Szavaztak a maszkok kötelező használatáról: ezt fontos tudni, ha ki kell menned

Hétfő óta kötelező maszkot, vagy arcot eltakaró kendőt, sálat viselni a fővárosi boltokban, piacokon, a BKK járatain és a taxikban. A múlt héten a Pénzcentrum az Ipsos kutatásai alapján megírta, hogy Európában egyelőre nincs túl nagy kultúrája a maszkviselésnek, sok országban szkeptikusok a lakosok a védőeszközök kapcsán. Olaszország a kivétel, hiszen itt alakult ki elsőnek az európai gócpont, ami miatt több régióban kötelezővé is tették a maszkot: a felmérésre válaszadók 81 százaléka mondta, hogy a koronavírus okán felvették az arcmaszkot, ha mentek valahová. Kiderült, németek mindössze 20 százaléka használt szájmaszkot április 12-ig, ami valószínűleg növekszik majd, ahogy terjed a vírus és szigorodnak a szabályok. Franciaországban ajánlott a maszk viselése, a lakosság 34 százaléka hordja is azokat.

Mivel a felmérésben a magyarokat nem kérdezték meg, mi ezt akkor megtettük, hogy kiderüljön, nálunk mi a vélekedés: mindhárom kérdésre több mint 3200 válasz érkezett.

Ezek alapján kiderült, hogy a kitöltők kb. fele már a pesti korlátozás bevezetése előtt is ügyelt rá, hogy mindig legyen rajta maszk, ha emberek közé megy. 26 százalék csak akkor öltötte fel az arcot eltakaró eszközt, ha az valahol kötelező volt (egyes kisboltok például bevezették), 3 százalék pedig csak akkor vesz maszkot, ha eszébe jut. 21 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem szokott maszkot hordani.

Sok országban terjedt el az a vélekedés, hogy nincs értelme maszkot hotdani, ha az embernek nincsenek tünetei, az ausztáloknál 46 százalék jelentette ezt az Ipsosnak, az angoloknál is magas az arány (41%). Most a Pénzcentrum kérdésére válaszoló magyarok közül 72,87 százalék mondta azt, hogy akkor is van értelme hordani a maszkot, ha valakinek egyáltalán nincsenek tünetei, és több mint 27 százaléknyian vannak azok, akik szerint nincs semmi jelentőssége a dolognak.

A világon leginkább a japánok (58%) és a vietnámiak (55%) várják el, hogy a többiek maszkot hordjanak körülöttük, az olaszoknál is az emberek több mint fele (53%-a) felelte azt, hogy elvárja másoktól is a maszkviselést.

Most kiderült, hogy a Pénzcentrumnak válaszoló magyarok kétharmada elvárja a többi embertől is, hogy vegyen maszkot, ha emebrek közé megy, például bevásárolni. Tehát, összevetve az első csárttal: a lelkiismeretes maszkviselők egy része csak saját magára gondol, nem szúrja a szemét, ha valakin nincsen maszk.

Ugyanakkor érdemes észben tartani, amit Müller Cecília tisztifőorvos mondott a maszkokról: a "hétköznapi" orvosi maszkok, vagy otthon készült védőeszközök nem a viselőjét védik, hanem pont fordítva. A sebészi szájmaszkot békeidőben is használják műtéteknél, ennek az a célja, hogy meglegyen a "beteg felé való figyelem", őt védik egy-egy köhögés vagy tüsszentés bekövetkeztekor, a nyálcseppek terjedését akadályozza - sorolta a tisztifőorvos egy korábbi operatív törzs sajtótájékoztatón. A speciális szájmaszk védekezési iránya fordított, itt a viselőjét védi az eszköz. Ezen maszkok egy része szeleppel rendelkezik, épp azért, hogy hosszabb időn át viselhető legyen.

- húzta alá Müller Cecília, aki azzal indokolt, hogy kilégzéskor egy szelep kinyit a maszkon, és töményen kiereszti a beteg levegőjét. A textilmaszk akkor is hasznos, hogy ha egy adott helyen sok fertőzöttet feltételezünk, ezek a maszkok a nyálcseppek útját állják. A helyes maszkviselésről elmondta, a védőeszközt egyszer helyezzük fel - megmosott kézzel -, aztán pedig ne igazgassuk, hozzá se érjünk. Levétel után is alaposan mossunk kezet, és a maszkot is cseréljük le, mossuk ki 60 fokon. Az egyszer használatos sebészi maszkot azonnal a szemetesbe kell dobni viselés után. Leszögezte: a maszk nem helyettesíti a távolságtartást és a higiéniai szabályok betartását.