Kiadták a riasztást, megszólalt Macron: bármikor lecsaphatnak a robbanó drónok Európában

„Ha azt kérdezik, hogy megtörténhet-e, a válaszom igen” – mondta Emmanuel Macron arra a kérdésre, hogy Franciaországban is bekövetkezhet-e olyan drónos támadás, mint amilyen augusztusban a lipcsei repülőtéren történt.

A francia elnök szerint ugyanakkor Franciaországban eddig nem történt ilyen típusú támadás. Macron a lipcsei esetet az Európát érő orosz fenyegetés szélesebb körének részeként értékelte. A német hatóságok szerint a lipcsei repülőtér elleni augusztusi dróntámadási kísérlet mögött Oroszország állt, Moszkva viszont tagadja az európai kormányok hasonló vádjait.

Macron egyúttal cáfolta azokat a sajtóértesüléseket is, amelyek szerint az amerikai hírszerzés, a CIA előre figyelmeztette volna Franciaországot egy esetleges orosz dróntámadásra. A francia elnök szerint a CIA nem tájékoztatta a francia szolgálatokat ilyen fenyegetésről.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dán hírszerzés: Oroszország hónapokon belül megtámadhat egy NATO tagországot

A dán hírszerzés szerint Oroszország a következő hónapokban korlátozott katonai vagy fokozott hibrid támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen.

A francia államfő szerint Oroszország további katonai mozgósításra is készülhet. Macron egy körülbelül 300 ezer fős újabb mozgósítást „hihető forgatókönyvnek” nevezett. Értékelése szerint Moszkva jelenlegi üzenete az, hogy kész további áldozatokat vállalni a Donyec-medence egészének elfoglalásáért. Macron szerint az Ukrajna elleni háború Oroszország számára már mintegy 1,2 millió ember veszteségével járt, ebbe a sebesülteket és a halottakat is beleértve. Az orosz hadsereg ugyanakkor továbbra is jelentős erőket tart fenn a fronton.

A francia elnök szerint a háború alakulása messze eltér attól, amit Moszkva 2022 februárjában várt. Macron felidézte, hogy Oroszország akkor gyors hadművelettel számolt, Ukrajna azonban ellenállt, és a frontvonal 2022 őszétől nagyrészt stabilizálódott.

A francia elnök közben egy másik, Európa számára közvetlen gazdasági kockázatot jelentő kérdésről is beszélt. Franciaország katonai erőket küld Szaúd-Arábiába a vörös-tengeri Janbu kikötőjének védelmére. A tervek szerint katonák, radarok és védelmi rendszerek érkeznek a térségbe. Macron hangsúlyozta, hogy ezeknek az eszközöknek nem az a céljuk, hogy Franciaország bekapcsolódjon a konfliktusba, hanem a kritikus infrastruktúra védelme.

Janbu különösen fontos az olajpiac szempontjából. A kikötőhöz kapcsolódó vezeték lehetővé teszi Szaúd-Arábia számára, hogy az olaj egy részét a Hormuzi-szoros megkerülésével juttassa el a világpiacra. A vezeték napi mintegy 5 millió hordó nyersolaj szállítására képes, és ideiglenesen akár 7 millió hordós kapacitásra is növelhető.

A térség biztonsága azért vált még fontosabbá, mert a Janbuhoz vezető útvonalat és a szaúdi energiainfrastruktúrát is támadások fenyegetik. Reuters szerint az olajárak az utóbbi időszakban jelentősen emelkedtek, miközben a jemeni húszik rakétatámadásai miatt az alternatív exportútvonal biztonsága is kérdésessé vált.

Macron szerint az energiaellátás biztonsága közvetlenül megjelenhet a fogyasztói árakban is. A francia elnök arra figyelmeztetett, hogy ha sikerül enyhíteni a feszültséget egy kulcsfontosságú ponton, annak hatása gyorsan megjelenhet az üzemanyagpiacon.

A francia lépés így egyszerre katonai és gazdasági jelentőségű. Párizs hivatalosan nem akar bekapcsolódni a közel-keleti konfliktusba, ugyanakkor meg kívánja védeni azt az infrastruktúrát, amelynek működése az európai és a globális olajpiac szempontjából is fontos. A Rafale vadászgépek esetleges bevetéséről Macron egyelőre nem döntött. Mint mondta, Franciaország a helyzet alakulásától és a szükségletektől függően határozza majd meg, milyen katonai eszközöket mozgósít.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA