Az aszály miatt idén alig vannak jelen a folyók mentén megszokott árvízi szúnyogfajok, tigrisszúnyog viszont annál több van.
Ezt a hibát rengeteg kertesház-tulaj elköveti nyáron: repülhet a gigabírság, ha így engedik tele a medencét, vagy ide folyatják a vizet
Sok kertes ház udvarán áll kisebb-nagyobb medence, mely jó szolgálatot tehet a hőségben. Azt azonban már kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy a medencéből leeresztett víz meghatározott feltételek mellett szennyvíznek minősül, és a nem megfelelő kezelése – például szabálytalan ürítése – jelentős bírságokat vonhat maga után. Bizonyos esetekben pedig a medencék feltöltése esetén szabhat ki bírságot a hatóság. Mutatjuk az egyes eseteket, mire érdemes figyelnie annak, akinek medencéje van.
Sokan úgy vélik, hogy a medencevíz gond nélkül kiengedhető a kertbe vagy a csatornába, a jogszabályok azonban ennél jóval szigorúbbak. A vegyszerrel kezelt fürdővíz ugyanis bizonyos feltételek mellett már szennyvíznek minősül, amelynek elvezetésére külön szabályok vonatkoznak. Érdemes tisztában lenni ezekkel, mert a szabálytalan vízkezelés nemcsak környezetvédelmi problémát okozhat, hanem jelentős bírságot is eredményezhet.
Mikor minősül a medencevíz szennyvíznek?
A jogszabályi definíció szerint szennyvíz minden olyan víz, amelyet fogyasztási vagy egyéb tevékenység során használtak, és ennek következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minősége megváltozott, illetve vízszennyező anyagot tartalmaz. A medencevíz az alábbi okok miatt válhat szennyvízzé:
- vegyszerhasználat: A fürdővíz tisztításához használt klór, algaölők és egyéb stabilizáló készítmények olyan vegyszerek, amelyek megváltoztatják a víz kémiai összetételét, és toxikus hatásuk miatt ártalmasak lehetnek a környezetre vagy a szennyvíztisztító telepek élővilágára.
- szennyeződések: A használat során a vízbe kerülő szerves anyagok és egyéb szennyeződések miatt a víz minősége romlik, így az közvetlen bevezetés esetén vízszennyezést okozhat.
Milyen esetekben szabható ki bírság?
A medencetulajdonosokra több típusú bírságot is kiszabhatnak, amennyiben nem tartják be a vízvételre és az elvezetésre vonatkozó szabályokat:
1. Szabálytalan elvezetés és csatornahasználat
- csapadékvíz-elvezetőbe való ürítés: Szigorúan tilos a szennyvizet csapadékvíz-elvezető csatornába vezetni. Ha a tulajdonos a medence vizét a csapadékcsatornába engedi, vízvédelmi bírsággal sújtható. Ennek nincs fix összege, a mértékét a környezetkárosítás, a kibocsátott mennyiség és a szennyezőanyag alapján számítják ki.
- illegális csatornabekötés: Ha a medence vizét engedély nélkül vezetik a közcsatornába, az szolgáltatótól függően akár 500 000 forint kötbért vagy pótdíjat is vonhat maga után. (Emellett 5 évre visszamenőleg kiszámlázható a csatornadíj és a vízterhelési díj is.)
- határérték túllépése: Ha a leeresztett vízben a káros anyagok (például aktív klór) koncentrációja meghaladja a rendeletben meghatározott küszöbértéket (klór esetén ez 30 g/m³), csatornabírságot kell fizetni. A csatornabírság 2025 óta kétszeresére emelkedett, de ez sem fix összeg: a szennyezés alapján számítják, majd a megállípatott alapbírság összegét megkétszerezik.
2. Az 50 m³ feletti medencék speciális szabályai
A 50 m³-nél nagyobb hasznos térfogatú medencék létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. A nagyobb medencék ürítését előre egyeztetni kell a szolgáltatóval, és az ürítés előtt legalább egy héttel meg kell szüntetni a vegyszeres kezelést. Az ürítés intenzitása nem haladhatja meg a 100 l/percet. Ezek megszegése a biológiai tisztítási folyamatok veszélyeztetése miatt szankcionálható.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
3. Szabálytalan vízvétel
- locsolómérőről való töltés: Szigorúan tilos a medencét locsolási célú mellékvízmérőről feltölteni. Ennek észlelése esetén a szolgáltató visszavonhatja a locsolási kedvezményt és a mellékmérő engedélyét.
- vízkorlátozás idején történő töltés: Ha vízkorlátozást rendelnek el, a medence feltöltése – mérettől függetlenül – tilos, és büntetést von maga után. Az érintett településeken 50-500 ezer forint közötti közigazgatási bírság is kiszabható, de nincs országosan egységes összeg, az helyileg szabályozott.
4. Házi szennyvíztisztítók (SZVT) veszélyeztetése
Aki saját házi szennyvíztisztítóval rendelkezik, az bírságot ugyan nem fog kapni érte, viszont kárt tud okozni saját magának. A medencevíz egyszerre történő, nagy mennyiségű leeresztése ugyanis kimossa a tisztítást végző mikroorganizmusokat, ami a berendezés működésének leállásához és környezetszennyezéshez vezethet. Ennek helyreállítása pedig jelentős költség.
A fentiekből kitűnik, hogy a medencevizet nem érdemes felelőtlenül kezelni: a megfelelő ürítési mód, a vegyszerhasználat figyelembevétele és a helyi szolgáltató előírásainak betartása segít elkerülni a kellemetlen következményeket és a felesleges költségeket. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogyan járjunk el, érdemes még a leeresztés előtt tájékozódni a területi vízügyi hatóságnál, illetve a vízközmű társaságnál, hiszen néhány egyszerű óvintézkedéssel a bírságok és a környezeti károk egyaránt megelőzhetők.







