Mi az a majomhimlő? Mik a majomhimlő tünetei?

Az elmúlt hónapokban a világ számos pontján - az USA-ban, Ausztráliában, a Közel-Keleten, és Európában is megjelent a majomhimlő vírus. Magyarországon az első majomhimlő vírust hordozó beteget 2022. május 31-én regisztrálták - a 38 éves firfi állapotáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Mi az a majomhimlő?

A majomhimlő egy zoonózis-fertőzés. A majomhimlő vírust 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen. A nyugat-afrikai törzsből származó vírus halálozási aránya kb. egy százalékos, míg a kongói törzs súlyosabb, az akár 10 százalékos halálozással is járhat.

Mik a majomhimlő tünetei?

A majomhimlő vírus fertőzést kezdetben rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, hátfájás, és láz jelzi; majd megjelennek a kiütések, hólyagok a fertőzöttek testén. A kiütések elsősorban az arcon, a kezeken és a lábakon jelentkeznek, súlyosabb esetben az egész testre is kiterjedhetnek.

A majomhimlő tünetei közül a kiütések rendkívül ijesztőek és fájdalmasak is lehetnek, viszont az eddigi adatok azt mutatják, hogy a majomhimlő betegség általában enyhe lefolyású.

A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak. A kiütések - más himlőfertőzéshez hasonlóan - kiemelkednek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak. A kiütések a nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, de kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögött, mint erősítő tényező

- árulta el Dr. Kemenesi Gábor virológus, aki azt is hozzátette, hogy a tünetek 2-4 hétig is eltarthatnak.

Hogyan terjed a majomhimlő?

A mojomhimlő vírust általában állatok adják át az embereknek, nevével ellentétben (1958-ban majmokban fedezték fel, erre utal a név) ma már főként rágcsálók terjesztik. A mostani megbetegedések viszont arra engednek következtetni, hogy a legtöbben a majomhimlő betegséget közösségi átvitel útján kaphatták el.

Dr. Kemenesi Gábor Facebook-on megjelent írásából kiderül, hogy a fertőzés állatról a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel terjed.

Testváladákokkal és légúti cseppekkel is terjedhet, ám semmiképp sem keverhető össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Itt egy nehézkes, hosszú és közeli kontaktust követelő terjedés ismert, így főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe egy-egy terjedési esemény során.

A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam kb. 5-től 13 napig tart.

Van majomhimlő oltás?

Célzott gyógyszeres terápia nincs, de a fekete himlő oltás szóba jöhet a majomhimlő vírus esetében is. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák ugyanis bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is.