Mit lehet eddig tudni a majomhimlőről? Ezek a betegség tünetei, egyre több országban észlelik

Eddig 11 országban észleltek majomhimlős eseteket, de a WHO mindeddig nem nevezte meg ezeket a helyeket. Ugyanakkor a Global Health folyamatosan gyűjti az adatokat, és a portál közlése szerinte mindeddig több mint 100 esetről tudni.

A szakemberek szerint ezekben az országokban azonosították eddig a betegséget:

• Anglia
• Portugália
• Spanyolország
• Egyesült Államok
• Kanada
• Svédország
• Olaszország
• Franciaország
• Belgium
• Ausztrália
• Németország

Egy Facebook-csoportban pedig Dobson Szabolcs zakgyógyszerész, gyógyszerengedélyeztetési szakértő összefoglalta, hogy mi mindent is kell tudni a betegségről: a szakember szerint tömeges megbetegedések nem várhatóak.

A majomhimlő a leggyakoribb Közép- és Nyugat-Afrika távoli részein. A régión kívüli megbetegedések gyakran az e területre való utazáshoz kapcsolódnak. Két fő törzse létezik: a kongói törzs, amely súlyosabb - akár 10%-os halálozást is elérhet, és a nyugat-afrikai törzs, amelynek körülbelül 1%-os a halálozási aránya. Az Egyesült Királyságban előforduló eseteket nyugat-afrikai törzsként jelentették

- húzta alá Dobson Szabolcs, aki elmondta, a vírus szoros érintkezés útján terjed, mind állatokról, mind - ritkábban - emberekről. Először 1958-ban találták meg majmoknál, és innen ered a név is, bár ma már a rágcsálókat tekintik fő gazdaállatnak. Emberben először 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A majomhimlő kezdeti tünetei közé tartozik

• a fáradtság,
• láz,
• nyirokcsomó-duzzanat,
• izomfájdalmak,
• hátfájás stb.

A jellegzetes kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak. A kiütések más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak. A nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek.

A majomhimlő és a fekete himlő rokonok, így a fekete himlő elleni védőoltás hatásos a majom himlő ellen is (legalább 85%-os hatásossággal afrikai adatok szerint)

- húzta alá Dobson Szabolcs.

Megszólalt Kemenesi Gábor virológus is, aki szerint a majomhimlő semmiképp sem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés.

Mivel egy jelenlegi ismereteink szerint emberről-emberre nehezen terjedő fertőző betegségről van szó, itt egyelőre főként a fertőzöttekkel közeli kontaktust ápolók jöhetnek szóba. A mostani esetek hátterében álló terjedésnél néhány klaszternél szóba került a szexuális kontaktus során történő közeli érintkezés, így a nagy-britanniai hatóságok erre külön fel is hívták a figyelmet ám korai még kőbe vésni bármit, a többi esetnél még nem tudni mi állhat a terjedés hátterében

- írta Kemenesi.