Így tarolja le a vidéket az elbocsátási hullám: Budapesten ezt is megússzák

A január-márciusi időszakban a munkanélküliek létszáma 173 ezer főre emelkedett, így a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. Ez 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, mint a nőket, és náluk a mutató stagnált, miközben a nőknél enyhe növekedés történt. A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 81 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 3,9 százalékra emelkedett - áll a KSH Gyorstájékoztatójában.

A most közzétett első negyedéves adatokból komolyabb következtetéseket levonni azonban még nem érdemes. A veszélyhelyzetet itthon 2020. március 11-én jelentették be (12-én lépett életbe), és március 17-től korlátozták az üzletek, vendéglátóhelyek nyitvatartását, így aki ebben az időszakban veszítette el a munkáját, azok feltehetően a 30 napos felmondási idő miatt még nem jelentek meg munkájukat vesztettként márciusban a rendszerben. 

De a számok így is beszédesek, és előrevetítik, hogy mit láthatunk majd a következő havi, május 27-én megjelenő áprilisi adatokban. Sőt, már azt is tudjuk (az Innovációs -és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságától származó írásból), hogy az országosan a regisztrált álláskeresők száma a vizsgált időszakban (március 30.-április 12.) a 14. heti 308 664 főről 15. hétre 320 624 főre nőtt, azaz egy hét alatt 11 960 fővel növekedett.

Adatozzunk!

Érdekes adatokat azonban már a márciusi számok közt is találhatunk. Kiderül például, hogy a hivatalos, 173 ezer főnyi munkanélküli közül legfeljebb alapfokú végzettségű 58,3 ezer (számuk 2019 utolsó negyedévéhez képest 8 ezerrel nőtt), a középfokú végzettségű, de érettségi nélküli munkanélküliek száma 47,7 ezer (számuk 2019 utolsó negyedévéhez képest 9,6 ezerrel nőtt), a középfokú végzettséggel és érettségivel rendelkezők helyzete maradt a legstabilabb, körükben nem emelkedett amunkanélküliek szám, sőt a statisztikák alapján többen dolgoztak közülük az első negyedévben, mint tavaly az utolsóban: a korábbi 49,1 ezer helyett már "csak" 48 ezer volt körökben azoknak a száma, akik 3 hónapon belül veszítették el munkahelyüket. Végül a felsőfogú végzettségűek közül 1,3 ezerrel több regisztrált munkanélküli van.

A területi eloszlása is változott a munkanélkülieknek, hogy ez a következő grafikon is látszik:

Komoly területi különbségek mutatkoznak, mint azt megszokhattuk: a fővárosban például még csökkenni is tudott a munkanélküliek száma 25,3 ezerről 22,4 ezerre, az észak-alföldi régióban viszont látványosan megnőtt már az év első negyedévében is.

2019 végén 53 ezren nyilatkoztak úgy, hogy azért lettek munkanélküliek, mert elveszítették az állásukat, idén az első negyedévben már többen, 64,5 ezren. Közfoglalkoztatott munkanélküliek valamivel kevesebben vannak, 11,4 ezren, számuk csökken.

De azt is érdekes megvizsgálni, hogy az utolsó negyedévben és az elsőben hogyan alakult szektoronként a munkanélküliek száma. Az utolsó grafikán a két adatsor közti különbséget szemléltetjük. Jól látszik, hogy az iparban és a szolgáltatószektorban dolgozók veszítették el főleg a munkájukat, a mezőgazdaságban ehhez képest minimális különbség a két negyedév adatai között.