20 százalékot.

A felmérésből kiderült az is, hogy a magyar válaszadók nyitottak az okoseszközök nyújtotta egészségügyi szolgáltatásokra 78 százalékuk nyilatkozta azt, hogy használná az EKG funkciót az okosóráján, ha az elérhető lenne. E tekintetben a női nyilatkozók 82 százalékos aránnyal nyitottabbnak bizonyultak, szemben a férfiak 73 százalékával.

Már huszonévesen is vigyázni kell a szívünkre

A szívünk egészségével kapcsolatos tudatosság olyannyira kiterjed, hogy a magyar válaszadók szerint a kérdéssel nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni. Közel egyharmaduk a húszas éveket, 36 százalékuk pedig a harminc éves kort válaszolta arra a kérdésre, hogy mikor kell elkezdeni törődni a szívünk állapotával. A 18-29 éves korosztály különösen fontosnak tartja a kardiológiai prevenciót: a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy oda kell figyelni a szívbetegségekre már ebben az életkorban.

Ugyanakkor a felmérése rámutatott arra is, hogy a 20-30 évesek kevésbé tudatos tagjai figyelmen kívül hagyják az esetleges negatív szív-egészségügyi tüneteket. A fiatalabbak sok tekintetben hajlamosak elhanyagolni egészségüket – sokuk fizikai aktivitása alacsony, nagyobb valószínűséggel használnak stimulánsokat, és kevésbé figyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

Íme, amelyek szó szerint megdobogtatják a magyar válaszadók szívét

A magyar válaszadók 91 százaléka szerint a mentális állapot kihatással van a szív működésére. Noha a megkérdezettek harmada szerint nincs olyan orvosi kifejezés, hogy „összetört szív”, a válaszadók mintegy fele egyetért abban, hogy az erős érzelmek képesek akár fizikai károkat is okozni a szívizomban.

 Ezzel némileg összhangban vannak azok a tényezők is, amelyektől szó szerint hevesebben ver a magyar válaszadók szíve: a döntő többség ugyanis a stresszt és az izgatottságot (30-30 százalék), valamint az idegességet (21 százalék) jelölte meg kiváltó okként, és csak ezek után következett a sport tevékenységek köre (13 százalék). Az érzelmek pedig, mint a szeretet, szerelem a válaszadók 10 százalékának dobogtatja meg a szívét és ebben úgy tűnik, Görögország (26 százalék) és Szlovákia (6 százalék) kivételével nagyjából hasonlóan vélekedünk a kutatásban részt vevő többi európai országgal.

Okoseszközök az egészség szolgálatában

A betegségeket sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani, ezért az egészséges életmód, valamint a megelőzés népszerűsítése kulcsfontosságú.

Az egészségmegőrzés területén a jövőben még fontosabb szerepet játszhatnak a mindenki számára elérhető, viselhető okoseszközök. Fontos eredmény, hogy az emberek túlnyomó többsége nyitott ezeknek az eszközöknek a használatára

– hangsúlyozta Thomas Liu, a Huawei Fogyasztói Üzletágának magyarországi igazgatója.