Egyre többen állnak be a 30 kilométeres sebességhatár mögé: tényleg bevezethetik Budapesten?

A német rendőrszakszervezet (GdP) a belterületi 30 km/h-s sebességkorlátozás általános bevezetését szorgalmazza, csatlakozva egy 2021-ben indult országos mozgalomhoz. A kezdeményezés célja, hogy az önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapjanak a sebességhatárok meghatározásában, a helyi igényekhez igazodva. A programhoz már több mint 1000 város és kerület csatlakozott, köztük olyan nagyvárosok is, mint Hannover vagy Lipcse - írja összeállításában a Közlekedésbiztonság szakportál.

A háttérben komoly közlekedésbiztonsági problémák állnak. Bár 2023-ban enyhén csökkent a halálos balesetek száma Németországban, a csökkenés mértéke elmaradt az uniós célkitűzésektől. A halálos áldozatok száma meghaladta a kívánt szintet, és különösen aggasztó a gyalogosgázolások számának növekedése, amit elsősorban emberi hibák – figyelmetlenség, felelőtlenség – okoznak.

A 30 km/h-s korlátozás hívei szerint a lassabb városi forgalom nemcsak a balesetek számát csökkentené, hanem azok súlyosságát is. Statisztikák szerint 60 km/h-s ütközés esetén 10 gyalogosból 9 meghal, míg 30 km/h-nál csak egy. A rendőrség ezért azt javasolja, hogy ne a sebességkorlátozás bevezetését kelljen indokolni, hanem annak elhagyását.

A kezdeményezés környezeti szempontból is érvel: a lassabb forgalom csökkentheti a zaj- és légszennyezést. Bár ez vitatott, közlekedésbiztonsági szempontból Európa-szerte támogatják a javaslatot. Példaként gyakran hozzák fel Bolognát, ahol a 30 km/h-s rendszer bevezetése után egy év alatt nem történt halálos gyalogosgázolás – először 1991 óta.

Budapesten is sorra csökkennek a sebességhatárok

Budapesten évek óta visszatérő vita tárgyát képezi a belső városrészek forgalmának lassítása, különösen a 30 km/h-s sebességhatárok általános bevezetésének kérdése. A támogatóik szerint ez jelentősen növelné a közlekedésbiztonságot, különösen a gyalogosok és kerékpárosok védelme érdekében, valamint hozzájárulna a zaj- és légszennyezés csökkentéséhez is. Ugyanakkor az elképzelés komoly ellenállásba ütközött különböző szakmai és lakossági szereplők részéről, akik szerint a forgalom lassítása torlódásokat okozhat, és aránytalanul megnehezíti az autós közlekedést.

Márciusban jelentették be például, hogy több fővárosi útszakaszon is drasztikusan csökkentik a sebességhatárokat:

• Pázmány Péter sétány: a 60 km/h sebességhatárt csökkentették 50 km/h-ra
• Hunyadi János út: a Kitérő út és a Mezőkövesd út közötti szakaszon a 70 km/h sebességhatárt csökkentették 60 km/h-ra (így a Hunyadi János úton, a Savoya Háztól befelé nem emelkedik 60 km/h fölé)
• Balatoni út: a Repülőtéri út és Bódog utca közötti szakaszon a váltakozó sebességhatárt egységesen 50 km/h-ra módosították.
• A Panoráma kanyar környékén 70 km/h-ban maximalizálták a sebességet, ezzel megszűntek a 90 km/h megengedett sebességű szakaszok.

Tavaly év végén a IV. kerületben található Megyeri úton, a Szilas-patak és az Íves út közötti szakaszon a korábbi 70 km/órás sebességhatárt 50 km/órára csökkentették. A X. kerületi Kőbányai út, ahol a Könyves Kálmán körút és a Szállás utca közötti részen 60 km/óráról 50 km/órára csökkent a megengedett legnagyobb sebesség.

Az is kiderült, a BKK javaslatára az új KRESZ-be bekerülhet egy módosítás, amely lehetővé tenné, hogy a villamosok zárt, biztonságos pályaszakaszokon a jelenlegi 50 km/h helyett akár 70 km/h-val is közlekedhessenek. Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta, hogy Budapesten több ilyen szakasz is található, ahol a villamosok gyorsítása révén csökkenhet az utazási idő. Ugyanakkor hozzátette: ez az intézkedés nem váltja ki a nagyobb közlekedési beruházásokat, de hozzájárulhat a szolgáltatás színvonalának javításához.