A pánikbetegség tünetei: Tudd meg, mi a pánikroham, mitől alakul ki a pánikbetegség, mit tegyünk pánikroham esetén?

Veled is előfordult már, hogy szinte megmagyarázhatatlan módon elfogott a rémület, szédülni kezdtél, vagy nem kaptál levegőt? Ha igen, nagy eséllyel egy pánikrohamot éltél át, ami gyakoribb esemény, mint gondolnád - azonban az egyszeri alkalmakkal szemben a pánikbetegség nem tréfa, a betegekre pedig oda kell figyelni, nehogy szövődmények alakuljanak ki!

Cikkünkben a pánikbetegség és a pánikroham kapcsán nyújtunk felvilágosítást olvasóink részére. Eláruljuk, pontosan mi az a pánikbetegség és mik a pánikbetegség okai, mit lehet tenni pánikroham ellen és hogyan történik a pánikroham kezelése szakszerűen, a hétköznapokban. Arra is fényt derítünk, mi a pánikbetegség tünetei, mitől alakul ki a pánikbetegség és mi a teendő pánikroham esetén, ha mi magunk éljük át azt, vagy ha látjuk, hogy valaki épp egy pánikroham kellős közepén van. Vajon segíthet önmagunkat megismerni egy pánikbetegség teszt? Hogyan segít egy szakember a pánikroham ellen küzdő betegeknek?

Mi a pánikbetegség?

Pánikbetegségnek hívjuk azt az állapotot, amikor valaki ismétlődő jelleggel él át pánikrohamot, vagy folyamatosan szorong egy esetleges következő pánikroham miatt. A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokonbetegségei a generalizált szorongás, a különféle fóbiák, a kényszerbetegségek es a poszttraumatikus stressz szindróma, amelyet a betegek valamilyen nagyobb megrázkódtatás, trauma után élnek át. A pánikbetegséget korábban a rossz idegállapotra és a sok stresszre vezették vissza, ám ma már önállónak számító, elfogadott betegség.

A pánikbetegség okai többnyire tisztázatlanok, ám a pánikrohamok hátterében feltételezhető, hogy csökkent a neurotranszmitterek (idegrendszeri ingerületátvivő anyagok) mennyisége. A pánikbetegség nem összekeverendő más szorongásos betegségekkel: az alapvető különbség a szorongás és a pánikbetegség között az, hogy míg a szorongás folyamatos, hosszan tartó kellemetlenséget okozhat, a pánikbetegség velejárója, a pánikroham váratlanul, villámcsapásszerű hirtelenséggel jön el.

A pánikbetegség gyakran együtt jár más pszichés problémákkal is: ilyen lehet többek között a klinikai depresszió, de előidézheti a pszichoaktív szerek gyakori használata is - más mentális problémákhoz hasonlóan a pánikbetegség tünetein is ronthat az alkoholizmus és a gyógyszer- vagy drogfüggőség. Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a pánikbetegség és az öngyilkossági hajlam között, habár erre nincs szilárd bizonyíték. A pánikroham tünetei elsőre nagyon hasonlóak lehetnek egy szívrohamhoz, ezért sokan mentőt hívnak miatta.

A pánikbetegség természete rejtélyes: a pánikbetegség (a nagy gyakorisággal ismétlődő pánikrohamok) hossza eltarthat hónapokig, sőt, évekig. A súlyosabb eseteket mindenképpen kezelni kell, hiszen a pánikbetegség és a folyamatos szorongás egy esetleges pánikroham bekövetkezésétől rontja a beteg munkaképességét, élvezhetetlenné teszi a hétköznapokat, illetve káros hatással lehet a beteg emberi kapcsolataira is. A hosszabban, például hónapok óta fennálló pánikbetegség véletlenszerűen is megszakadhat (spontán öngyógyulás), ám ez a ritkább eshetőség. A pánikbetegség megszűnését általában egy kifejezetten pánikbetegek számára létrehozott kezelés idézheti elő. Mindemellett a pánikbetegség a legtöbb mentális zavarra való hajlandósággal egyetemben örökletes is lehet, habár számos embernél bérmiféle családi előzmény nélkül alakul ki a probléma.

Mi a pánikroham? Milyen egy pánikroham?

A pánikroham összességében egy olyan koncentrált szorongásos epizód, ami hirtelen csap le az áldozatára, kifejezetten intenzív testi és lelki tüneteket okozva. A pánikroham amilyen hirtelen jön, olyan gyorsan is távozik: a kritikus időintervallum eltarthat néhány percig, de maximum félóra alatt lezajlik. A pánikroham átélői ez idő alatt megmagyarázhatatlan, elviselhetetlen halálfélelemről számolnak be, olyan súlyos fokú vegetatív idegrendszeri tünetekkel, mint az érzelmi és viselkedésbeli irányvesztés, a menekülési kényszer, a megőrüléstől és a haláltól való félelem. A pánikroham tünetei közé tartozik továbbá a mellkasi fájdalom és a lélegzet elakadása - ezek a fuldokláshoz hasonló élmények csak még inkább erősítik az elkerülhetetlen vég érzetét és növelik a kétségbeesést. A pánikroham tünetei változatosak lehetnek, amelyeket a következő listában összesítettünk:

• megmagyarázhatatlan félelem, rettegésérzet: halálfélelem, megőrüléstől való félelem, kontrollvesztéstől való félelem (akarata ellenéle ostobaságot tesz, öngyilkos lesz stb.)
• megrögzött, kényszeres gondolatok (pl. hétköznapi problémák felnagyítása);
• menekülési, segítségkérési vágy;
• felgyorsult, felerősödött szívverés, esetenként veszélyesen megemelkedett pulzus;
• zsibbadó végtagok, arc vagy nyelv;
• ájulásérzés, szédülés, émelygés, hányinger;
• nehézlégzés, belégzési problémák, fulladásérzés;
• mellkasi fájdalom, illetve nem fájdalom jellegű kellemetlen mellkasi érzés;
• fokozott izzadás;
• paresztézia (szurkáló, viszkető érzés a kezeken, a lábakon, gyakran a szájban és az arcon is);
• gyomorgyengeség, gyomorgörcs, hasfájás, hasmenés;
• reszketés, remegés;
• elpirulás, mellkasi bőrpír, csalánkiütés szerű bőrpír;
• derealizáció (érzékelési zavar, álomszerű érzés);
• disszociáció (időbeli és térbeli kontrollvesztés);
• deperszonalizáció (elszemélytelenedés, az önmagunkkal való kapcsolatvesztés érzése);
• az önmagunkba való bezáródás érzése, "üvegfal hatás", a külvilágtól való elszigeteltség érzése;
• rövid zuhanásérzés.

Érdekesség, hogy a pánikroham tünetei közül mindenkinél más és más kombináció fordulhat elő. Annak ellenére, hogy a hirtelen ránk törő félelemérzet és intenzív szorongás a legjellegzetesebb tünet, van, akinél éppen ez marad el, helyette inkább a pánikroham fizikai tünetei (magas pulzus, szédülés, rosszullét) okoznak problémát.

A pánikroham és a pánikbetegség előfordulása

A pánikrohamok és a pánikbetegség kialakulása tipikusan a fejlett országokra jellemző probléma, a nők között pedig kétszer gyakoribb, mint a férfiak esetében. A pánikbetegség a fiatal felnőttekre jellemző, leggyakrabban már 24 éves kor előtt jelentkezik az első pánikroham. A pánikbetegség maradandó károsodások nélkül a korai stádiumban gyógyítható a leginkább: egyes statisztikák szerint a nők hajlamosabbak szakemberek segítségéért folyamodni, míg a férfiak inkább saját maguk próbálják orvosolni a helyzetet - gyakran öngyógyszerezés alkalmazásával vagy alkohollal.

Megkülönböztetjük az elszeparált, alkalmi pánikrohamokat és a hosszantartó pánikbetegséget. Mindenképpen fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy egy-egy alkalmi pánikroham nem számít kóros eseménynek, sőt, az egészséges felnőtt lakosság 10%-a átél egyet évente, a lakosság nagy hányada pedig átélte életében legalább egyszer azt. Akkor számít a pánikroham már betegségnek, ha az gyakran és rendszeresen előfordul velünk, ezáltal rontja az életminőséget és tartós szorongást okoz. Utóbbi esetben mindenképpen kérjük pszichológus vagy pszichiáter szakorvos segítségét.

A pánikbetegség okai: mitől alakul ki a pánikbetegség?

A pánikbetegség okai az ingerületátvivő anyagok alacsonyabb szintjén kívül ismeretlenek, azonban későbbi pánikrohamot kiválthat az, ha a beteg felidézi, milyen a pánikroham érzése, milyen volt az első pánikroham. Érdekesség, hogy az első pánikroham minden beteg számára emlékezetes élmény: már az első pánikroham felidézése is olyan intenzív félelmet, szorongást válthat ki a betegből, ami újabb rohamot idézhet elő - ezáltal egy öngeneráló folyamatot létrehozva.

A pánikbetegség következményei: mi a legrosszabb a pánikrohamokban?

A pánikbetegség során a legsúlyosabb probléma az, hogy a beteg állandóan stresszel egy esetleges pánikroham kitörésén, éppen ezért articipációs szorongás (állandósult szorongásos érzés) alakul ki benne. Ez önmagában sem kellemes, de a szorongás miatt kialakulhat a pánikbetegség elszenvedőjében egy elkerülő, fóbiás magatartás és súlyosabb esetekben a depresszió. Mivel a pánikbeteg emberben mély nyomot hagyott az első pánikroham, sokan tudatosan kerülik az akkor kialakult szociális és magatartásbeli szituációkat, sőt a helyszíneket is, attól félve, hogy azonos helyszínen azonos érzelmeket élhetnek át.

Fóbia VS pánikbetegség

Fóbiának nevezzük azt az enyhe szorongásos vagy akár enyhébb, heveny pánikrohamot érintő tudatállapotot, ami egy vagy több, meghatározott élethelyzethez, térbeli állapothoz vagy konkrét dologhoz köthető. Gyakori hétköznapi fóbiák például az agorafóbia (kellemetlen érzés, pánik a nagy tömegben), a tériszony, a víziszony vagy a bezártságtól vagy az elszigeteléstől, a segítségnyújtás hiányától való félelem, illetve gyakori a mások előtt való szerepléstől vagy bizonyos élőlényektől (pl. pókok, békák) való rettegés. A lényeg, hogy a fóbiás betegek akkor élik át a pánikot, ha találkoznak a fóbia tárgyával - ugyanígy a szorongás megszűnik, ha a fóbiát kiváltó októl is eltávolodunk. Ezzel szemben a pánikbetegség kiváltotta pánikroham bárhol, bármilyen élethelyzetben rátörhet a betegre. A pánikbetegség és a fóbiás problémák gyakran összekapcsolódhatnak, gyakori, hogy maga a pánikroham a fóbia tárgya.

Pánikbetegség teszt: hogyan jöjjünk rá, hogy pánikbetegek vagyunk-e?

Az interneten számos pánikbetegség teszt elérhető azok számára, akik arra gyanakodnak, pánikrohamaik sűrűbbek annál, mint amelyet orvosilag még egészségesnek tartunk. Ebből a célból érdemes több, különböző megközelítésű szakirodalomban utánanéznünk a betegségnek, illetve objektív módon elemeznünk rosszulléteinket és megpróbálnunk feltárni a kiváltó tényezőt. Ha a pánikbetegség tünetei vagy a pánikroham tünetei közt, amelyeket fent részletesen leírtunk, egyszerre legalább 3-5 megtörtént, nagy valószínűleg egy pánikrohamot éltünk át. Ha az olvasás során saját problémáinkra ismertünk, a pánikrohamok pedig ismétlődnek, kérjünk hivatalos diagnózist egy pszichológustól, pszichiátertől.

Mit tegyünk pánikroham esetén, ha mi éljük át?

Az első pánikroham mindenki számára ijesztő élmény: sokszor csak a roham lezajlása után tudatosul az emberekben, hogy mi is történt velük. Azonban, ha a pánikroham közben az elszenvedőben tudatosul, hogy minden rendben van, ez csak egy roham, tudatosan meg is nyugtathatja önmagát. Ilyenkor, ha lehetőség van rá, érdemes félrevonulni és leülni vagy leguggolni felhúzott térdekkel. Koncentráljunk a helyes légzésre, számoljuk a ki és belégzés hosszát (ez a figyelmet is eltereli), ugyanis, ha a légszomjnak vége, a pánikroham sem tart már sokáig. Ha a környezetünkben valaki látja, hogy éppen egy pánikrohamot élünk át, fogadjuk el a segítségét és hagyjuk, hogy megnyugtasson.

Mi a teendő pánikroham esetén, ha más került bajba?

Aki pánikrohamot él át, néhány percen keresztül nagyon sebezhető, hiszen akár halálfélelmet is érezhet. Éppen ezért, ha egyik hozzátartozónkkal, barátunkkal, vagy akár egy idegennel történik meg, járjunk el segítőkészen: segítsünk neki leülni, nyugtassuk meg, maradjunk vele, amíg tart a pánikroham, esetleg kínáljuk meg egy pohár vízzel, ha kiszáradt. A pánikroham teljesen magától múlik el, nem befolyásolhatjuk, ám megkönnyíthetjük másoknak az elviselését.

A pánikbetegség kezelése: hogyan kezelhető a pánikbetegség?

Habár a pánikroham önmagában nem veszélyes jelenség, visszatérő pánikrohamok, pánikbetegség esetén mindenképpen szakorvoshoz kell fordulnunk, hiszen könnyen állandósulhatnak egyes tünetek, például a magas vérnyomás, illetve kialakulhat fóbiás tudatállapot, generalizált szorongás és depresszió is. A pánikbetegség ellen a szakemberek két kezelési utat kínálnak: az egyik a pszichoterápia, a másik pedig a gyógyszeres kezelés, mindemellett a pszichológus, pszichiáter elláthat olyan tanácsokkal is, amelyeket, ha megfogadunk, a hétköznapokban csökkenthetjük az általános szorongást és a stresszt is. Nézzük, melyik módszerrel, hogyan kezelhető a pánikbetegség!

Pánikbetegség ellen pszichoterápiával

A pánikbetegség kezelése a páciens és a pszichológus/pszichiáter közötti bizalmas klímán, a biztonságérzeten alapszik. Pánikbetegség ellen a leggyakrabban kognitív viselkedésterápia (a beteg megtanulja, hogyan kezelje a pánikhelyzetet) vagy csoportterápia (célkeresztben a pánikbetegség, mint probléma megértése) alkalmazását javallják. Egyes esetekben a hagyományos pszichoanalízis alkalmazása is felmerül, ami leginkább a pánikbetegség személyes okainak feltárására irányul.

A pszichoterápiák mellett gyakori gyógymód a különböző stressz- és pánikkezelő tanfolyamokon, ön- és időmenedzsmenten alapuló tréningeken, tanfolyamokon való részvétel. A fóbiás betegek kezelése ellenben máshogy történik: náluk a fóbia tárgyához való fokozatos hozzászoktatás, a lépcsőfokról lépcsőfokra történő előre menetel a cél. Az út végén jó esetben a betegnek sikerül feldolgoznia azt, hogy félelme alaptalan.

Pánikbetegség ellen gyógyszerekkel

Abban az esetben, ha a pánikbetegség enyhe fokú, a beteg pedig képes kontrollálni azt a hétköznapokban, nem alkalmaznak gyógyszeres kezelést. Abban az esetben, ha a pánikbetegség súlyos és kihatással van a mindennapokra, a szakorvos benzodiazepán tartalmú készítmények felírásával próbálja elejét venni az újabb rohamok kialakulásának - ezeket csak korlátozott mennyiségben és ideig alkalmazzák, mert könnyű hozzájuk szokni.

A pánikbetegség kezelése hosszú távon leginkább antidepresszánsokkal történik, amelyek a szerotonin, a noradrenalin és a dopaminszintre hatnak. Ezeknek a gyógyszereknek jelentkezhetnek bizonyos mellékhatásaik - ezesetben más gyógyszer szedésére kell a betegnek átállnia. A gyógyszeres kezelést nem szabad egyszerű megszakítással abbahagyni, ehelyett az adagok folyamatos csökkentésével, végül a gyógyszer elhagyásával kell a betegnek leállnia a kúráról. Szélsőségesen súlyos pánikbetegség esetén a beteg kaphat klinikai kezelést is infúzióval, ritkább esetben neuroleptikumokkal.

Mind a pszichoterápiás, mind a gyógyszeres kezelés hatékony gyógymód a pánikbetegség megszüntetésére. A probléma feldolgozása általában néhány hetet vesz igénybe, ellenben a hosszantartó pánikbetegség, ha beépült a beteg személyiségébe és maradandó testi, lelki és szociális szövődményeket okozott, hosszan tartó és figyelemigényes kezelés szükségeltetik.

Pánikbetegség ellen gyógynövényekkel

Néha maga a szakember tanácsolja, általában viszont öngyógyítás céljából választják a betegek a természetes "gyógyszereket". A pánikroham ellen gyakran vitaminokkal és ásványianyagokkal védekezhetünk (B-vitamin, folsav, magnézium), emellett nyugtató hatású teákat is érdemes fogyasztani (Györgytea, citromfű, macskagyökér, orbáncfű vagy komló). Fontos kiemelnünk, hogy szakorvosi vélemény nélkül nem szabad kevernünk az orvos által felírt készítményeket különféle nyugtató teakeverékekkel!

Egészséges életmód és mozgás

Lehet, hogy sokszor hallottuk már, de a legjobb természetes gyógymód a szorongásos és lelki eredetű problémákra nem más, mint az egészséges, stresszben szegény életmód. Szervezzük tudatosan napirendünket: kerüljük az olyan munkahelyet, ami túl stresszes nekünk, feküdjünk le aludni időben, táplálkozzunk egészségesen (sok rost, kevés szénhidrát), illetve minden héten szorítsunk időt legalább 2-3 óra sportra, amellyel szív- és érrendszerünknek is jót teszünk.

Összegzés: hogyan küzdjünk a pánikroham ellen?

A pánikroham önmagában nem betegség és nem is káros egészségünkre, amíg nem válik rendszeres problémává. Ha hajlamosak vagyunk a pánikbetegségre, álljunk rá mindig készen, de ne stresszeljünk rá, ne alakuljon át az alkalmi pánikroham állandó, fóbiás megbetegedéssé. Javasoljuk, hogy lehetőségeinkhez mérten éljünk egészségesen, gyakoroljuk be a pánikroham ellen hatásos légzőgyakorlatokat és kúráljuk magunkat egyszerű gyógynövényekkel is. Pánikroham közben próbáljuk tudatosítani önmagunkban, hogy minden rendben, nem fenyeget minket valódi veszély és próbáljunk megnyugodni, amíg el nem múlik. Ha úgy gondoljuk, hogy túl gyakran ér minket pánikroham és lehet, hogy inkább már pánikbetegségről van szó, akkor pedig kérjük ki egy, a témában jártas szakember véleményét!