Mi a depresszió: a depresszió tünetei, a depresszió jelei az arcon

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki eredetű probléma világszerte: az emberiség 3%-a átélt életében már legalább egyszer egy depresszív periódust. A depresszió és más lelki betegségek esetében is beszélhetünk különféle típusokról, mint például a mániás depresszió, vagy a nőknél a szülés utáni depresszió. Cikkünkben kifejtjük, mik a depresszió tünetei, milyen depresszió teszt elvégzése segíthet felismerni a problémáinkat, vagy például a szülés utáni depresszió mikor jelentkezik.

Mi az a depresszió?

A depresszió (súlyos depressziós zavar) olyan lehangoltságot jelent, amely hosszabb távon, minimum két héten keresztül fennáll. A depresszió tünetei, jellemzői egyénenként lehetnek eltérő erősségűek, ám minden depresszióban szenvedő egyénre jellemző a lehangoltság, az önbizalom hiánya, vagy a negatív önértékelés. Ilyenkor a szenvedő fél elveszti a lelkesedését, nem talál már örömet azokban a tevékenységekben, amelyek korábban felvidították, közönyössé, érdektelenné válik. Érdekesség, hogy a depresszió a fiatal felnőtteknél jelentkezik leginkább, főleg a 20-as, 30-as éveinkben és a nőknél kétszeres gyakorisággal fordul elő, mint a férfiaknál.

Milyen hosszú egy depressziós periódus?

A depresszió tünetei mellett a periódusok hosszúsága, gyakorisága is egyénenként változik, illetve a depressziós roham tünetei is más intenzitásúak lehetnek. Vannak, akik néhány évente élnek át egy-egy depressziós periódust, például, ha nehezen leküzdhető akadályokba ütköznek, vagy nem tudnak feldolgozni bizonyos eseményeket. Vannak, akiknél akut jelleggel fordul elő a probléma és vannak, akiknél a depresszió állandó állapottá válik: ekkor a betegség jobban meglátszik a beteg emberi kapcsolatain, munkavégzésén vagy tanulmányain. Mivel a depresszió alapvetően hatással van a beteg alvási szokásaira és táplálkozására is, egy hosszabb periódus megterhelheti az ember szervezetét.

A depresszió okai

Számtalan kutatás bizonyította már, hogy a depresszió egyik legfőbb oka a genetika: a beteg egyszerűen hajlamos erre a típusú lelki betegségre. A depressziósok körülbelül 40%-a genetikailag hajlamos rá, de ehhez a rizikófaktorhoz szorosan hozzá tartozik a beteg többi pszichológiai tényezője is (személyiség, traumák, érzelmi állapot-változások) és a környezete (munka, család, anyagi problémák stb.). Depressziót mindemellett okozhatnak mintegy mellékhatásként bizonyos típusú, erősebb gyógyszerek és egészségügyi problémák, de a túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás is kiválthatja.

A depresszió nem egyenlő a szomorúsággal

Sokan hajlandóak vagyunk összekeverni a szomorúságot és a depressziót. A két állapot között azonban van egy nagyon fontos alapkülönbség: míg a szomorúság vagy a veszteség átélése az emberi élet természetes részét képzi, éppen úgy, mint a boldogság érzete, addig a depresszió egy természetellenes állapot. Fontos kiemelnünk, hogy a gyászreakció sem depresszió, az ilyen eseteket külön kell kezelnünk!

A depresszió lelki okai

A depresszió és különféle traumatikus élmények sokszor összefüggenek. Ahogy fentebb írtuk, habár a depresszió mint természetellenes állapot nem egyenlő a szomorúsággal, okozhat tartós szomorúság vagy szorongás depressziót, illetve a depresszió lelki okai közé tartozhat az is, ha nagyobb sikertelenséget tapasztal a beteg a magánéletében (például nem tud munkát vagy párt találni és ez mélyülő szorongást okoz benne). Mivel a depresszió nagyban összefügg a beteg élénkségével, életkedvével, a tartós érdektelenség okai ugyanezekre a problémákra vezetnek vissza.

A depresszió és az öngyilkosság kapcsolata

A tévhitekkel ellentétben a depresszió nem jelent egyenes utat az öngyilkossághoz, de tény, hogy van kapcsolat a tartós hangulatzavarok és az öngyilkosság között. A depresszió elszenvedői 2-8%-ban saját kezűleg vetnek véget életüknek, ám ezekben az esetekben sem feltétlenül a depresszió a fő ok, ugyanúgy számít a beteg környezete, hogy mennyi és milyen segítséget kap ezen életszakaszának átvészeléséhez.

A depresszió diagnosztizálása

A lelki eredetű problémákat a pszichológusok, pszichiáterek vizsgálják a beteg önbevallásos panaszainak, mentális állapotának személyes felmérésén keresztül. Ha véleményünk szerint a depresszió tünetei jelentkeznek nálunk és úgy döntünk, hogy mihamarabb szakember segítségét szeretnénk igénybe venni, fontos, hogy teljes őszinteséggel számoljunk be arról, hogy mit érzünk, különben a szakember félrediagnosztizálhat bennünket, hiszen gyakran nagyon vékony a határvonal a különböző hangulat- és személyiségzavarok között!

Depresszió teszt

Depresszió gyanúja esetén a depresszió tünetei közül minimum 5-nek fenn kell állnia. Ha a listából több, mint 5 tünet illik ránk, érdemes kikérnünk egy szakember véleményét:

• napi szintű lehangoltság, szomorúság, üresség, megmagyarázhatatlan rossz kedv;
• örömtelenség, közöny, az érdeklődés teljes hiánya;
• az étvágy és a testsúly jelentős növekedése vagy csökkenése, vagy ezek váltakozása;
• alvászavarok: insomnia (kóros álmatlanság) vagy hypersomnia (aluszékonyság);
• motoros agitáció, vagyis szorongás hatására gépies mozgáskényszer;
• állandó fáradtság;
• libidócsökkenés;
• bűntudat, lelkiismeret-furdalás, akár ezek téveszméje;
• lecsökkent összpontosítási, összetett gondolkodási készség;
• befordulás, társaságkerülés és elmagányosodás;
• megnövekedett érdeklődés a halál témaköre iránt, az öngyilkosság fontolgatása.

A depresszió kezelése

A depressziót leginkább pszichoterápiával gyógyítják, de a gyógyszeres kezelés sem ritka, amikor a szakember antidepresszánsokat ír elő a páciens számára. A gyógyszeres kezelés hatása leginkább a súlyos esetekben látványos, ám nincs tisztázva, hogy végső soron az antidepresszánsok befolyásolják-e az öngyilkosság kockázatát. A depresszió típusától, súlyosságától függ, hogy a szakember milyen kezelést javasol, addig pedig, amíg nem tisztázódott a beteg mentális állapota, biztos, hogy nem javasolnak gyógyszeres kezelést.

A depresszió gyógyszeres kezelését számos érvvel ellenzik: az antidepresszánsok függőséget és kellemetlen, veszélyes mellékhatásokat válthatnak ki, nem beszélve a pánikrohamra való hajlamosság növekedéséről és a delíriumról. A legjelentősebb ellenérv azonban az, hogy a gyógyszerek csak a tüneteket csillapítják, a depresszió valódi, magánéleti vagy személyiségi okait nem lehet velük kezelni.

A depresszió kezelésében leginkább a hosszú távú pszichoterápia használ, ám ezt kiegészítendő a hozzátartozók segítő jelenléte, bátorítása és a beteg problémáinak meghallgatása elengedhetetlen. Az odafigyelő környezet, a szakember és esetlegesen a gyógyszerek alkalmazása a rendkívül súlyos esetektől eltekintve hatásos gyógymód.

Milyen testi tüneteket okoz a depresszió, mik a depresszió jelei arcon?

Gyakran merül föl az érdeklődőkben a kérdés, hogy mik a depresszió fizikai tünetei, mik a depresszio jelei az arcon és testünk más részein, illetve hogyan befolyásolja a depresszió a beteg megjelenését. A depresszió egyrészt befolyásolja a testsúlyt - akár hirtelen hízás, akár fogyás esetében -, azonban a súlyingadozás mellett más testi tüneteket is okozhat: ide tartozik például, hogy az érdektelenség, lehangoltság hatására a beteg a megszokotthoz képest nem törődik külsőjével (nem fésülködik, nem mossa ruháit stb.), az álmatlanság hatására nem ritka a karikás szem, a beesett arc sem.

A depresszio tünetei továbbá az alváshiányból eredő legangoltság, a sápadt és beesett arc, illetve gyakran a szem alatt húzódó sötét színű karikák - a beesett arc kelki okai közé tartozhat a depresszió, azonban más fizikai problémákat sem szabad kizárnunk, mint például a vashiány, vagy a vérszegénység, amik mind okozhatnak hasonló, depresszióra emlékeztető tüneteket. A depresszió jelei nőknél és férfiaknál eltérhetnek: míg a nők hajlamosabbak a begubózásra, míg a férfiaknak gyakrabban lehetnek agresszív megnyilvánulásaik.

Gyakori speciális esetek

Mániás depresszió (bipoláris zavar)

A depresszió gyakori speciális esete a mániás depresszió, másnéven bipoláris zavar. Ezt az állapotot nevezhetjük egyféle érzelmi hullámvasútnak is, ugyanis ebben az esetben a beteg nem csak depresszív periódusoktól szenved, azokat indokolatlan emelkedett hangulat, látszólagos jó kedv váltja fel. A periódusok hossza és súlyossága eltérő lehet, a depresszióhoz hasonlóan a fiatal felnőtteknél jelentkezik először. A mániás depresszió ritkább a simánál, mindössze a lakosság 1%-ára jellemző. A mániás depresszió okait leginkább biológiai tényezőkkel magyarázzák (a noradrenalin- és a szerotoninszint ingadozása, a rendszer komplex zavara).

Szülés utáni depresszió nőknél

A szülés utáni depresszió kifejezetten gyakori jelenség: a szülést követően a nők 50-85%-a átél egy ilyen periódust életében. A szülés utáni depresszió mikor jelentkezik? Nos, leggyakrabban a szülést követő hetekben jelentkezik és el is múlik hamarosan, ám a nők 10%-ánál huzamosabb ideig is fennmaradhat. Ekkor a depresszió okát az élethelyzetben kell keresnünk, ugyanis a munkaerőpiacról kiesett nők, akiknek egyetlen társaságuk a nap folyamán gyermekük, gyakran elégedetlenné válnak aktuális élethelyzetükkel kapcsolatban. Ebben a helyzetben kiemelt fontosságú az apa, a család és a barátok támogatása!

Hatással lehet a szubkultúra a depresszióra?

Leggyakoribb esetekben a kamaszgyermekes szülőket foglalkoztatja a kérdés: kialakulhat a depresszió zenekar, szubkultúra vagy valamilyen stílusirányzat hatására? A 2000-es évek végén például az emo szubkultúra kifejezetten népszerű volt az interneten és a kamaszok között, nem úgy, mint az aggódó szülők köreiben. Fontos kiemelnünk, hogy nem a szubkultúra tesz valakit depresszióssá, a depressziót kiváltó tényező már jelen van a beteg életében, környezetében, a zene pedig nem okozza a negatív érzelmeket, ám felerősítheti azokat.

Mit tegyünk, ha a depresszió tünetei jelentkeznek nálunk, ismerőseinknél?

Minden esetben érdemes beszélnünk a problémáinkról családunkkal, barátainkkal, ugyanis lehet, hogy egy kellemes, őszinte beszélgetés képes a felszínre hozni és megoldani a depresszív érzelmek gyökerét. Ha úgy érezzük, összetett helyzettel állunk szemben, nem tudjuk megnevezni a depresszió, depresszív hangulat okát, érdemes elmennünk egy szakemberhez, aki irányított kommunikációval segít megfejtenünk helyzetünk. Ha kifejezetten súlyos tüneteket észlelünk magunkon, rokonunkon vagy ismerősünkön, mindenképpen javasolt egy pszichológus, pszichoterapeuta felkeresése!