Súlyos probléma veszélyeztett több magyar lakástulajt is: ezt kell tenned, ha el akarod kerülni a bajt

A statisztikák szerint az átlagos kárkifizetés 113 ezer forint volt tavaly, ami 11 százalékos növekedést jelent éves alapon. A drágulás mögött elsősorban az építőanyag- és munkadíjak emelkedése áll, ami a kárrendezés költségeit is felhajtotta. Az adatok arra utalnak, hogy a lakóingatlanok egyre inkább ki vannak téve az időjárási szélsőségeknek, ami hosszabb távon növekvő pénzügyi kockázatot jelent a tulajdonosok számára.

A CIG Pannónia állományi adatai alapján a leggyakoribb károkat továbbra is a csőtörések okozzák, ezek az esetek a bejelentett károk 37 százalékát tették ki. A második helyen a viharok és felhőszakadások állnak 26 százalékkal, majd az üvegtörések következnek 12 százalékkal. Bár a tűzkárok aránya mindössze 2 százalék, ezek járnak a legnagyobb anyagi veszteséggel, egy-egy eset átlagos kárösszege megközelítette az 1 millió forintot.

Területi bontásban Budapesten regisztrálták a legtöbb káreseményt, a bejelentések 13 százaléka a fővároshoz köthető. Ezt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 10, Pest vármegye 9, valamint Békés vármegye 8 százalékkal követte. A nyári viharkárok főként a középső és keleti országrészt érintették, míg a nyugati térségekben alacsonyabb volt a károk aránya.

Az MBH Bank reprezentatív kutatása szerint a lakosság leginkább a tűzesetektől, a viharkároktól és az elektromos meghibásodásoktól tart, ugyanakkor a pénzügyi felkészültség romlott. Míg 2024-ben a válaszadók 68 százaléka tett félre váratlan helyzetekre, 2025-ben ez az arány 62 százalékra csökkent. A megkérdezettek 71 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, a bérlők körében viszont jóval alacsonyabb, mindössze 33 százalék ez az arány.

A biztosítással rendelkezők mintegy 55 százaléka rendszeresen frissíti ingatlanának biztosítási értékét, jellemzően a biztosítók jelzése alapján. A családi ház tulajdonosok körében ez az arány még magasabb, 61 százalék.

Ungvári Krisztián, az MBH Bank partneri termékmenedzsment vezetője szerint a káresetek nemcsak gyakoribbá, hanem költségesebbé is váltak az elmúlt években. Kiemelte, hogy a szélsőséges időjárás, az infláció és az elöregedő épületállomány együttesen növeli a kockázatokat, ezért különösen fontos a lakásbiztosítások rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása. Hozzátette, hogy a márciusi lakásbiztosítási kampány jó lehetőséget ad a szerződések frissítésére vagy akár biztosítóváltásra is, függetlenül a fordulónaptól.

A piaci szereplők szerint a megfelelő fedezet kiválasztása egyre fontosabbá válik, mivel a növekvő kárkifizetések és az időjárási kockázatok hosszabb távon jelentős anyagi terhet róhatnak a háztartásokra, különösen alulbiztosítottság esetén.