Újabb ország elégelheti meg a különutasságot: a világ egyik leggazdagabb állama csatlakozhat hamarosan az EU-hoz

Ha az izlandi szavazók a közeledés mellett döntenek, Norvégia Liechtensteinnel együtt gyakorlatilag egyedül maradna az Európai Gazdasági Térség (EGT) EU-n kívüli tagjaként. Bár a norvégok legutóbb 1994-ben, egy népszavazáson utasították el a csatlakozást, az ország azóta is mélyen integrálódott az európai rendszerbe. Tagja az EGT-nek és a schengeni övezetnek is, emellett évente 400 millió eurót fizet a belső piachoz való hozzáférésért.

A tagságot szorgalmazók szerint a jelenlegi helyzet a demokrácia szempontjából egyre aggályosabb. Norvégia az uniós jogszabályok több mint 90 százalékát kénytelen átvenni, ám ezek kidolgozására nincs érdemi ráhatása. Mire az új irányelvek eljutnak Oslóba, a lényegi viták Brüsszelben már lezárulnak. Emellett a biztonságpolitikai érvek is felértékelődtek. Mivel az Egyesült Államok NATO-szerepvállalása bizonytalanabbá vált, az Európai Unió egyre fontosabb védelmi és geopolitikai szereplővé lép elő. A támogatók úgy vélik, hogy ebből a mélyebb integrációból kimaradva Norvégia Európa egyik legsérülékenyebb országává válhat.

Az EU-ellenes tábor ugyanakkor továbbra is jelentős politikai erőt képvisel. A baloldali kritikusok a sajátos norvég munkaerőpiaci modellt, valamint a kiemelten támogatott mezőgazdaságot és halászatot féltik. Ezek ugyanis nehezen lennének összeegyeztethetők a szigorú uniós szabályokkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült Ukrajna terve az EU-csatlakozáshoz: ezzel a váratlan ajánlattal szerelnék le a kritikus tagállamokat

Az egyik legérzékenyebb uniós támogatási rendszerhez sem nyúlnának évekig – ezzel próbálják eloszlatni a tagállamok félelmeit.

A jobboldalon – beleértve a közvélemény-kutatásokat jelenleg vezető Haladás Pártot is – elsősorban a szuverenitásvesztés és a túlszabályozás miatt utasítják el a belépést. A kormányzó Munkáspárt egyelőre óvatosan kezeli a kérdést. Félnek attól, hogy egy újabb EU-vita ismét végletesen megosztaná a társadalmat.

A norvég lakosság körében folyamatosan nő a bizonytalanok aránya, különösen az utolsó népszavazás óta felnőtt fiatalok körében. Az EU-párti szervezetek szerint a három évtizeddel ezelőtti érzelmi vitákat ma már sokkal pragmatikusabb megfontolások váltják fel. A csatlakozás hívei intenzív tájékoztató kampányokkal készülnek a nyárra. Abban bíznak, hogy Izland óvatos, kétlépcsős modellje Oslo számára is követendő példát mutathat. Ebben a rendszerben a választók először csak a tárgyalások megkezdéséről döntenek, ami új lendületet adhat a norvég csatlakozási folyamatnak is.