Időzített bomba ketyeg a magyar városok alatt: évtizedekig tarthat a rémálom Budapesten is, ezt nehéz lesz kijavítani

Múlt héten terjedtek el azok a felvételek, amelyeken egy személyautó szinte teljesen elmerült a vízben Budapest XVI. kerületében, a Veres Péter úton. A balesetet egy 1949-ben üzembe helyezett, 60 centiméter átmérőjű fővezeték kilyukadása okozta. A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint a cső kora, a korrózió, a közúti forgalom okozta rezgések és a szélsőséges időjárás együttesen vezetett a töréshez. A nagy nyomással kiáramló víz egyszerűen kimosta a talajt az út alól. Az eset nemcsak a helyi közlekedést bénította meg napokra, hanem több kerületben is vízhiányt okozott.

A látványos baleset valójában egy sokkal mélyebb, rendszerszintű problémára világít rá. A fő ok a csővezetékek elmaradt karbantartása, amely egyenes következménye a több mint egy évtizede befagyasztott lakossági vízdíjak miatti forráshiánynak. A budapesti hálózat átlagéletkora jelenleg 48 év. Tavaly az 5385 kilométeres rendszerből mindössze 7,3 kilométernyit sikerült felújítani, ami a hálózat alig 0,1 százalékát jelenti. Nem meglepő tehát, hogy a fővárosi csőtörések száma az elmúlt években folyamatosan évi ezer felett alakult.

Az ivóvízhálózat drámai műszaki avulása országos jelenség. A Víz Koalíció adatai szerint 2023-ban közel 94 ezer csőtörés történt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy átlagosan óránként 10-11 alkalommal adta meg magát valahol a rendszer. A hálózati vízveszteség országosan eléri a 20 százalékot, de vannak olyan települések is, ahol a víz fele sosem ér el a fogyasztókhoz. A civil szervezet számításai szerint a 2023-as felújítási tempóval számolva 280 évbe telne a teljes hazai hálózat cseréje.

A tarthatatlan helyzetre reagálva a kormány 2024-ben több intézkedést hozott. Megemelték a közületi vízdíjakat, létrehoztak egy szolidaritási alapot a víziközmű-szolgáltatók számára, több önkormányzati céget állami tulajdonba vettek, és elindítottak egy állami rekonstrukciós programot. Ezeknek köszönhetően a felújítások valóban felgyorsultak. Tavaly az előző évi mennyiség nagyjából négyszeresét, mintegy 800 kilométernyi vezetéket cseréltek ki. Ezzel a tempóval a hálózat teljes megújulási ciklusa 85 évre csökkent. Ez komoly javulás, de még mindig nagyon távol van az ideálistól. A folyamat pontos értékelését egyelőre nehezíti, hogy az állami víziközműcégek megtagadták a friss adataik kiadását a civil szervezeteknek.

Bár a pénzügyi háttér stabilizálódni látszik - a Fővárosi Vízművek például a 2023-as, közel 9 milliárd forintos veszteség után tavaly már minimális nyereséget termelt -, a műszaki lemaradás pótlása még a források megléte esetén is évtizedeket vesz igénybe. A Magyar Víziközmű Szövetség álláspontja szerint a szektorban felhalmozódott munkát korlátlan költségvetésből sem lehetne néhány év alatt elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába indultak el a fejlesztések, az országos és a budapesti hálózaton továbbra is mindennaposak maradnak a váratlan csőtörések és az ezzel járó bosszúságok.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA