Nem a járványok teszik tönkre a gazdaságot: ezek a betegségek okozzák a legtöbb kárt

Andrzej M. Fal pneumológus, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem (UKSW) professzora előadását azzal kezdte, hogy a különböző magatartásbeli, illetve környezeti jelenségek egészségügyi kockázatait hasonlította össze. A kockázati tényezőket három csoportra osztotta - írja a Világgazdaság. 

A hagyományos kockázati tényezők - mint az alultápláltság, a zárt terek levegőminősége, a vizek minősége vagy hiánya, a közegészségügy állapota, valamint a nem megfelelő higiénia - egyre csökkenő kockázatnak számít napjainkban világszerte. A modern tényezők között a városi levegő minősége, a közlekedés biztonsága, valamint a különféle foglalkozási ártalmak az előbbieknél magasabb, de egyre kevésbé fenyegető körülmények. Van azonban két olyan faktor, amelyet máig nem sikerült csökkenteni, sem féken tartani: az elhízás és a mozgáshiány,

A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint elégtelen fizikai aktivitás miatt évente 1,6 millióan, alkoholfogyasztás következtében 3,3 millióan, egészségtelen táplálkozás miatt 4,1 millióan, a bel- és kültéri levegő szennyezettsége következtében 6,8 millióan haltak meg világszerte. A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.

Az NCD-k a legnagyobb arányban nem a társadalmak legszegényebb rétegeit, hanem az alsó középosztály tagjait fenyegetik. A megbetegedések száma ebben a rétegben kiugróan magas. Ugyanakkor a szegényebb rétegek együtt sokkal nagyobb részben vannak kitéve az NCD-k, így a mentális betegségek kockázatainak, mint bármely társadalmi réteg.

- mutatott rá Fal. A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának. Fal szerint, ha energiánkat e betegségek elkerülésére, illetve gyógyítására fordítanánk, azzal azt érnénk el, hogy minden, az NCD-k elkerülésére befektetett dollár után a gyógyult betegek legkevesebb 7 dollárt termelnének vissza 2030-ig. Ehhez azonban először át kell gondolni a költségvetést.