Évente 2000 magyar nő hal bele, hogy nem fordul időben orvoshoz: ilyen tünettel nem érdemes várni

A korai stádiumú emlődaganat sok esetben teljesen tünetmentes, ráadásul az otthoni önvizsgálattal sem kitapintható. Ezért is kiemelten fontos a rendszeres szűrővizsgálat, ugyanakkor nem mindegy a diagnosztikai módszer sem.

Figyelembe kell venni a beteg életkorát, a családi előzményeket, van-e emlő implantátuma, és a vizsgált egyén preferenciáit is. A röntgen mammográfia érzékenysége – vagyis, hogy milyen százalékban mutatja ki a daganatos elváltozásokat – magasabb, mint az ultrahangé, de jelentősen alacsonyabb, mint az MR-vizsgálaté

– hangsúlyozza a dr. Vértes András, aki egy, a Radiology szakmai folyóiratban néhány napja publikált nemzetközi kutatásra is szólt, amely a kontrasztanyagos emlő MR és a mammográfia diagnosztikai hatékonyságát vizsgálta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért jut be az orvoshoz soron kívül a magyar elit 2022-ben: nem titok, itt az árlista

A koronavírus-fertőzésen átesettek magyarok száma több mint 2 millió is lehet, így a a poszt-covid szindróma hosszú távú hatásaival feltehetően sok magyarnak is számolnia kell.

„Közismert, hogy az MR hatékonysága 95 százalék felett van, ráadásul a röntgennel ellentétben egyáltalán nem jár sugárterheléssel. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a röntgenes emlőrákszűrés érzékenységi korlátja   nem megfelelő a sűrű, feszes, dens emlők esetében. A digitális emlő tomoszintézis (DBT) és az ultrahang hasznos kiegészítő eszűrési módok, de az emlő MR – különösen a kontrasztos – a legérzékenyebb képalkotó eszköz a sűrű szövettel rendelkező nők számára” – emelte ki a RadiVert MR Diagnosztikai Központ főorvosa, aki egy másik kutatásra is kitért.

„Egy osztrák munkacsoport szakirodalmi áttekintést végezett, hogy összehasonlítsa a két technika érzékenységét, specifikitását és negatív prediktivitását.  Az áttekintés hét tanulmányból származó adatokat tartalmazott, amelyek 1137 emlő léziót vizsgáltak; ezek közül 654 rosszindulatú és 483 jóindulatú volt. A tanulmányban bebizonyították, hogy az emlő MR nagyobb érzékenységet (97 százalék vs. 91 százalék) szenzitivitást és alacsonyabb negatív valószínűségi arányt mutatott, de a specificitása minimálisan alacsonyabb volt, mint a hagyományos röntgen mammográfia az emlőrák kimutatására.  

Az Utrechti Egyetemi Orvosi Központ vezetői megjegyezték, az emlő szűrővizsgálatok mindenképpen szükségesek, és a választás a kontrasztos röntgen mammográfia és az MR mammográfia között női preferencia. Míg az első vizsgálat a röntgen technológiára támaszkodik, és sok tekintetben hasonlít a hagyományos mammográfiához, addig az MR nem használ ionizáló sugárzást, és elkerüli az emlőkompressziót

– fejtette ki a prevenciót szívügyének tekintő főorvos, kiemelve, hogy az emlőeltérések kimutatására a 1.5 Teslás MRI készülék a legalkalmasabb.

Kiknek javasolt a nagy hatékonyságú emlő MR?

• Akiknél magas az emlőrák kockázata, és a felmenőik között előfordult emlő-, petefészek- vagy petevezetékrák,
• akiknél genetikai mutáció található a BRCA1 vagy BRCA2 génben,
• 50 évnél fiatalabb hölgyeknek, akiknek feszes, úgynevezett denz emlőjük van,
• akiknél hagyományos mammográfiai módszerrel igazolták az emlődaganatot, de a sikeres kezelés miatt további információra van szükség,
• akiknél az egyik emlőben rákot azonosítottak: a másik, egészségesnek tűnő mell esetében elengedhetetlen a nagy hatékonyságú MR-vizsgálat,
• akik kemoterápián vesznek részt, mert fontos ellenőrizni a kezelés hatékonyságát,
• mellimplantátummal rendelkező nőknek, főleg szivárgásra utaló tünetek esetén,
• akik gyanús csomókat fedeznek fel a hónaljban.

Dr. Vértes András arra a szomorú tényre is rávilágított, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent a szűrések száma. „Ezt bizonyítja a későn felfedezett emlőrákos esetszámok emelkedése is. Fontos, hogy a nők rendszeresen járjanak emlőszűrésre, hiszen a korai diagnózis életmentő lehet. Ezért hoztuk létre a RadiVert Lady MR programot, amely nemzetközi szakmai ajánlásokra és a Familial MRI screning trial (FaMRIsc) program eredményeire épül a magas rizikójú nők esetében. A komplex vizsgálat célja a tüneteket és panaszokat még nem okozó daganatok kiszűrése, valamint a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése” – fogalmazott dr. Vértes András.